Már eddig is rohamtempóban fegyverkezett Európa

A SIPRI jelentése szerint Nagy-Britannia és Norvégia vezeti a legnagyobb európai fegyverimportőrök sorát.

Mártonffy Attila
2022. 03. 14. 14:33
20200703 MN Németország KMW gyár München Leopard2 A4 típusú harckocsi Magyar Nemzet fotó:Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már jóval az orosz–ukrán háború kitörése előtt, 2017 és 2021 között jelentősen növekedni kezdett az európai fegyverimport, miközben a globális fegyverkereskedelem összességében zsugorodott, mégpedig 4,6 százalékkal – ismertette hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet. 

A SIPRI szakértői szerint ennek hátterében nagyrészt az európai országok és Oroszország kapcsolatainak elmérgesedése áll.

A 2012-től 2016-ig vizsgált korábbi időszakhoz képest az európai fegyverimport 19 százalékkal emelkedett 2017 és 2021 között, és így 13 százalékkal részesedett a globális fegyvervásárlásokból, mintegy előrevetítve a valóban bekövetkező fegyveres konfliktust. A SIPRI-jelentés szerzői szerint ilyen mértékű növekedés a világ egyetlen régiójában sem következett be a fegyvervásárlások terén. Ian Anthony, a SIPRI európai biztonsági programigazgatója a Deutsche Welle német közszolgálati csatornának nyilatkozva elmondta, hogy a legfrissebb számok Európa válaszát tükrözik a Krím-félsziget 2014-es elfoglalására és a Donbasz-régióban elkövetett „agresszióra”. A NATO-szövetségesek akkoriban elkötelezték magukat a védelmi kiadások csökkenő tendenciájának a megfordítására.

A SIPRI szerint Nagy-Britannia és Norvégia vezeti a legnagyobb európai fegyverimportőrök sorát. 

A jelentés ugyanakkor a távirati iroda szerint megjegyzi, hogy a következő évtizedben a többi európai ország felzárkózására számítanak. Az öt legnagyobb fegyverexportáló ország lajstroma változatlan maradt. Az utóbbi öt évben a globálisan eladott fegyverek mintegy

  1. 39 százaléka származott az Egyesült Államoktól,
  2. továbbá Oroszországtól (19 százalék),
  3. Franciaországtól (11 százalék),
  4. Kínától (4,6 százalék) és
  5. Németországtól (4,5 százalék)

kaptak nagyobb mennyiségben fegyvereket a vásárlók. 

 

A SIPRI megjegyezte, hogy míg az amerikai és francia fegyvereladások növekedtek (14, illetve 59 százalékkal), addig az orosz és a német exportok csökkentek (26 és 19 százalékkal). A SIPRI az orosz visszaesést az indiai és a vietnami rendelések mérséklődésének tulajdonítja. Az európai importok növekedése dacára továbbra is India, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Ausztrália és Kína a világ legnagyobb fegyverimportőre.

Ukrajna fegyverimportja 2017 és 2021 között rendkívül korlátozott volt.

Ez részben a pénzügyi források hiányára utal, részben pedig arra, hogy megvan a saját megfelelő fegyvergyártási kapacitása, illetve jelentős arzenált örökölt a szovjet időkből. Különben is, az Ukrajnába irányuló külföldi fegyverszállítások idáig inkább politikai, semmint katonai jelentőséggel bírtak, ugyanis 2022 februárjáig a főbb fegyverexportőrök korlátozták ukrajnai üzleteiket, mivel nem akarták szítani a konfliktust Oroszországgal. Ilyen formán Kijev mindössze 12 Bayraktar harci drónt vásárolt Törökországtól, 540 Javelin tankelhárító rakétát az USA-tól, valamint 89 páncélozott harci járművet és 56 ágyút Csehországtól.

 

Borítókép: Leopard2 A4 típusú harckocsi (Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.