A lengyel civilek is gépfegyvert ragadtak az orosz támadástól tartva

Oroszország ukrajnai invázióját követően lengyel civilek ezrei látogatják a lőtereket, próbálják elsajátítani a gépfegyverek szakszerű használatát. Történelméből kifolyólag Lengyelország mindig tartott Moszkva támadásától, a szomszédban zajló háború még inkább megnövelte a fenyegetettség érzését a társadalomban. Az esetleges invázióra való felkészülés jegyében az ország vezetése már dolgozik a fegyverviselés szabályainak módosításán.

Visitors wearing protective masks seen inside the Gallery of the 19th-Century Polish Art in Sukiennice (The Cloth Hall) division of the National Museum in Krakow. Since Monday May 4th, the second stage of defrosting the Polish economy and loosening of restrictions has taken place. The main changes concern the opening of hotels and other accommodation, shopping malls (1 customer/15m2), cultural institutions, libraries, art galleries, museums, and rehabilitation centers, not including massage parlors. On Saturday, May 5 2020, in Krakow, Poland. (Photo by Artur Widak/NurPhoto) (Photo by Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: AFP/Artur Widak

Nagy a lőfegyverek utáni kereslet

„Az ukrajnai háború miatt egyre többen szeretnék megtanulni a lőfegyverek használatát” – fogalmazott Marcin Chewinski lengyel lőtéri oktató a Vice News hírportálnak. Egy varsói lőtér látogatottsága az elmúlt hetekben megháromszorozódott, ez a tendencia jellemző az egész országra. Érdekesség, hogy a fegyverhasználatot tanulók közt nagyobb arányban vannak nők, mint férfiak.

Féltik családjukat és saját épségüket. Meg akarják tanulni a különböző gépfegyverfajták használatát, mivel nem tudják, mi lesz Lengyelország sorsa

– folytatta Chewinski. A kelet-európai államban a civilek legnépszerűbb választása az AK–47-es – egyébként szovjet fejlesztésű – gépkarabély. 2018-as adatok alapján a lengyel társadalomban nem megszokott a fegyverviselés, 

száz emberből mindössze egy rendelkezik valamilyen fegyverrel, valamint az ehhez szükséges engedéllyel.

Fotó: AFP/Michal Fludra

Ezzel szemben a környező országokban ez az arány tíz és harminc százalék között mozog. A beszámolók alapján az elkövetkező időszakban ez a szám drasztikusan megnövekedhet. „A háború kezdete óta éjjel-nappal keresnek a fegyverekért” – fogalmazott a The Globe and Mail kanadai napilapnak egy lengyel fegyverkereskedő, aki feleségével együtt már harminc éve foglalkozik lőfegyverek eladásával. „Ilyet még sosem tapasztaltam” – folytatta. Majd hozzátette, 

nem csak az orosz fenyegetés miatt nőtt meg ennyire a kereslet, a Lengyelországba érkező több mint kétmillió ukrajnai menekült jelenléte is csökkenti az emberek biztonságérzetét.

Lazább fegyverviselési szabályozás?

A megnövekedett igények ellenére a fegyverviselés szabályozásai még mindig elég szigorúak Lengyelországban. Jelenleg ahhoz, hogy fegyverviselési engedélyhez jusson valaki, hat feltételnek kell megfelelnie:

• idősebbnek kell lennie huszonegy évnél
• különböző pszichológiai és pszichofizikai vizsgálatokon kell átesnie
• állandó lakhellyel kell rendelkeznie Lengyelországban
• nem lehet büntetett előéletű
• le kell tennie egy vizsgát a fegyverek használatáról és a kapcsolódó jogszabályokról
• nem lehet szenvedélybeteg.

Ez összesen körülbelül kétezer-ötszáz zlotyiba – kétszázezer forintnak megfelelő összegbe – kerül.

Ezen követelmények egyszerűsítésével és a procedúra lerövidítésével szeretné megkönnyíteni a civilek lőfegyverhez jutását a lengyel jobboldal. 

A lengyel társadalom készen áll arra, hogy képezze magát ezen a területen, és különböző szervezeteket alkotva megvédje a hazát

– fogalmazott Arkadiusz Czartoryski, a konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) parlamenti képviselője. A törvénymódosítási-javaslat többek között a lőterek építéséhez szükséges engedélyek megszerzésének folyamatát is felgyorsítaná, ezzel lehetőséget biztosítana a civilek számára, hogy megfelelő körülmények között tudják elsajátítani a lőfegyverek szakszerű használatát. 

Emellett szeptembertől az iskolák védelmi képzéseket és lőgyakorlatokat biztosítanak a diákok számára, ezt korábban Przemyslaw Czarnek oktatásügyi miniszter jelentette be.

Fotó: AFP/Jaap Arriens

Civil védelmi erők

Habár a fegyvertartási engedéllyel, valamint lőfegyverrel rendelkező civilek száma viszonylag alacsony Lengyelországban, önkéntességen alapuló védelmi szervezetek régóta működnek az ország területén. A különböző milíciák száma 2014 óta, a Krím félsziget annektálása óta jelentősen megnövekedett. Ilyen paramilitáris szervezet például a „Harci Riasztás” névre hallgató tömörülés, mely például a koronavírus-járvány során is segítette az államot a védekezésben. Ezenfelül az amerikai nemzeti gárda mintájára létrehozott területvédelmi erők is nagyban támaszkodnak önkéntes civilekre, csak 2018-ban tizenkétezren csatlakoztak soraikba. 

Ezen paramilitáris szervezeteknek egy esetleges invázió során kiemelt szerepük lehet a védelmi erők támogatásában és a gerilla-hadviselésben – jelentőségük Ukrajnában is látszik.

Lengyelország példája egyébként nem egyedülálló. Az orosz fenyegetettségnek kitett balti államokban, legfőképp Észtországban is működnek hasonló paramilitáris szervezetek. Tallinn védekezését is nagy részben ezekre alapozza, a totális védelem elvét követve, melynek egyik legfontosabb alappillére a civilek felkészültsége az esetleges invázióra.

Borítókép: Egyre többen látogatják a lengyel lőtereket (Fotó: AFP/Artur Widak)