Mégis Kijev támogatása mellett döntött Törökország?

A Moszkvával is szövetséges Ankara lezárta a Boszporuszt és a Dardanellákat az orosz hadihajók előtt.

Az ukrán–orosz háború első napjaiban Törökország tartózkodott attól, hogy elítélje Oroszország cselekedetét, mivel Moszkvát és Kijevet egyaránt fontos szövetségesének tartja. Hétfő este ugyanakkor Ankara bejelentette, lezárja a Boszporuszt és a Dardanellákat a hadihajók elől. Szakértők szerint a lépés csupán szimbolikus, viszont egyértelmű jele annak, hogy a NATO-tagország a háború eszkalálódásával Kijevet támogatja.

– Törökország további erőfeszítéseket tesz a háború megállítására és a béke helyreállítására – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök Alexander Lukasenka belarusz elnökkel a török elnöki hivatal keddi közleménye szerint. A két vezető telefonon egyeztetett egymással az Ukrajna és Oroszország közti háború fejleményeiről, miután sor került az ukrán és az orosz delegáció első béketárgyalására Belaruszban.

Ellentétben eddigi megnyilvánulásaival, Ankara hétfőn bejelentette, végrehajtja a montreux-i egyezményt, amelynek értelmében minden ország hadihajójának megtiltja az áthaladást a Fekete-tengert és a Földközi-tengert összekötő két tengerszoroson.

A Boszporusz és a Dardanellák, másnéven a Török-szorosok egy fontos nemzetközi útvonal részei. Naponta mintegy hárommillió hordó olaj – a globális ellátás körülbelül három százaléka – halad át ezen az útvonalon, a szállítmány főleg Oroszországból, Azerbajdzsánból és Kazahsztánból indul útnak. A tengerszorosokon keresztül ezenfelül óriási mennyiségben szállítanak acélt, vasat és mezőgazdasági termékeket is a Fekete-tenger partjairól Európába és a világ számos másik részére. – Értesítettük a tengerparti országokat, hogy ne küldjenek hadihajókat a Fekete-tengerre, mivel a montreux-i egyezmény rendelkezéseit alkalmazzuk – közölte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn az Anadolu török hírügynökség jelentése szerint.

A tengerszorosokat az 1936-os montreux-i egyezmény alapján Törökország tartja ellenőrzése alatt. Békeidőben a hadihajók áthaladhatnak a szoroson, bizonyos korlátozásokkal a járművek és a fegyverszállítmányaik súlyára vonatkozóan. Háború esetén azonban a paktum feljogosítja Ankarát arra, hogy szabályozhassa a hadihajók áthaladását vagy akár le is zárhassa a tengerszorosokat a konfliktusban részt vevő országok hadihajói előtt.

Az egyezmény ugyanakkor azt is kimondja, Törökország nem tartóztathatja fel azokat a hadihajókat az átkelésben, amelyek az eredeti kikötőikbe térnének vissza

– legalább négy orosz hajóra is ez vonatkozik, amelyek jelenleg a Földközi-tengeren tartózkodnak. Ráadásul mivel Ukrajna és Oroszország is a Fekete-tenger partján fekszik, ahol Moszkvának jelentős a tengeri hadereje, felmerül a kérdés, hogy a paktum életre hívásának lesznek-e valós katonai következményei a háborúra nézve. 

A tengerszorosok lezárásának katonai szempontból talán egyáltalán nem lesz hatása az orosz–ukrán háborúra. Ugyanakkor a lépés kifejezi, hogy Törökországnak is szándékában áll megbüntetnie Oroszországot az agressziójáért, és hogy Ankara is elkötelezett a nemzetközi jog mellett

– magyarázta Cornell Overfield, a Center for Naval Analyses, az Egyesült Államok haditengerészete és tengerészgyalogsága számára létrehozott kutatóintézet elemzője. 

Kijev már az orosz támadás napján, múlt csütörtökön kérte Ankarát, hogy ne engedélyezze az orosz hadihajók átkelését a Boszporuszon és a Dardanellákon. A NATO-tag Törökország ugyanakkor egészen vasárnapig nem nevezte háborúnak Oroszország Ukrajna elleni offenzíváját, hiszen próbált egyensúlyozni a két ellenséges ország között, amelyekre egyaránt szövetségeseiként tekint. Ankara nagymértékben támaszkodik Oroszországra a turizmus, valamint a földgáz- és gabonaellátás terén, ugyanakkor Ukrajnával is szoros gazdasági és védelmi kapcsolatban áll. Moszkva tiltakozása ellenére Ankara korábban török fejlesztésű Bayraktar TB2-es harci drónokat is eladott Kijevnek, amelyekkel az ukrán haderő jelenleg sikeresen veri vissza az orosz csapatokat.

A háború kitörésekor Recep Tayyip Erdogan hangsúlyozta, Törökország nem enged a nemzeti érdekeiből, és nem hagyja magára sem Oroszországot, sem Ukrajnát. Hozzátette ugyanakkor, Ankara a regionális és a globális egyensúly megőrzésére törekszik. Az elnök ráadásul hangsúlyozta: Oroszország támadása az ukrán területeken elfogadhatatlan.

A tengerszorosok lezárásával Törökország azt jelezheti, melyik oldal mellett áll ki, ha a konfliktus elhúzódik

– jelentette ki Serhat Güvenc, az isztambuli Kadir Has egyetem professzora. Hozzáfűzte: Ankara hétfői lépésével jobban elkötelezte magát a NATO, illetve szövetségese, az Európai Unió mellett, és jobban elhatárolódott Oroszországtól. 

Borítókép: Isztambul a Boszporuszról (Fotó: Mirkó István)