Kétlem, hogy további, nagyobb offenzívát tervezne az orosz elnök
– emelte ki a Magyar Nemzet megkeresésére Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet szakértője, arra reagálva, hogy hétfő este Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét. Az elemző hangsúlyozta, hogy ugyanakkor a balti országokban megemelték a katonai készültséget, és a hírszerzés, valamint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is figyeli az orosz hadsereg mozgását. Georg Spöttle a helyzetet megvilágítva, úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin a már régóta húzódó helyzetet akarta megoldani, lépni akart, látta, hogy az ukránok a két szakadár területnek nem akarnak autonómiát adni, az ukrán elnök a népszavazás lehetőségét is elutasította, mivel a többségében orosz ajkú területeket elveszítette volna Ukrajna.
Ezen az állásponton van Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő is, aki lapunknak elmondta: Putyinnak nem az a célja, hogy Ukrajnát elfoglalja, mindenekelőtt rendezni akarta a szakadár területek helyzetét.
Abban viszont mindkét szakértő egyet ért, hogy a szankciók Oroszország ellen kemények lesznek. Németország például bejelentette, a szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát. A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül, Ukrajna megkerülésével köti össze Oroszországot Németországgal, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas. Georg Spöttle szerint ezt nemcsak az orosz fél, hanem a németek is megszenvednék: ugyanis a szükséges földgáz 50 százalékát az oroszoktól vásárolják.
Ez inkább lesz gazdasági háború
– tette hozzá a Nézőpont Intézet szakértője. Kis-Benedek József is úgy látja: a szenvedő alany ebben a helyzetben leginkább Németország lesz, ugyanis az oroszok a gázt eladhatják olcsón Kínának, Berlin pedig vásárolhatja drágán az alaszkai palagázt az Egyesült Államoktól.
Washington is gazdasági szankciókat emleget: Joe Biden amerikai elnök rendeletben tiltotta meg, hogy bármely amerikai állampolgár „új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott: a dokumentum „felhatalmazást ad arra is, hogy szankciókat vezessenek be bármely olyan személlyel szemben, aki úgy dönt, hogy Ukrajna e területein tevékenykedik”. Georg Spöttle szerint annak ellenére, hogy Biden befagyasztja több orosz milliárdos bankszámláit, és diplomatákat hív vissza, az esetleges gázválság kapóra jöhet neki.
A fegyveres konfliktus kirobbanását nem tartják valószínűnek a szakértők.
Ezt megerősíti Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábbi kijelentése, hogy ha netán kitörne a háború Oroszország és Ukrajna között, ők nem avatkoznak be, ugyanis Ukrajna nem NATO-tagország. A Nézőpont Intézet szakértője emlékeztetett, hogy míg a britek szállítottak kézi lőfegyvereket Kijevnek, Németország megtagadta a fegyverek eladását, csupán ötezer rohamsisakot adtak az ukránoknak, és felajánlották, hogy humanitárius segítséget nyújtanak egy esetleges konfliktus kitörésekor.
Kiss-Benedek József kiemelte, nem számít arra, hogy az orosz és ukrán katonák összecsapnánk a határon, ugyanis az oroszok ügyelnek arra, hogy a szakadár köztársaságon nem fognak túllépni. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan népszavazást szervezhetnek a térségben, ugyanis a bevonuló orosz csapatokat alig várták az ott élők. A szakértő hozzátette: láthatóan a minszki megállapodás többé nem érvényes, újra kell azt tárgyalni.
Borítókép: Orosz zászlókkal és tűzijátékkal ünnepelnek emberek Donyeck belvárosában 2022. február 21-én, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a két önhatalmúlag kikiáltott délkelet-ukrajnai szakadár terület - a „Luhanszki Népköztársaság” és a „Donyecki Népköztársaság” - függetlenségének elismeréséről szóló dokumentumot (Fotó: MTI/AP/Alexei Alexandrov)
Orosz–ukrán háború
