Puccs puccs hátán a Száhel-övezet országaiban: 2020 augusztusában Maliban kezdődött a hullám, majd Guinea, Burkina Faso és Bissau-Guinea is csatlakozott a sorhoz.
Bizonyos csoportokat jobban érdekel a hatalomra jutás, mint az, hogy az országban lévő válságokat kezeljék, ami egyértelműen a dzsihadisták malmára hajtja a vizet
– mutatott rá az instabilitás legnagyobb veszélyére Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki arról is beszélt a Magyar Nemzetnek: folyamatosan nő az ezekből az országokból érkező migránsok száma.
A katonai puccsok csupán tetézik az olyan problémákat a Száhel-övezetben, mint a túlnépesedés, a klímaváltozás, az etnikai konfliktusok, valamint a fegyveres, szélsőséges iszlamista szervezetek előretörése. Marsai Viktor elmondta, a puccssorozat Maliban kezdődött közel két éve, akkoriban a katonai vezetés úgy érezte, a civilek nem tudnak választ adni a fennálló, elhúzódó válságra, onnantól kezdve pedig ez példaként működött más országok, többek közt Burkina Faso és Guinea számára is. – A katonatiszteket nagyjából együtt képezték, együtt vettek részt különféle külföldi tréningeken, elég szoros kapcsolatban is vannak egymással – hangsúlyozta a szakértő. A Migrációkutató Intézet munkatársa ugyanakkor hozzátette, jóval mélyebb gyökerű problémákról van szó, ugyanis nagyon erős etnikai ellentétek vannak az adott országokon belül. Az elhúzódó felkelések hátterében pedig az áll a kutató szerint, hogy az instabillá váló helyzetet a dzsihadisták meglovagolják, és mintegy patrónus, támogatják az egyes marginalizált – vagy magukat annak tartó – népcsoportokat a központi kormányzattal és más etnikumokkal szemben, ezzel fenntartva a felkeléseket.
A szélsőségesek aktivitásának növekedését jelzi, hogy a militáns csoportokhoz kapcsolódó erőszakos tevékenységek száma tavaly szinte megkétszereződött: 2020-ban 1180 ilyen tevékenységet regisztráltak, az előző évben viszont már a kétezret is meghaladta.
A szakértő szerint megoldást a társadalmi kohézió megerősítése jelenthetne, illetve az adott országok népcsoportjainak közös megállapodásra kellene jutnia, amelynek következtében ezekben az államokban is tovább folytatódhatna a fejlődés. A Migrációkutató Intézet munkatársa arról is beszélt, hogy országokon belül az elit küzdelme is súlyos problémákat okoz, a hatalomért küzdő csoportoknak ugyanis éppen a hatalom megszerzése a cél, és nem az, hogy a válságokat kezeljék.