Moszkva: Az ukrajnai polgárháború kiújulását provokálhatja ki Biden

A Kreml közölte, következményei lesznek, ha az orosz bankokat eltiltják a dollárban végrehajtott tranzakcióktól.

Katerinyivka, 2021. december 8. Ukrán katonák a Donyeck megyei Katerinyivka közelében húzódó frontvonalnál 2021. december 6-án, a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerõk közötti összecsapások egyik helyszínén. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetõjének tanácsadója december 7-én közölte, hogy Ukrajna támogatja Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfõhöz intézett felhívását, hogy Moszkva térjen vissza a diplomáciai eszközökhöz, és biztosítsa a feszültség enyhítését a térségben. MTI/AP/Andriy Dubchak Fotó: Andriy Dubchak

Az ukrajnai polgárháború kiújulását provokálhatja ki Joe Biden amerikai elnöknek az a kijelentése, hogy az orosz bankokat eltiltják a dollárban végrehajtott tranzakcióktól, ha Oroszország intervenciót hajt végre Ukrajna ellen – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön Moszkvában.

Mindezek a nyilatkozatok hozzájárulhatnak a helyzet destabilizálásához. Teljesen hamis reményeket ébreszthetnek az ukrán vezetés egyes forrófejű képviselőiben, akik suttyomban úgy dönthetnek, hogy újraindítják a polgárháborút országukban, és megpróbálják erőszakkal megoldani a délkeleti országrész problémáit. Tartunk ettől

– mondta Peszkov újságíróknak az amerikai elnök szerdai nyilatkozatát kommentálva, amely szerinte nem járul hozzá a feszültség csökkentéséhez.

A szerdai Biden-sajtótájékoztatón elhangzott egyéb kijelentésekkel kapcsolatban megjegyezte: az, hogy Ukrajnát a közeljövőben nem veszik fel a NATO-ba, nem jelenti azt, hogy középtávon ne válna a szövetség tagjává. Peszkov feltételes módban ugyan, de pozitívan értékelte az amerikai elnöknek azt a jelzését, hogy Washington kész lenne tárgyalni arról, hogy nem telepít fegyverzeteket Ukrajnába. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország számára Ukrajna NATO-tagságának elvetése ugyanolyan elvi kérdés, mint az, hogy ne legyenek hadászati eszközök a területén. Rámutatott: Moszkva várja az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos írásos washingtoni állásfoglalást. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök ezt követően telefonon újra tárgyal majd egymással.

Marija Zaharova külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy a brit légierő gépei már több napja szállítják a fegyvert Ukrajnába. Elmondása szerint legkevesebb hat járattal mintegy 460 tonna fegyverzet érkezett.

Zaharova szerint az ukránok városi harcokban használható páncéltörő rendszereket fognak kapni. Mint mondta, nyugati kiképzők ezt a harcmodort oktatják a Lviv megyei Javorivban. Felsorolásában a külügyi szóvivő kitért arra, hogy Kanada több mint 200 kommandóst küldött Ukrajnába, hivatalosan azzal a céllal, hogy az ország nagykövetségét védjék, és evakuálják állampolgárait. Közlése szerint az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban harminc Javelin tankelhárító rendszert szállított, a hozzájuk való 180 rakétával, és korábbi bejelentés szerint január folyamán húszmillió dollár értékben szándékozik fegyvert küldeni Ukrajnába.

Ukrajnában az ilyen segítségnyújtást úgy tekintik, mint korlátozás nélküli felhatalmazást a Donyec-medencei katonai művelet végrehajtására

– jelentette ki Zaharova.

A szóvivő arra hívta fel a nyugati államokat, hogy állítsák le „agresszív oroszellenes információs kampányukat”, ne járuljanak hozzá Ukrajna „militarizálásához”, és ne „húzzák be” a NATO-ba az Oroszországgal szomszédos államot. Úgy vélekedett, hogy inkább az ukrajnai válság rendezéséről szóló minszki megállapodások és egyéb nemzetközi kötelezettségei végrehajtására kellene ösztönözniük a „kijevi rezsimet”. Zaharova elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azeri elnök kedden telefonon részletesen megvitatta az utóbbi kijevi látogatását. Aliyevet január 14-én fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Baku és Moszkva kapcsolatfelvételét az azeri fél kezdeményezte.

Borítókép: Ukrán katonák a Donyeck megyei Katerinyivka közelében húzódó frontvonalnál 2021. december 6-án (Fotó: MTI/AP/Andriy Dubchak)