A dzsihadistáknak és a migrációnak kedvez a Száhel instabilitása

Az elhúzódó felkelések hátterében az iszlamista szervezetek állnak – mondta lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.

MALI-BARKHANE-TRAINING-MALIAN ARMY Fotó: FREDERIC PETRY Forrás: Europress/AFP

Puccs puccs hátán a Száhel-övezet országaiban: 2020 augusztusában Maliban kezdődött a hullám, majd Guinea, Burkina Faso és Bissau-Guinea is csatlakozott a sorhoz.

Bizonyos csoportokat jobban érdekel a hatalomra jutás, mint az, hogy az országban lévő válságokat kezeljék, ami egyértelműen a dzsihadisták malmára hajtja a vizet

– mutatott rá az instabilitás legnagyobb veszélyére Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki arról is beszélt a Magyar Nemzetnek: folyamatosan nő az ezekből az országokból érkező migránsok száma.

A katonai puccsok csupán tetézik az olyan problémákat a Száhel-övezetben, mint a túlnépesedés, a klímaváltozás, az etnikai konfliktusok, valamint a fegyveres, szélsőséges iszlamista szervezetek előretörése. Marsai Viktor elmondta, a puccssorozat Maliban kezdődött közel két éve, akkoriban a katonai vezetés úgy érezte, a civilek nem tudnak választ adni a fennálló, elhúzódó válságra, onnantól kezdve pedig ez példaként működött más országok, többek közt Burkina Faso és Guinea számára is. – A katonatiszteket nagyjából együtt képezték, együtt vettek részt különféle külföldi tréningeken, elég szoros kapcsolatban is vannak egymással – hangsúlyozta a szakértő. A Migrációkutató Intézet munkatársa ugyanakkor hozzátette, jóval mélyebb gyökerű problémákról van szó, ugyanis nagyon erős etnikai ellentétek vannak az adott országokon belül. Az elhúzódó felkelések hátterében pedig az áll a kutató szerint, hogy az instabillá váló helyzetet a dzsihadisták meglovagolják, és mintegy patrónus, támogatják az egyes marginalizált – vagy magukat annak tartó – népcsoportokat a központi kormányzattal és más etnikumokkal szemben, ezzel fenntartva a felkeléseket.

A szélsőségesek aktivitásának növekedését jelzi, hogy a militáns csoportokhoz kapcsolódó erőszakos tevékenységek száma tavaly szinte megkétszereződött: 2020-ban 1180 ilyen tevékenységet regisztráltak, az előző évben viszont már a kétezret is meghaladta.

A szakértő szerint megoldást a társadalmi kohézió megerősítése jelenthetne, illetve az adott országok népcsoportjainak közös megállapodásra kellene jutnia, amelynek következtében ezekben az államokban is tovább folytatódhatna a fejlődés. A Migrációkutató Intézet munkatársa arról is beszélt, hogy országokon belül az elit küzdelme is súlyos problémákat okoz, a hatalomért küzdő csoportoknak ugyanis éppen a hatalom megszerzése a cél, és nem az, hogy a válságokat kezeljék.

Ezért sem fog valószínűleg a katonai hatalomátvétel segíteni a helyzeten, mert ez alapvetően nem katonai, hanem társadalmi probléma

– tette hozzá Marsai Viktor.

A térségben egyébként egy geopolitikai játék is zajlik, amely tovább súlyosbítja a válságokat. A Migrációkutató Intézet igazgatója ismertette, Oroszország is megjelent a képben, amelyre megmentőként tekintenek Maliban és Burkina Fasóban is. Mindkét ország elitje arra számít, hogy a sikertelen nyugati támogatás után Moszkva fogja megmenteni őket. – Láttuk már más helyeken is, hogy ez nem nagyon működött, a helyi elitek egy része ugyanakkor ezt nem akarja megérteni és azt gondolják, hogy majd a Wagner-csoport fog gyógyírt találni a Száhel problémáira – fejtette ki.

Mamadou Drabo, a Mentsük meg Burkina Fasót mozgalom vezetője támogatóihoz beszél a nyugat-afrikai Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban 2022. január 24-én (Fotó: MTI/AP/Sophie Garcia)

A térség regionális szervezete, az ECOWAS szerint a puccskísérletek egész Nyugat-Afrika stabilitását veszélyeztetik és tovább növelik a bizonytalanságot, komoly menekülthullámot idézve elő. Az ENSZ becslései szerint tavaly közel húszezren hagyták el Burkina Fasót a harcok miatt, az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) előző évi adataiból pedig egyértelműen az látszik, hogy az instabilitás árát Európa is megfizeti. A nyugat-afrikai útvonalon több mint 22 ezer illegális határsértőt rögzítettek tavaly a hatóságok, a nyugat-mediterrán útvonal esetében pedig mintegy 18 ezret vettek nyilvántartásba. A Száhel-övezet országainak állampolgárai pedig előkelő helyet foglalnak el a statisztikákban. – Folyamatosan nő a Maliból és újabban a Burkina Fasóból érkezők száma, és azt se felejtsük el, hogy a térségben is van nagyjából hárommillió belső menekült a konfliktus miatt, akik alapvetően a fővárosok felé húzódtak, hogy elmeneküljenek a harcok sújtotta területekről. Tehát, ez a térség államainak is egy óriási teher – mutatott rá Marsai Viktor.

Borítókép: Mali katonák kiképzése az ország keleti felén, Gaó városában 2021. január 19-én (Fotó: Europress/AFP)