Már jóval az orosz–ukrán háború kitörése előtt, 2017 és 2021 között jelentősen növekedni kezdett az európai fegyverimport, miközben a globális fegyverkereskedelem összességében zsugorodott, mégpedig 4,6 százalékkal – ismertette hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet.
A SIPRI szakértői szerint ennek hátterében nagyrészt az európai országok és Oroszország kapcsolatainak elmérgesedése áll.
A 2012-től 2016-ig vizsgált korábbi időszakhoz képest az európai fegyverimport 19 százalékkal emelkedett 2017 és 2021 között, és így 13 százalékkal részesedett a globális fegyvervásárlásokból, mintegy előrevetítve a valóban bekövetkező fegyveres konfliktust. A SIPRI-jelentés szerzői szerint ilyen mértékű növekedés a világ egyetlen régiójában sem következett be a fegyvervásárlások terén. Ian Anthony, a SIPRI európai biztonsági programigazgatója a Deutsche Welle német közszolgálati csatornának nyilatkozva elmondta, hogy a legfrissebb számok Európa válaszát tükrözik a Krím-félsziget 2014-es elfoglalására és a Donbasz-régióban elkövetett „agresszióra”. A NATO-szövetségesek akkoriban elkötelezték magukat a védelmi kiadások csökkenő tendenciájának a megfordítására.
A SIPRI szerint Nagy-Britannia és Norvégia vezeti a legnagyobb európai fegyverimportőrök sorát.
A jelentés ugyanakkor a távirati iroda szerint megjegyzi, hogy a következő évtizedben a többi európai ország felzárkózására számítanak. Az öt legnagyobb fegyverexportáló ország lajstroma változatlan maradt. Az utóbbi öt évben a globálisan eladott fegyverek mintegy
- 39 százaléka származott az Egyesült Államoktól,
- továbbá Oroszországtól (19 százalék),
- Franciaországtól (11 százalék),
- Kínától (4,6 százalék) és
- Németországtól (4,5 százalék)
kaptak nagyobb mennyiségben fegyvereket a vásárlók.
A SIPRI megjegyezte, hogy míg az amerikai és francia fegyvereladások növekedtek (14, illetve 59 százalékkal), addig az orosz és a német exportok csökkentek (26 és 19 százalékkal). A SIPRI az orosz visszaesést az indiai és a vietnami rendelések mérséklődésének tulajdonítja. Az európai importok növekedése dacára továbbra is India, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Ausztrália és Kína a világ legnagyobb fegyverimportőre.
Ukrajna fegyverimportja 2017 és 2021 között rendkívül korlátozott volt.
Ez részben a pénzügyi források hiányára utal, részben pedig arra, hogy megvan a saját megfelelő fegyvergyártási kapacitása, illetve jelentős arzenált örökölt a szovjet időkből. Különben is, az Ukrajnába irányuló külföldi fegyverszállítások idáig inkább politikai, semmint katonai jelentőséggel bírtak, ugyanis 2022 februárjáig a főbb fegyverexportőrök korlátozták ukrajnai üzleteiket, mivel nem akarták szítani a konfliktust Oroszországgal. Ilyen formán Kijev mindössze 12 Bayraktar harci drónt vásárolt Törökországtól, 540 Javelin tankelhárító rakétát az USA-tól, valamint 89 páncélozott harci járművet és 56 ágyút Csehországtól.
Borítókép: Leopard2 A4 típusú harckocsi (Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István)
Orosz–ukrán háború
