időjárás 5°C Virgil 2022. november 27.
logo
A szakértő szerint Ankara szeretne ismét párbeszédre törekvő államként megjelenni

Törökország elásná a csatabárdot

László Dávid
2022.01.28. 06:30
Törökország elásná a csatabárdot

Törökország békülékeny hangnemben kezdte az új esztendőt, rögtön három diplomáciai konfliktusát is megpróbálná elsimítani. Köztük a harmincéves viszályt Örményországgal is, ami igazán történelmi fordulatot jelentene. Mi áll a változás mögött, és mit remélhet Ankara? Egeresi Zotlán Törökország-kutatót kérdeztük.

Örményország mindenfajta előfeltétel nélkül szeretné rendezni a kapcsolatait Törökországgal – erősítette meg minap Nikol Pasinján örmény miniszterelnök azt követően, hogy január közepén Moszkvában a békülésről tárgyalt a két ország képviselője. 

Habár áttörésről még korai beszélni, már az is jelentős fejleménynek számít, hogy egy asztalhoz ültek a felek, hiszen harminc éve nincs hivatalos diplomáciai és kereskedelmi kapcsolat közöttük. 

A vita oka elsősorban történelmi: míg az első világháború során az örmények ellen elkövetett, több százezer életet követelő atrocitásokat Jereván népirtásként értékeli, addig Ankara tagadja, hogy szándékos genocídium történt volna. Ugyancsak év elején derült ki, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök Jichák Hercog izraeli kollégáját is vendégül látná a közeljövőben, holott legutóbb 2007-ben volt példa rá, hogy az izraeli államfő Törökországba látogatott. A két ország viszonyát legfőképpen a 2010-es úgynevezett Mavi Marmara-incidens mérgezte meg, melynek során tíz török aktivista meghalt, mikor egy Gázába tartó hajón izraeli kommandósok ütöttek rajta. Azóta ugyan több kísérletet tettek a rendezésre, de elsősorban a palesztinkérdés miatt ezek rendre kérészéletűnek bizonyultak. Végül a minap Erdogan azt is bejelentette, hogy februárban felkeresi Szaúd-Arábiát, amivel különösen az isztambuli konzulátuson 2018-ban meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamal Hasogdzsi tragédiája óta ugyancsak kifejezetten ellenséges volt a kapcsolat.

Ankara tehát békülékenyen kezdte 2022-t, de vajon mi állhat a pálfordulás mögött? 

Egeresi Zoltán emlékeztetett rá, hogy Törökország valójában már egy évvel ezelőtt egy átfogónak tekinthető külpolitikai nyitásba kezdett. – Ez először a görög–török relációval kezdődött, majd tavaly tavasszal egy magas rangú uniós látogatásban csúcsosodott ki. Igaz, ez kellemetlen diplomáciai incidensbe torkollott „sofagate” néven (amikor Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek nem jutott szék a tárgyaláson). Végül ősszel az Egyesült Arab Emirátusokba tett elnöki látogatással folytatódott – sorolta a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet szakértője. A török fordulatot a kutató részben az új amerikai vezetéssel magyarázta, amelynek másik látványos jele volt 2021 elején a szaúdi–katari közeledés, ami a Katar szövetségesének számító Törökország mozgásterét is növelte.

 – Másrészt fontos tényező a török gazdaság mélyrepülése. Ankarának szüksége van külföldi befektetőkre, az öbölmenti monarchiák pedig pragmatikus partnerek lehetnek 

– mutatott rá.

Egeresi Zotán szerint a diplomáciai konfliktusok közül a legkeményebb diónak, ugyanakkor legígéretesebbnek az örmény tekinthető, mivel a feleknek – különösen az örményeknek – nagyon komoly identitáspolitikai kompromisszumokat kellene kötniük a közeledéshez. – Így ha az identitáspolitikát illetően nem is várható áttörés, gazdaságilag, a közlekedési hálózatok és a lezárt örmény–török határ feloldása esetében ez elképzelhető – latolgatta a lehetőségeket. Ami a szaúdi és izraeli kapcsolatokat illeti, a szakértő szerint ezekben jelentős változás nem várható. Úgy vélte, Ankara célja az előbbiben az ellenségeskedések beszüntetése mellett – ennek látványos jele a Hasogdzsi-gyilkosságot érintő médiakampány leállítása lehet – a gazdasági kapcsolatok fejlesztése lesz, s ebben a helyzetben Törökország pozíciói gyengébbek. 

– Izrael esetében pragmatikus együttműködés várható bizonyos kérdésekben, néhány diplomáciai gesztussal, de jelentős fejlemények itt sem fognak születni 

– tette hozzá.

Hogy akkor reálisan mi a legtöbb, amit Ankara ki tud csikarni a békülésből? A Törökország-szakértő szerint várhatóan a konfliktusokat generáló diplomáciai nyilatkozatokat most elfelejtik, ehelyett az egyeztetésre kerül a hangsúly, különösen gazdasági vonalon, ami aztán a kétoldalú viszonyt is javítani fogja. – Ugyanakkor az érzékeny kérdésekben nem várható megegyezés. Ankara nem fogja leállítani a Hamász támogatását, ami különösen fenyegető Izrael számára. A versengés meg fog maradni Szaúd-Arábiával. Illetve komolyabb belpolitikai, identitáspolitikai változás sem várható az örmény relációban. 

A reális cél Törökország számára az, hogy javítsa a gazdasági kapcsolatokat – erre az örmények is nyitottak lesznek –, bővítse a kereskedelmet, egyúttal a korábbi konfliktuskereső, agresszív aktor helyett újra egy párbeszédre törekvő államként jelenjen meg a nemzetközi színtéren

 – értékelte Egeresi Zoltán a békülés lehetséges következményeit.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.