Kudarcot vallottak a Facebook gyűlölet- és erőszakkeltő tartalmak elleni fellépésért tett intézkedései – mutatott rá az uniós ügyekre szakosodott Politico. A híroldal elemzése szerint az iszlamista terroristák lefejezésekről és az öngyilkos merényletek végrehajtásáról készült felvételei hónapokon keresztül elérhetők voltak a közösségi oldalon, és a tálibok által megosztott tartalmakat is bárki láthatta, amelyeken bemutatták, hogyan harcolnak az afgán kormányerők ellen. A techóriás korábban arról biztosította felhasználóit, nem engedik, hogy a terrorszervezetek vezetői vagy prominens tagjai aktív felhasználói legyenek a platformnak.
A közleménnyel szemben azonban a Facebook a szélsőségesek cselekedeteit éltetők posztjait kevés sikerrel korlátozta, és a tálibbarát tartalmak továbbra is könnyen átjutnak a szűrőkön, miközben például Donald Trump volt amerikai elnököt letiltották az oldalról a január 6-i események nyomán arra hivatkozva, hogy erőszakra buzdítja a követőit.
A közösségi oldalról csak azt követően távolítottak el egy tálibokat támogató csoportot, hogy már 107 ezer tagja volt, akik számos – egyébként tiltott – tartalmat osztottak meg, beleértve az erőszakos cselekményeket bemutató felvételeket. Más csoportokban pedig az iszlám vallás két nagyobb irányzatának képviselői, a síiták és a szunniták támadták egymást pornográf tartalmú képek megosztásával. Noha a techóriás korábban ismertette, jelentős összegeket fordítottak a mesterséges intelligencia eszközeibe, amelyek feladata a tiltott tartalmak moderálása, nem tűnik úgy, hogy ezek teljes mértékben sikeresek lennének. Adam Hadley, a Tech Against Terrorism terrorellenes nonprofit szervezet igazgatója úgy véli,
a Facebook automatizált tartalomszűrői nem elég kifinomultak ahhoz, hogy az arab, pastu vagy dari nyelveken írt posztokat kiszűrjék, ugyanakkor a helyi nyelveken beszélő alkalmazottakból sincs elég.
Afganisztánban különösen rossz a helyzet, a gyűlöletkeltő tartalmak kevesebb mint egy százalékát távolították el egy tavaly kiszivárgott jelentés szerint. Az arab nyelvű bejegyzések felülvizsgálata szintén problémát okozott előző évben: az Instagramon, a Meta fotómegosztó oldalán a gyűlöletkeltő tartalmak mindössze hat százalékát szűrték ki, a Facebookon ez az arány negyven százalék volt.
– Amikor nem angol nyelvű tartalomról van szó, nincs elegendő erőforrás ezek moderálására
– mutatott rá Hadley.
A Facebook idén júliusban kezdte meg egy új funkció tesztelését, amelyben a felhasználóktól kérdezik meg, tudnak-e olyan személyről környezetükben, aki szélsőségessé válhat. A techóriás szóvivője akkor elmondta, a mechanizmus célja, hogy a felhasználók jelezzék, ha nem megfelelő tartalmat láttak a közösségi oldalon.
Borítókép: Az afgán biztonsági erők tagjai egy megsemmisült jármű mellett Kabulban 2019. november 13-án, miután egy öngyilkos merénylő robbanóanyaggal megrakott járművével nekihajtott egy páncélozott terepjárónak. (Fotó: MTI/EPA/Hedajatullah Amid)
