időjárás 3°C Mária 2022. december 8.
logo

Mától Franciaország vezeti az Európai Tanács soros elnökségét

Harangozó Éva
2021.12.31. 18:08 2022.01.01. 09:15
Mától Franciaország vezeti az Európai Tanács soros elnökségét

Tizenhárom évvel azután, hogy utoljára uniós elnökséget vezetett, Franciaország január 1-jétől fél évig ismét az Európai Tanács vezetését töltheti be. Emmanuel Macron köztársasági elnök ebben az időszakban többek között a Schengen reformjára és a digitalizációra helyezi majd a hangsúlyt.

Tizenhárom évvel azután, hogy utoljára uniós elnökséget vezetett, Franciaország mostantól fél évig ismét az Európai Tanács vezetését töltheti be, amelynek jelmondata a Fellendülés, teljesítmény, kötődés lesz.

– Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a január 1-jétől június 30-ig tartó elnökség célját, az mondanám, hogy a határainkon belül együttműködő Európáról át kell térnünk egy a világban erős, teljesen szuverén, a választásaiban szabad és a sorsát kézben tartó Európára

– fogalmazta meg az elnök céljaikat decemberben. Emmanuel Macron a prioritások közül mindenekelőtt a schengeni övezet reformját említette meg.– A menedékjoggal történő visszaélés elkerülése érdekében olyan Európára van szükség, amely képes megvédeni a határait – figyelmeztetett. Majd hozzátette: ehhez Franciaország a Schengen politikai irányításának létrehozását javasolja az illetékes tagállami miniszterek rendszeres egyeztetésével. Pár héttel ezelőtti, budapesti látogatásán a francia elnök is elismerte, változásra van szükség a migrációs politikában. Mint mondta: 

az utóbbi hónapok migrációs történései megmutatták, hogy közösen kell fellépnünk határaink védelmében, közös európai cselekvésre van szükség.

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő úgy látja: Macron arra törekszik majd, hogy a schengeni rendszer is politikai irányítás alá kerüljön. Szerinte abban nincs vita a tagállamok között, hogy a belső szabad mozgás miatt a külső határokat jobban kell védeni és az is látható,  a viták inkább a körül lesznek, hogy ezt milyen eszközökkel, kinek a finanszírozásával kell végrehajtani. A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy a nagy vita a dublini rendszer reformja, vagyis az uniós menekültügyi szabályok terén lesznek, mivel ebben a kérdésben nagyon eltérőek a tagállami érdekek.

Macron elnök korábban kijelentette azt is, hogy a francia elnökség új egyensúlyt szeretne teremteni a klímavédelem és a gazdaság között. Szerinte karbon-adóra is szükség lesz. 

Ez a határokon beszedett adónem lehetővé teszi, hogy átalakítsuk a gazdaságainkat, miközben megőrizzük a versenyképességet

– fogalmazott.

Decemberi párizsi sajtótájékoztatóján a francia elnök a maastrichti kritériumok által meghatározott költségvetési keretrendszer újragondolását is javasolta. Hangsúlyozta azt is, hogy jól fizető munkahelyeket akar teremteni Európában, és kollektív erőfeszítésekre szólított fel a foglalkoztatás területén a munkanélküliség elleni küzdelem és a szociális modellek harmonizálása érdekében. Emmanuel Macron ugyanakkor azt is szeretné, ha Európa valódi digitális nagyhatalommá válna. Az utóbbival kapcsolatban Soós Eszter Petronella megemlítette, hogy ennek a piacnak a szabályozására és újragondolására már két dokumentum is létezik: ilyen a digitális szolgáltatásokról és -piacról szóló irányelvtervezet.

A jogállamiság kérdésköre is felmerült az elnökség prioritásai között: Macron szerint a jogállamisági vita megosztotta Nyugat- és Kelet-Európát. Soós Eszter Petronella kiemelte, hogy mivel Franciaország az unió nettó befizetője, ezért fontos neki a jogállamiság és a korrupcióellenesség, ugyanis nem mindegy, hova kerülnek a befizetései. Szerinte a francia elnökválasztási kampányban ezt emlegetni fogják, e mellett már Budapesten is beszélt erről a témáról. A szakértő hozzátette: témaszinten napirenden lesz a kérdés az elnökség alatt is, de úgy látja, hogy meg kell várni az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntését is.

Emmanuel Macront sokan bírálták, amiért nem halasztotta el a francia elnökséget a választás utáni időszakra. 

A szakértő úgy látja, hogy a következő fél év egy hivatali előny a francia elnöknek, és kampánycélokra fogja használni.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta a soros elnökségnek nincs olyan nagy jelentősége, de lényeges abból a szempontból, hogy egy-egy ország megmutassa magát és a számára fontos ügyeket lendületbe hozza.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök 2021. december 9-én beszédet mond Párizsban az EU-elnökség átvételéről tartott sajtótájékoztatón (Fotó: Ludovic Marin)

 

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.