Mától Franciaország vezeti az Európai Tanács soros elnökségét

Tizenhárom évvel azután, hogy utoljára uniós elnökséget vezetett, Franciaország január 1-jétől fél évig ismét az Európai Tanács vezetését töltheti be. Emmanuel Macron köztársasági elnök ebben az időszakban többek között a Schengen reformjára és a digitalizációra helyezi majd a hangsúlyt.

French President Emmanuel Macron delivers a speech during a press conference on France assuming EU presidency, in Paris, on December 9, 2021. (Photo by Ludovic MARIN / POOL / AFP) Fotó: AFP

– fogalmazott.

Decemberi párizsi sajtótájékoztatóján a francia elnök a maastrichti kritériumok által meghatározott költségvetési keretrendszer újragondolását is javasolta. Hangsúlyozta azt is, hogy jól fizető munkahelyeket akar teremteni Európában, és kollektív erőfeszítésekre szólított fel a foglalkoztatás területén a munkanélküliség elleni küzdelem és a szociális modellek harmonizálása érdekében. Emmanuel Macron ugyanakkor azt is szeretné, ha Európa valódi digitális nagyhatalommá válna. Az utóbbival kapcsolatban Soós Eszter Petronella megemlítette, hogy ennek a piacnak a szabályozására és újragondolására már két dokumentum is létezik: ilyen a digitális szolgáltatásokról és -piacról szóló irányelvtervezet.

A jogállamiság kérdésköre is felmerült az elnökség prioritásai között: Macron szerint a jogállamisági vita megosztotta Nyugat- és Kelet-Európát. Soós Eszter Petronella kiemelte, hogy mivel Franciaország az unió nettó befizetője, ezért fontos neki a jogállamiság és a korrupcióellenesség, ugyanis nem mindegy, hova kerülnek a befizetései. Szerinte a francia elnökválasztási kampányban ezt emlegetni fogják, e mellett már Budapesten is beszélt erről a témáról. A szakértő hozzátette: témaszinten napirenden lesz a kérdés az elnökség alatt is, de úgy látja, hogy meg kell várni az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntését is.

Emmanuel Macront sokan bírálták, amiért nem halasztotta el a francia elnökséget a választás utáni időszakra. 

A szakértő úgy látja, hogy a következő fél év egy hivatali előny a francia elnöknek, és kampánycélokra fogja használni.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta a soros elnökségnek nincs olyan nagy jelentősége, de lényeges abból a szempontból, hogy egy-egy ország megmutassa magát és a számára fontos ügyeket lendületbe hozza.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök 2021. december 9-én beszédet mond Párizsban az EU-elnökség átvételéről tartott sajtótájékoztatón (Fotó: Ludovic Marin)