Falath és jogi képviselője, Nagy Dávid két pert is indított a pozsonyi múzeum ellen, egyrészt egy munkajogit, jogtalan elbocsátás miatt, másrészt diszkrimináció miatt is perelik az intézményt. Ez utóbbi perben még nem volt tárgyalás, a munkajogi perben viszont most csütörtökön már a második tárgyalási napra került sor. Nagy Dávid lapunknak kiemelte,
meggyőződésük szerint olyan bizonyítékok állnak rendelkezésükre, amelyek alapján egyértelműen kijelenthető, Falath kirúgásának egyetlen oka volt: szakmai véleménye.
A munkaügyi per célja annak bizonyítása, hogy a fiatal történész elbocsátása jogszerűtlen volt. A múzeum azzal védekezik, szerkezeti átalakítás miatt feleslegessé vált Falath kurátori pozíciója, mivel új restaurátorra volt szükségük, akinek a bérét, költségvetési forrás híján, Falath kurátori státusának megszüntetésével tudták csak előteremteni.
Bár elsőre úgy tűnik, állítás áll szemben állítással, a jogász szerint a múzeum érvelése több ponton is sántít. A munkajogi törvények egyértelműen meghatározzák az elbocsátás feltételeit, amelyek Falath esetében nem lettek maradéktalanul betartva. Több ponton sem. Egyrészt a munkáltatónak kötelessége lett volna egy hivatalos dokumentummal igazolni az átszervezést. Ilyen papírt, egészen a tárgyalásig Falath nem látott, a múzeum sem a fenntartó önkormányzat, sem saját dolgozói felé nem adott tájékoztatást arról, hogy szerkezeti változásra került sor. Egy másik probléma, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően ugyan a múzeum felkínált három alternatív pozíciót menesztett alkalmazottjának, ezek egyike sem vágott Falath szakmájába, bár a törvény világosan kimondja, „megfelelő” pozíciót kell ajánlaniuk. Ráadásul, érvel Nagy,
ha Falath elfogadja a három alternatív pozíció közül bármelyiket, a szerkezeti átalakítás azonnal értelmét veszti, hiszen nem szabadul fel a restaurátor felvételéhez szükséges bérköltség.
A bírósági eljárás során derült ki az is, hogy az önkormányzati fenntartású múzeum a jelek szerint semmilyen lépést nem tett, hogy forrásokat igényeljen a bérköltségre, nem keresték meg a fenntartót, holott, Nagy szerint, ez mindennapos eljárás, ráadásul kötelező is lett volna.
Nem az lenne a logikus, hogy amennyiben egy új alkalmazottra van szükségem, előbb megpróbálok pénzt szerezni rá a fenntartótól és csak utána nyúlok drasztikusabb eszközökhöz?
– teszi fel a kérdést az ügyvéd. A furcsaságok sorát gyarapítja, hogy Falath elbocsátásakor vele együtt öt kurátor és négy restaurátor dolgozott a múzeumban, s ha önmagában nem lenne gyanús, hogy öt kurátorból éppen rá esett a választás, az már nem lehet véletlen, hogy 2020. január elsejével életbe lépett új struktúra alapján nem öt restaurátor dolgozik a múzeumban, hanem csak három. Nagy szerint ez a tény önmagában elég ahhoz, hogy aláássa a múzeum érvelését. Falathnak tehát nem egy új restaurátori pozíció kialakítása miatt kellett távoznia. A jogász lapunknak elmondta,
bizonyítani tudják azt is, hogy pozíció nem vált feleslegessé, hiszen a múzeum 2020-as és 2021-es jelentéséből is kiderül, az általa felügyelt legújabb kori részleg továbbra is működik, sőt tavaly új szakembert is kerestek az állásra.
Falath Zsuzsa és jogi képviselője most arra várnak, hogy az általuk beterjesztett hangfelvételeket, melyen a munkáltató tulajdonképpen elismeri, hogy az elbocsátás valódi oka a Magyar Hírlapnak adott interjú volt, a bíróság feldolgozza. A per májusban folytatódik, a fejleményekről beszámolunk.
