Meghátrált Szaniszló Sándor, mégsem sarcolják tovább a kerületi lakosokat

A közfelháborodást követően meghátrált Szaniszló Sándor, mégsem sarcolják meg a kerületi ingatlantulajdonosokat.

A DK-s Szaniszló Sándor (Fotó: Koszticsák Szilárd)

– A helyi adóról szóló rendeletet szerette volna Szaniszló Sándor módosítani. Az építményadóval azonban mindenkinél kiverte a biztosítékot. A polgármester javaslata ugyanis az volt, hogy amennyiben az ingatlanba be van jelentve egy vállalkozás, akkor nem jár rá a mentesség – mondta el lapunknak Papp Tibor, a kerület kormánypárti frakciójának vezetője. Kiemelte,

az építményadó mértéke ez esetben 3050 forint per négyzetméter. Mondjuk egy 80 négyzetméteres lakásnál, ez évi 244 ezer forint lenne csak azért, mert a családi vállalkozás be van jelentve az ingatlantulajdonos lakcímére.

Azonban a közfelháborodás és a negatív sajtóvisszhang hatására a polgármester meghátrált, és visszavonta az előterjesztés ezen részét. A testület ugyanakkor megszavazta, hogy a XVIII. kerületben lakást kiadó magánszemélyeknek ezentúl extra adót kell majd fizetni. 

A polgármester fenntartotta a lakásbérbeadás útján hasznosuló magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanoknak az adóztatását. Vagyis ha én a saját lakásomat bérbe adom valakinek, akkor négyzetméterenként 650 forint adót kell fizetnem. Egy 80 négyzetméteres lakás esetében ez nagyjából 50 ezer forintot jelent

– jelentette ki a politikus. 

Amint arról korábban beszámoltunk, a Demokratikus Koalíció egyik politikusa, Szaniszló Sándor által vezetett XVIII. kerületben  januártól minden olyan épületre kiterjesztenék az építményadót, amelyben vállalkozás székhelye vagy telephelye hatósági nyilvántartásba van bejegyezve. A javaslat szerint azok is adózni fognak, akik csak bérbe adják ingatlanjukat, illetve akiknek 1500 négyzetméternél nagyobb telken fekszik a házuk. 

Adóemelésben gondolkoznak a balos vezetésű kerületek 

A régi adók megemelése és az újak kiszabása beleillik a múlt év végén kezdődött trendbe. Akkor 2025 januárjától a II. kerületben az építményadó 1900 forintról 2300 forintra nőtt (+21 százalék). Bár a kommunális adó mértékét nem változtatták meg(ez az ingatlan méretétől függően, sávosan évi 9-16-25 ezer forint lehet), de új kategóriaként megjelentek a 150 négyzetméter fölötti ingatlanok, amelyek után évi 35 ezer forintot kell fizetni.

A józsefvárosi önkormányzat idén januártól minden kategória esetében egységes, 37 százalékos építményadó-emelés mellett döntött, ugyanakkor itt a lakosok (ha nincs az ingatlan címére bejegyzett vállalkozás) mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. A módosítások összesen 6500 adózót érintenek, azaz a kerületiek kevesebb mint 10 százalékát. Az ülésen döntöttek a telekadó emeléséről évi 390-ről 536 forintra négyzetméterenként (+37 százalék), míg a kommunális adó 33 278 forintról 45 592 forintra nő (szintén +37 százalék), ez utóbbit azonban a tulajdonosnak nem kell megfizetnie, ha az ingatlanon életvitelszerűen él, azt nem adja bérbe és más módon sem hasznosítja.

A XI. kerületben eddig 1950 forint volt négyzetméterenként az építményadó éves díja, ez 2508 forintra nőtt 2025-ben (+28,6 százalék). Jövőre az önkormányzat új kategóriát vezet be az ingatlanok tízezer négyzetméter feletti területére, erre a részre már 2900 forintot kell fizetni. Építményadót a lakosság zömének nem kell fizetnie (tehát ha a tulajdonos életvitelszerűen lakik az ingatlanban), csak a vállalkozásoknak. A telekadó mértéke négyzetméterenként évi 355 forintra nő.

Borítókép: A DK-s Szaniszló Sándor (Fotó: Koszticsák Szilárd)