Az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alakulása is napirendre került kedd délelőtt az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A képviselők mindössze órákkal azelőtt vették górcső alá a viszonyt, hogy a tagországok állam- és kormányfői ma esti szlovéniai munkavacsorájukon is tárgyalják a transzatlanti kapcsolatokat. Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő este telefonon is beszéltek: források szerint sokadszorra ígéretet tettek a szoros gazdasági és politikai együttműködésre.
Lapunk is írt róla: az amerikai–uniós viszonyt az elmúlt hónapokban súlyos ügyek terhelik. Az afganisztáni kivonulás kudarca, az utazási korlátozások amerikai fenntartása, legutóbb pedig az Aukus nevű, amerikai, brit és ausztrál védelmi partnerség létrehozása vert éket a partnerek közé. Az Európai Tanácsot elnöklő Charles Michel múlt hónapban egyenesen azt mondta: Donald Trump elnöksége alatt legalább tudták, hogy mire számítsanak – ellenben Joe Bidennel, akit a tanácsi elnök lényegében hűtlenséggel vádolt.
A fenti nyilatkozat fényében Josep Borrell, az unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője meglehetősen barátságos nyilatkozatot tett a strasbourgi plenáris ülésen Washington irányába. Mint azt mondta, a jelenlegi amerikai adminisztrációval sokkal több az egyeztetés, erősebb a kapcsolat, mint az előzővel. Borrell szerint a transzatlanti kapcsolatok kulcsfontosságúak és pótolhatatlanok.
De szükség van rá, hogy megerősítsük az alapokat. Az Aukus-ügy ébresztő volt számunkra
– mondta az uniós külügyér, aki szerint hamarosan EU–NATO közös nyilatkozatot írnak alá a felek. Jelezte azt is, hogy ennek ellenére nem csak a katonai szövetség berkeiben van szükség együttműködésre. Borrell emlékeztetett rá, hogy
az EU-nak a saját szomszédságában meglévő konfliktusokat is kezelnie kell, az ehhez szükséges védelmi kompetenciák ügyét pedig ma este az országvezetők is tárgyalják.
Az uniós parlament egyébként a héten határozatot is elfogad a Brüsszel és Washington közötti kapcsolatokról. A dosszié parlamenti előadója, a horvát baloldali Tonino Picula a keddi vitában elmondta: az EU-nak a közelmúlt eseményeinek fényében újra kell definiálnia a viszonyt, hiszen nem lehet, hogy azt kizárólag az amerikai nemzeti érdek alakítsa. A szöveg tervezetében az EP-képviselők elsősorban a nemzetközi kereskedelem, a biztonságpolitika és a külkapcsolatok terén várnak szoros együttműködést az amerikaiakkal. Megjegyzik azt is, hogy a Nyugat-Balkán országainak uniós integrációjában is üdvözlik Washington támogatását.
Győri Enikő: „Európa az első!” alapon kellene eljárnunk
– Vegyük már észre, hogy mindig az „Amerika az első!” a vezérvonal a tengerentúlon! Ezért még csak nem is hibáztatnám őket. Nekünk viszont „Európa az első!” alapon kellene eljárnunk, és ennek menténk együttműködnünk legfontosabb szövetségesünkkel. Amerika ugyanis mestere annak, hogy saját érdekét globális jóként adja el – mondta a strasbourgi vitában felszólaló Győri Enikő. A Fidesz EP-képviselője szerint utóbbira ékes példa a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) erőltetett adókezelés. – A globális társasági minimumadó azért kell nekik, mert adókat akarnak emelni otthon, hogy aztán erre rávehessenek mindenkit a világon, anélkül, hogy hátrányos helyzetbe kerülnének – tette hozzá, azt hangoztatva: „Mindez nem érdeke az EU-nak. Az unió vezetőinek hagyniuk kell a tisztességes adóverseny érvényesülését, és azt, hogy a tényleges termelést végző cégekre ne nehezedjen túl sok teher. Ez fogja majd segíteni az EU versenyképességét”.
