Több száz embert és több tízmilliárd font értékű vagyoneszközt érintenek a brit kormány által Oroszországgal szemben eddig érvénybe léptetett szankciók – mondta szerdán Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnsont a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos heti félórájában Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője faggatta arról, hogy a konzervatív párti kormány miért nem érvényesítette az Ukrajna elleni orosz invázió esetére kilátásba helyezett szankciók teljes arzenálját. A brit kormányfő válaszában kijelentette:
a brit szankciók eddig 275 személyre terjednek ki, az orosz pénzintézetek és oligarchák elleni intézkedések pedig 37 milliárd font (több mint 15,8 milliárd forint) értékű vagyoneszközt érintenek.
Boris Johnson nem részletezte, hogy kik a brit szankciók személyes érintettjei, és azt sem, hogy a 37 milliárd fontos szankcionált vagyontömeg pontosan milyen értékeszközökből áll össze. A brit kormány előző nap öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát. Az eddig nyilvánosságra hozott szankciós listán a Rosszija Bank, az ISZ Bank (Ipari Takarékbank), a General Bank (Genbank), a Promszvjazbank és a Fekete-tengeri Fejlesztési és Újjáépítési Bank szerepel. A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe Gennagyij Tyimcsenko, valamint Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg nagyvállalkozókkal szemben. Az intézkedések értelmében London befagyasztja a szankciós listán szereplők Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközeit, a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett a brit kormány megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatba lépjenek velük.
Boris Johnson az alsóház szerdai ülésén utalt arra, hogy a három megnevezett – a Kremlhez közel álló – orosz nagyvállalkozó mellett orosz törvényhozási képviselők kerülhettek fel a brit szankciós listára, felidézve, hogy a brit szankciórendszer megerősítéséről nemrégiben elfogadott törvény ezt lehetővé teszi.
A londoni külügyminisztérium is közölte, hogy London szankciókat vezet be az orosz törvényhozás azon tagjai ellen, akik megszavazták a két délkelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségének elismerését. A Munkáspárt vezetőjének felvetésére, hogy miért működhet Nagy-Britanniában „a Putyin propagandaeszközéül szolgáló” orosz állami RT hírtelevízió, Boris Johnson a szerdai alsóházi ülésnapon bejelentette, hogy kormánya már felkérte a műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyeletet (Ofcom) az RT nagy-britanniai műsorszolgáltatási tevékenységének felülvizsgálatára. A brit miniszterelnök hozzátette: Nagy-Britannia demokrácia, amely hisz a szólásszabadságban, így helyénvaló, hogy az erre illetékes szakhatóság döntsön a médiaszervezetek tevékenységi jogának megvonásáról, ne pedig a politikusok, „mert ez Oroszországra jellemző”. Johnson részletek nélkül bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia további védelmi célú fegyverszállítmányokkal és egyéb, nem katonai jellegű támogatással segíti Ukrajnát.
Borítókép: Boris Johnson brit miniszterelnök a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián 2022. február 19-én (Fotó: MTI/EPA/Pool/Getty Images/Alexandra Beier)
