– A konzervatív európai pártok, többek között a Fidesz, a lengyel Jog és Igazságosság, a francia Nemzeti Tömörülés, az olasz Liga, az Olaszország Fivérei és a spanyol Vox az utóbbi hónapokban intenzív tárgyalásokat folytattak egy kialakítandó intézményesített együttműködésről. Kézzelfogható eredményekhez vezethetnek ezek a megbeszélések?
– A tárgyalásoknak már van is eredményük.
A modern világban nincs szükség „téglából emelt” intézményre, hogy hatékonyan életre kelthessünk egyfajta állandó együttműködési mechanizmust, amire kiváló példa a visegrádi csoport.
Ellenkező esetben nehéz lenne átlépni az általában kevésbé kidolgozott tárgyalási szakaszból a valóságot együttesen létrehozó gondolkodás és cselekvés fázisába, amilyen az Európai Unió jövője is. A konzervatív és jobbközép erők december 4-i varsói csúcstalálkozója alkalmából megismételtük, hogy határozottan ellenezzük azt a német elképzelést, mely szerint az EU-t szuperállammá vagy föderációvá alakítsák.
Közös célunk, hogy az EU, Robert Schuman víziójával összhangban, visszatérjen gyökereihez, vagyis az egyenlő, szabad és szuverén államok közösségéhez.
Néhány kérdésben nem jutottunk konszenzusra. Sokkal fontosabbak voltak azonban a megbeszélések arról, hogy van-e közös elképzelésünk, kellően erős akaratunk egy olyan politika megvalósítására, amely polgárai és szuverén államai ereje által egy erős Európai Unió megvalósulásához vezet. Egy olyan unióhoz, amely az állampolgárok problémáinak megoldásával foglalkozik, és nem mellékes témák és helyzetek kreálásával a valódi kérdések helyett.
– A lengyel alkotmánybíróság a közelmúltban elsőbbséget adott a lengyel jognak az uniós joggal szemben, kiváltva ezzel az uniós intézmények és a nyugat-európai kormányok haragját. Kitart-e Varsó az álláspontja mellett az esetleges súlyos pénzügyi szankciók ellenére is?
– Minden tisztviselőnek, minden intézménynek, beleértve az EU-t is, a törvények alapján és keretein belül kell eljárnia. Ez a jogállamiság alapelve. Közvetlenül az EU működéséről szóló szerződés 1. cikkelyét idézve: „Ez a szerződés leírja az unió működését és meghatározza hatáskörei gyakorlásának területeit, korlátait és feltételeit.” Ha az élet egy területe, mint például az igazságszolgáltatás, nem minden uniós tagállam akaratából kerül az EU hatáskörébe, azt tiszteletben kell tartani.
Varsó tiszteletben tartja a többi állam alkotmányában kifejezett akaratot, és ugyanezt várja el az uniós szervektől is.
Pénzügyi szankciók kiszabása csak olyan politikusokban merülhet fel, akik, ha egyáltalán gondolkodnak, semmi jót nem gondolnak az EU-ról, és nem is kívánnak neki jó jövőt, csak túlélést. Ahogyan az már sokszor megtörtént korábban a karlsruhei német alkotmánybíróság és más alkotmánybíróságok esetében, a mi esetünkben 2005-ben, 2010-ben és 2011-ben, az Európai Bizottság határozatai és azon jogi aktusai, amelyek nem tartoznak a szerződések hatáskörébe, érvénytelenek. Ilyen esetekben az alkotmány és az alkotmánybíróság határozata az egyetlen és döntő határozat. Minden politikus, aki ezt figyelmen kívül akarja hagyni, törvényt sért.
– Egyetért-e azzal, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament már túlléptek hatáskörükön, és politikailag elfogult testületekké váltak?
– Igen. Semmi kétség nem fér hozzá. Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament évek óta határozottan túllép a hatáskörén, és olyan ügyekbe avatkozik bele, amelyek teljesen eltérnek a szerződésekben rájuk ruházott kompetenciáktól.
Ezt a tendenciát Jean-Claude Juncker indította el, amikor bejelentette, hogy az ő vezetésével politikai testületté válik az Európai Bizottság.
Hasonló jelenség figyelhető meg az Európai Parlamentben is, amelyben liberális–baloldali többség uralkodik. Támadják Varsó és Budapest konzervatív kormányát, mert nem tudják elfogadni, hogy egyes nemzeteknek eltérhetnek a világról alkotott nézetei a brüsszeli mainstreaméitől.
– Lengyelország idén először néz szembe komoly illegális bevándorlási hullámmal. Vajon elegendő lesz-e a lengyel–belarusz határ védelmére tervezett fal?
– A lengyel–belarusz határon kialakult válsághelyzetnek nem sok köze van a migrációs válsághoz. A migránsokat a belarusz KGB, a hadsereg és a határőrség hozza be és használja fel. Részben a Lukasenka-rezsim növekvő problémái miatt, részben a Kreml Ukrajnával és általában Európával kapcsolatos politikája miatt. Céljuk megvalósításához minden módszert – az erőszakot, a megfélemlítést, a korrupciót, az oszd meg és uralkodj politikáját – bevetnek, amelyek az orosz birodalom újjáépítését szolgálják.
Ebből a szempontból a kerítések építése a határon ugyanolyan fontos, mint azon EU-országok befolyásolása, amelyek még mindig úgy gondolják, hogy az engedmények és a szép felhívások megfékezhetik a Kreml növekvő étvágyát.
– Számíthat-e Lengyelország EU-s partnerországai és az uniós intézmények segítségére ebben a küzdelemben?
– Mikor melyikre. Tagadhatatlan, hogy Magyarországnak a schengeni egyezmény védelmében kifejtett és továbbra is alulértékelt munkájának és kiállásának köszönhetően az utóbbi években nemcsak az EU-ba irányuló illegális bevándorlást sikerült korlátozni, hanem rövid időn belül az is kiderülhet, hogy
néhány ország hangja, mint például a visegrádi csoporté – ha mindannyian az unió keretei között fogunk működni – a többség hangja, általánosan elfogadott hang lesz.
Ez az alapja a szabadság fenoménjének, ez adja Európa évszázadok óta tartó erejét. Mindaddig, amíg ezt nem veszítjük el, amíg az unió unió marad, az is és mi is külön-külön, rendkívül sokat nyerhetünk általa a következő évtizedekben.
– A migrációs válság kezelésével kapcsolatos vélemények az Európai Unióban igen eltérők. Ilyen viták és nézeteltérések mellett hogyan állíthatjuk meg a bevándorlók Európába áramlását?
– Az alkalmazandó jognak, a schengeni egyezmény rendelkezéseinek betartásával. Aki nem szegi meg a törvényt és nem próbálja meg illegálisan átlépni a határt, annak joga van menekültstátusért folyamodni. Csak ennyi, és nem több. Ez persze nem mentesít bennünket a segítségnyújtás, ezen belül az anyagi segítségnyújtás kötelezettsége alól a világ mindazon országainak és népeinek, amelyeknek nem volt annyi szerencséjük a történelemben, Európán kívül élnek, nem a Visztula vagy a Duna mentén születtek.
Borítókép: Marek Kuchciński, a lengyel parlament alsóháza, a szejm külügyi bizottságának elnöke (Forrás: Artur Widak/NurPhoto/AFP)
