Egyenlő szülői jogokat biztosítana a házastársi kapcsolatban élő leszbikus pároknak az új német kormány. Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter a német Rheinische Post című napilapnak adott interjújában kifejtette: szeretné törvényben elismertetni, hogy Németországban egy leszbikus házaspár mindkét tagja számára lehetőség nyíljon az anyaként való elismerésre. Jelenleg nincs semmilyen törvényi szabályozás a leszbikus házastársak szülői szerepére vonatkozóan a nyugat-európai országban, ez pedig jogilag azt jelenti, hogy jogilag csak a vér szerinti anya ismerhető el szülőként, és partnerének hivatalos örökbefogadási eljáráson kell keresztülmennie ahhoz, hogy a gyermek második szülője legyen, még akkor is, ha házasok. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa érvelése szerint azonban
ha egy férfi és egy nő házasságában gyermek születik, a férfi – biológiai apaság tényétől függetlenül – jogilag az apa. A kérdés tehát az: miért lenne ez másként két nő házasságában?
Buschmann szerint annak kellene a döntő érvnek lennie, hogy „két ember vigyázzon a gyermekre, adjanak neki szeretetet és biztonságot, és jogilag is közösségként kiálljanak a gyermekért”. Az interjúban egyebek mellett azt is kifejtette: normává kellene válnia, hogy a házasságban a két anyát „a közös anyaság értelmében szülőnek ismerik el”. Hozzátette ugyanakkor azt is:
nem szabad azonban szem elől tévesztenünk a biológiai apa jogait sem.
A Buschmann által felvázolt elképzelés egyébként teljes összhangban van azzal az ultraliberális szociális politikával, amit az úgynevezett jelzőlámpa-koalíció, vagyis a tavaly szeptemberi választásokon győztes szociáldemokraták (SPD), illetve koalíciós partnerei, a Zöldek és az FDP célként tűzött ki a tavaly év végén tető alá hozott megállapodásukban. Ebben ugyanis egyértelművé tették:
nézetük szerint „ha két nő házasságából gyermek születik, más megállapodás hiányában mindkettő automatikusan a gyermek törvényes anyja.”
A téma egyébként hosszú ideje tematizálja az LMBTQ-jogok kiszélesítéséről szóló társadalmi diskurzust Németországban: még a nemzetközi sajtót is bejárta tavaly tavasszal annak a több tucat leszbikus házaspárnak a története, akik bírósághoz fordultak a polgári törvénykönyv megreformálása érdekében, amiért az arra kényszeríti a gyermek nem biológiai anyját, hogy kérvényezze saját gyermeke örökbefogadását. Az érintettek a rendkívül hosszú procedúrán túl azt is kifogásolták, hogy egyebek mellett orvosi vizsgálattal, HIV-teszttel és a bűnügyi nyilvántartásban való tiszta előéletükkel is bizonygatniuk kell alkalmasságukat az anyaszerepre.
Két család ügye egyenesen a szövetségi alkotmánybíróságig jutott, ahol a leszbikus párok javára hozott ítéletet követően várható volt, hogy az törvénymódosításra kényszerítheti a kormányt.
A német szövetségi parlament (Bundestag) egyébként még 2017 nyarán szavazta meg az arról szóló törvénymódosítást, hogy a homoszexuális és leszbikus párok is teljes joggal házasodhassanak és fogadhassanak örökbe gyereket. Angela Merkel akkori német kancellár ugyan akkor nemmel szavazott, és sokáig ellenezte a módosítást, de később felmentette pártját, a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) a frakciófegyelem alól, és így döntött a CDU testvérpártját, a Keresztényszociális Uniót (CSU) akkor vezető Horst Seehofer korábbi bajor miniszterelnök is. A jobbközép pártok azután kényszerültek álláspontjuk felülvizsgálására, hogy valamennyi lehetséges koalíciós partner világossá tette: nem hajlandó kormányzati felelősséget vállalni a következő ciklusban, ha nem nyitják meg a házasság intézményét az azonos nemű párok előtt.
Borítókép: A 2017. június 30-án készült fotón két fiatal nő látható szivárványos zászlóba burkolózva a melegek és leszbikusok berlini felvonulásán a Brandenburgi kapu előtt (Forrás: AFP Photo/Tobias Schwarz)
