A turizmus mentheti meg Törökország gazdaságát + képgaléria

A koronavírus-járvány Törökországban nemcsak a turizmusra, hanem a helyi valuta értékére is hatalmas csapást mért. Míg a török líra rohamos értékvesztését egyelőre nem tudják megállítani, az ebből fakadó gazdasági nehézségek átvészelésében a turizmus segíthet. Erre a nyárra ugyanis már óriási szezont várnak az országban, ahol minket, magyarokat mindig rendkívüli vendégszeretettel fogadnak.

Sára elmeséli, hogy az országot 2020 márciusában érte el a koronavírus-járvány, ami éppen a tavaszi szezonra esett, a kulturális körutazások idejére. Amikor a második csoportját fogadta, az országban minden leállt, és haza kellett szállítani a turistákat. 

– Teljes egészében leállt az idegenforgalom, ami nyilván nagyon megviselt minket, természetesen a bevétel szempontjából is

– emlékszik vissza az idegenvezető.

Törökország GDP-jének mintegy 13 százalékát jelentette a turizmus a pandémia előtt, 2019-ben összesen 34 milliárd dollár bevételt termelt ez az ágazat az országnak. 2020-ban ez az összeg 12,6 milliárd dollárra csökkent, ami 65,1 százalékos éves visszaesést jelentett. 2021 januárja és novembere között viszont sikerült kicsit magához térnie az idegenforgalomnak, ez időszak alatt körülbelül 22,8 millió külföldi látogatott el az országba.

Recep Tayyip Erdogan elnök pedig nemrég kijelentette: 2022-ben 35 milliárd dollár idegenforgalmi bevételt céloz meg.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a turisztikai iparág volt az, amely segített Törökországnak átvészelni a tavalyi gazdasági nehézségeket. 

– Erre a nyárra óriási szezont várnak. Eljutottak oda az emberek, hogy most már nem félnek a Covidtól, és elegük van már abból, hogy bezárták őket és nem nyaralhattak. Már most nagyon-nagyon sok a foglalás a szállodákban, úgyhogy nem is hiszem, hogy lesznek olcsó, last minute utak – magyarázza Sára.

A török líra minden percben gyengül

A pandémia ráadásul nemcsak a turizmusra, hanem a török valuta értékére is óriási csapást mért. Míg feb­ruári utazásunk során 24 forintért tudunk váltani egy lírát, tavaly ugyanebben az időszakban 42 forintért tehettük volna meg ezt, a járványhelyzet előtt, 2019 februárjában pedig 53 forintért. 

A török líra értékvesztése pedig az árak tartós növekedésében is meglátszik; a januári éves infláció megközelíti az ötven százalékot

– ilyen magas értékre az elmúlt két évtizedben nem volt példa. Egy helyi lakos, Mehmet a kérdésünkre elmondja, hogy bár a kormány ötven százalékkal megemelte idén a minimálbért, ez még mindig nem elég az emberek megélhetéséhez, mivel az alapvető termékek, például a kenyér és a tej ára napról napra emelkedik.

– Ha normális körülmények között szeretnéd élni az életed, tegyük fel, elmennél moziba egy hónapban egyszer vagy elutaznál valahova egy hétvégére, nem teheted meg, mivel nem keresel annyit, hogy szabadon mozoghass, még Törökországon belül sem. Néhányan még azt sem engedhetik meg maguknak, hogy húst vegyenek – panaszolja a török férfi, hozzátéve: a líra minden percben gyengül, így előfordul, hogy a bolti eladók napról napra, sőt óráról órára cserélik a termékek árcímkéit.

Bár a magas infláció esetén a jegybankok szigorítani szoktak – ami kamatemelést jelent –, a török jegybank kormányzati nyomásra többször kamatot csökkentett az elmúlt hónapokban. Recep Tayyip Erdogan szerint ugyanis a magas kamatok vezetnek az inflációhoz – ez a meggyőződése pedig párosul a muszlim ideológiával, amely szerint a Korán tiltja a kamatot. A líra folyamatos gyengülését ugyanakkor számos másik folyamat is előidézhette, a török gazdaság például máig sem heverte ki azokat a szankciókat, amelyeket Andrew Brunson lelkipásztor bebörtönzése miatt vetett ki az Egyesült Államok Törökországra. Az amerikai tiszteletest 2016 őszén tartóztatták le Törökországban azzal a váddal, hogy részt vett az elnök elleni puccskísérletben, és csupán 2018 októberében engedték szabadon az amerikai büntetőintézkedések hatására.

Erősödő kétoldalú kapcsolatok. – A török líra értékvesztése elég sok kérdőjelet vet fel: például hogyan is történt ez az egész, és hogyan is tovább – nyilatkozta Mátis Viktor, hazánk ankarai nagykövete magyar újságíróknak február elején a török fővárosban. A diplomata ugyanakkor hangsúlyozta, a magyar–török kétoldalú külkereskedelmi forgalom 2020-ban, a koronavírus-járvány berobbanásának ellenére, több mint hat százalékkal nőtt az előző évhez képest, és meghaladta a hárommilliárd dollárt. A nagykövet arról is beszámolt, hogy ez az adat a 2021-es évre nézve megközelítheti a négymilliárd dollárt, bár egyelőre még összesítik a múlt év eredményeit. Hangsúlyozta, nyolc-kilenc éve ennek a felénél tartott a kétoldalú kereskedelem. – Mind a török, mind a magyar állam a kétoldalú kapcsolatok bővítésén és fejlesztésén dolgozik – tette hozzá. Mátis Viktor továbbá elmondta, hogy számos olyan különleges projekttel készülnek a közeljövőre nézve, amelyeknek célja, hogy az elmúlt száz év nagyon szoros magyar–török kapcsolatát hang­súlyozza mindkét országban. A 2024-es esztendő ugyanis Törökország és Magyarország közös kulturális éve lesz, amelynek előzménye, hogy az újonnan megalakult Török Köztársaság 1923 végén Magyarországgal kötötte első nemzetközi szerződését.

Borítókép: Isztambul látképe az Európát és Ázsiát összekötő tengerszorosról, a Boszporuszról (Fotók: Mirkó István)