Ukrajna felvétele az EU-ba kiemelt brüsszeli prioritás

Az Európai Bizottság szerint nincs visszaút a bővítésben – a szakértők szerint azonban Brüsszel ismét ideológiai alapon dönt, nem a realitásokat figyelembe véve.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Fotó: Suzanne Plunkett Forrás: AFP

A minap megrendezett EU-bővítési fórumon Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja kijelölte a folyamat irányvonalát. 

A biztos hangsúlyozta: három területen gyors és visszafordíthatatlan előrehaladásra van szükség, és ezek között kiemelt helyen szerepel Ukrajna uniós felvételének előkészítése.

Brüsszel: Ukrajna integrációja „geopolitikai szükségszerűség”

Kos szerint a következő időszak fő céljai:

•  a tagjelölt országok hiteles előrehaladása, kerülve a „rövidebb utakat”,
•  az EU felkészítése új tagállamok fogadására, beleértve a szigorú biztosítékokat a jövőbeli csatlakozási szerződésekben,
•  a bővítés „kiterjesztése”, vagyis Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán mélyebb gazdasági és intézményi integrációja már a csatlakozás előtt.

Marta Kos bővítési biztos (Fotó: AFP/Elvis Barukcic)

A biztos világossá tette: a geopolitikai helyzet – vagyis az Oroszországgal fennálló konfliktus – miatt nem lehet halogatni Ukrajna felvételét, még akkor sem, ha számos területen súlyos hiányosságok vannak.

Gyakran kérdezik tőlem, hogy vajon a geopolitikai érvek azt jelentik-e, hogy szemet kell hunyni a gyenge demokratikus struktúrák fölött. Nem, éppen az ellenkezője igaz

– fogalmazott Kos.

2027-re Ukrajna már az EU energiapiacába integrálódna

Marta Kos elmondta: Brüsszel olyan tempót diktál, amely példátlan az EU történetében. 2027-re Ukrajna és Moldova teljes mértékben bekerülne az uniós energiapiacba, sőt más szektorokban is megkezdődne az integráció még a tagság előtt.

Ez gyakorlatilag azt jelenti: Brüsszel már a formális csatlakozás előtt beépíti Ukrajnát az EU működésébe, ami újabb terheket és bizonytalanságokat hozhat a tagállamoknak – különösen a kisebb és közép-európai országoknak.

Andrius Kubilius védelmi biztos a katonai mobilitási csomagról szóló sajtótájékoztatón Brüsszelben, Belgiumban, 2025. november 19-én (Fotó: Anadolu/AFP/Dursun Aydemir)

Kubilius: Az ukrán hadsereg nélkül Európa védtelen

A fórumon felszólaló Andrius Kubilius védelmi biztos még ennél is tovább ment. Azt mondta:

Készen állunk szembenézni egy csatában próbára tett orosz hadsereggel? Ezért mondom, hogy nagy hiba lenne, ha nem állnának mellettünk jól integrált ukrán védelmi képességek.

Kubilius szerint a bővítés nem egyszerű politikai döntés, hanem katonai szükségszerűség, és Ukrajna EU-tagsága akár az orosz rezsim jövőjére is hatással lehet.

Ukrajna ügyében Brüsszel ideológiai alapon dönt – Európa pedig nincs felkészülve

Miközben Brüsszel geopolitikai projektként siettetné Ukrajna felvételét, egyre több szakértő figyelmeztet: az EU sem intézményi, sem gazdasági, sem biztonsági szempontból nem készült fel az új tagok fogadására.

A mostani brüsszeli fórum mégis úgy tett, mintha a bővítés lenne a kontinens legfontosabb kihívása – akkor is, ha az EU belső piaca egyensúlytalanná válhat, a mezőgazdaság újabb krízisbe sodródhat, a migráció és korrupció problémái tovább erősödhetnek, a közös költségvetés pedig összeomolhat a háború sújtotta Ukrajna támogatása alatt.

Magyarország továbbra is a józan ész politikáját képviseli

A magyar kormány már számos alkalommal hangsúlyozta: bővítésre szükség van, de csak hiteles, átlátható és a tagállamok érdekeit figyelembe vevő módon.

Ukrajna elhamarkodott felvétele – különösen a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása nélkül – vállalhatatlan kockázat lenne.

Brüsszel azonban most is ideológiai alapon siet előre, miközben Európa lakossága egyre kevésbé támogatja a háborús logikát és a realitás nélküli bővítési nyomást.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke (Fotó: AFP/Suzanne Plunkett)