Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Mariupol polgármestere: az orosz csapatok le akarják törölni a várost a Föld színéről · A bolgár államfő nem fogja engedni, hogy Bulgáriát belerángassák a konfliktusba · Zelenszkij ismét harckocsikat és harci repülőket követelt a Nyugattól · Kuleba: Washingtonnak nincs kifogása az ellen, hogy lengyel harci repülőgépeket adjanak át Ukrajnának.

Kijev, 2022. március 26. Fekete füst száll fel az ukrán hadsereg egyik üzemanyagtárolójából egy orosz támadás után Kijevben 2022. március 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Rodrigo Abd Fotó: Rodrigo Abd

Mariupol polgármestere: Az orosz csapatok le akarják törölni a várost a föld színéről 

Az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a város védői hősies ellenállást tanúsítanak. Mindemellett vasárnapra virradóra is súlyos harcokról számolt be.Bojcsenko azzal vádolta a várost ostromló orosz hadsereget, hogy kíméletlenül bánik a civilekkel, köztük az orosz ajkú helyi lakosokkal is. 

Nem kaptak megbízást senkinek a megóvására. Feladatuk egyszerűen abban áll, hogy a várost lakosaival együtt letöröljék a Föld színéről

– fogalmazott a polgármester, népirtásnak nevezve a történést, mondván, „nincs rá jobb szó”.

Mariupol felett még mindig az ukrán zászló lobog, és továbbra is ukrán város marad – húzta alá. Ugyanakkor elismerte, hogy a város egyes kerületei már orosz alakulatok kezére kerültek. 

A várost körbefogták, és az ostromgyűrű egyre szorosabb

– mondta.

Bojcsenko nem kívánt a város jövőjéről vagy ukrán csapatok általi esetleges felszabadításáról nyilatkozni. 

Biztos még az ukrán vezérkar sem tudna erre a kérdésre válaszolni. Úgy vélem, türelmesnek és kitartónak kell lennünk, idővel minden kiderül

– tette hozzá.
A legutóbbi adatok szerint Mariupolban 2187 civil vesztette életét. 

Elmondhatom, hogy a szám időközben jóval magasabb lett

– fogalmazott a polgármester, bár pontos információkat erről nem említett. Mariupol mintegy 540 ezres lakosságának több mint felét evakuálták már.

Tüzérségi támadásban megrongálódott lakóépület belseje a Kijevtől negyven kilométerre nyugatra fekvő Jasznohorodka faluban 2022. március 25-én Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda

A bolgár államfő nem fogja engedni, hogy Bulgáriát belerángassák a konfliktusba

Rumen Radev bolgár elnök szombaton kijelentette: nem fogja engedni, hogy Bulgáriát belerángassák az ukrajnai fegyveres konfliktusba.

Államfőként nem fogom engedni, hogy Bulgáriát bevonják ebbe a konfliktusba

– válaszolt Radev egy azt firtató újságírói kérdésre, hogy Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is úgy döntött, nem szállít fegyvereket Ukrajnának.

Radev hangsúlyozta: azért választották meg őt, hogy megóvja a bolgárok biztonságát és a békét Bulgáriában.

A háború árát az átlagpolgárok fizetik meg, nem pedig a televíziós propagandisták

– emelte ki. 

Engem a bolgár állampolgárok ügye foglalkoztat

– tette hozzá a tavaly novemberben újraválasztott államfő.

Hírügynökségek felidézték, hogy Kiril Petkov bolgár miniszterelnök Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter múlt heti látogatását követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: nem tárgyaltak Kijevnek szánt katonai segítségről. A szófiai vezetés mindemellett humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának.

Zelenszkij ismét harckocsikat és harci repülőket követelt a Nyugattól

Ismételten nehézfegyvereket követelt a nyugati országok készleteiből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében.

Hírügynökségek felidézték, hogy több ország is ígért légvédelmi és páncéltörő rakétákat, valamint könnyűfegyvereket Ukrajnának, a felvételen láthatólag ingerült Zelenszkij azonban kijelentette, hogy országának harckocsikra, harci repülőkre és hajók elleni fegyverrendszerekre van szüksége.

Mindez megvan a partnereinknek, és csak ott porosodik. Mindez nemcsak Ukrajna, de Európa szabadságát szolgálhatná

– mondta az ukrán elnök.

 Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak egy százalékára lenne szüksége, ennél többet nem is kérne.

Már 31 napja várunk. Ki vezeti az euroatlanti közösséget? Még mindig Moszkva a megfélemlítés miatt?

– kérdezte.

Ukrán katonák egy páncélozott szállító harcjármű tetején a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 26-án Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Zelenszkij újfent azt állította, hogy Ukrajna elestével Oroszország Európa felé fog terjeszkedni. Mindazonáltal a NATO nem támogatja egy repüléstilalmi övezet létrehozását Ukrajna felett a konfliktus kiszélesedésétől tartva.Az ukrán elnök egyébként a nap folyamán lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával is beszélt, szintén nehézfegyverzetet kérve.

Ha Ukrajna partnerei nem segítenek harckocsikkal és repülőgépekkel, és ez a lehetőségük megvan, akkor nagy a kockázata annak, hogy az orosz hadsereg nemcsak rakétaveszélyt, hanem közvetlen, általános katonai fenyegetést is jelent majd szomszédaink – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, illetve a balti államok – területére

– mondta.

Zelenszkij sajnálkozását fejezte ki, hogy elhúzódik a lengyel harci repülőgépek lehetséges átadásával kapcsolatos döntés.

A késedelem ára ukránok ezreinek élete, akiket a békés ukrán városokra mért légi- és rakétacsapások során veszítünk el

– tette hozzá.

Washington ugyanakkor eredetileg elzárkózott a felvetéstől, attól tartva, hogy a lengyel MiG–29-es vadászrepülőgépek átadása Ukrajnának akár katonai eszkalálódáshoz vezethetne a NATO és Oroszország között.

Zelenszkij mindemellett az Ukrajinska Pravda hírportálnak nyilatkozva azzal vádolta meg a moszkvai vezetést, hogy a civil lakosság elleni támadásaival mindent elkövet Ukrajna örök oroszmentesítésére. 

Oroszország mindent elkövet, hogy államterületünkön „oroszmentesítést” hajtson végre országunk keleti felében, ott, ahol az orosz mindig is részét képezte a mindennapoknak az ukrán mellett, és ahol éppen romokká változtatják békés városainkat

– hangoztatta Zelenszkij, mondván: ez újabb megnyilvánulása Moszkva öngyilkos politikájának.

Irina Venediktova ukrán főügyész szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a harccselekmények február 24-i kitörése óta tizenkét újságíró vesztette életét Ukrajnában, és tízen megsebesültek, többen közülük súlyosan. 

Halálos vége lehet Putyin agressziójáról az igazat tudósítani – a háborúban már tizenkét újságíró halt meg

– írta. 

Szerinte eddig legalább 56 sajtómunkást ért támadás, köztük tizenöten külföldiek, a többi között brit, dán, cseh, amerikai, svájci és egyesült arab emírségekbeli állampolgárok. Hozzátette, hogy a halottak között egy orosz, egy ír és egy amerikai újságíró is van. A főügyész közlését nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Kuleba: Washingtonnak nincs kifogása az ellen, hogy lengyel harci repülőgépeket adjanak át Ukrajnának

Az Egyesült Államok arról biztosította Kijevet, hogy nincs kifogása az ellen, hogy lengyel harci repülőgépeket adjanak át Ukrajnának – állította szombaton az ukrán külügyminiszter.

Dmitro Kuleba, aki délelőtt Varsóban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, az AFP francia hírügynökségnek eljuttatott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „a labda most a lengyelek oldalán van”.

Részleteiben megvitatjuk az ügyet lengyel kollégáinkkal, hogy meghallgassuk az ő álláspontjukat is, de szeretnék világosan fogalmazni: Ukrajnának égetően szüksége van harci repülőgépekre

– hangsúlyozta az ukrán diplomácia vezetője.

Ki kell egyensúlyoznunk az erőviszonyokat az égen, hogy megakadályozzuk az oroszokat háborús bűncselekmények elkövetésében, városaink bombázásában és civiljeink megölésében

– tette hozzá.

Kuleba kiemelte, hogy reméli az ügyben mielőbb megállapodásra tudnak jutni. Kuleba szombaton Varsóba látogatott Olekszij Reznyikov védelmi tárcavezetővel, ahol Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaltak.Washington eredetileg elzárkózott a felvetéstől attól tartva, hogy a lengyel MiG–29-es vadászrepülőgépek átadása Ukrajnának akár katonai eszkalálódáshoz vezethetne a NATO ás Oroszország között.
Az ukrán parlament a Twitteren arról adott hírt, hogy az orosz erők egy nukleáris kutatóintézetet támadnak Harkivban. Azt állították a nukleáris felügyeleti szervekre hivatkozva, hogy egyelőre nem lehet megállapítani az okozott károk mértékét.

Vitalij Kovalj ukrán regionális katonai parancsnok szombaton este Telegram-oldalán közölte, hogy orosz rakétacsapás ért egy üzemanyagraktárt a nyugati Dubno településen. Mint írta, jelenleg az okozott károk felmérése zajlik.

Az ukrán hatóságok közlése szerint szombaton 5208 embert menekítettek ki humanitárius folyosókon keresztül több ostromlott ukrán városból. Az elnöki hivatal helyettes vezetője azt közölte, hogy Mariupolból több mint 4300 ember távozott a nap folyamán.

Eközben az orosz hatóságok is azt közölték, hogy újabb 4000 embert menekítettek ki az azovi-tengeri kikötővárosból. A moszkvai védelmi minisztérium szombat esti közlése szerint már több mint 98 ezer lakos hagyhatta el Mariupolt anélkül, hogy az ukránok ebben segítették volna őket.

Az orosz és az ukrán fél a háború kezdete óta kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy szabotálja a civil lakosság evakuálását Mariupolból, ahol az emberek az ostrom miatt katasztrofális körülmények között élnek.

Az Egyesült Államok további 100 millió dollár segélyt ad Ukrajnának a határőrség és a rendőrség készleteinek feltöltésére – jelentette be az amerikai külügyminisztérium. 
A tárca szerint a pénzből fedeznék további védőfelszerelések, páncélozott járművek, távközlési eszközök és orvosi készletek beszerzését az ukrán belügyminisztérium számára.

Borítókép: Fekete füst száll fel az ukrán hadsereg egyik üzemanyag-tárolójából egy orosz támadás után Kijevben 2022. március 25-én (Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd)