Németországnak kell az orosz gáz

Kimaradhat a nyugati államok által Oroszország ellen tervezett újabb szankciós csomagból az energiaszektor, ha a német kormányzat megvétózza a javaslatot. Németország energiaellátása nagyban függ az orosz gázimporttól, és az Ukrajna által követelt, Oroszországgal szembeni energiaembargó nagyban érintené a már amúgy is Európa legmagasabb energiaáraitól szenvedő német lakosságot. Az orosz energiaimporttól való függetlenedés pedig bonyolult, hosszú és drága folyamat.

UKRAINE-RUSSIA-ENERGY-GAS Fotó: SERGEI SUPINSKY

Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár még hétfőn közölte, hogy kormánya elutasítja az Oroszország elleni szankciók energiaszektorra való kiterjesztését. Hozzátette, hogy

Európa ellátása a lakossági fűtés fenntartásához, az áramtermeléshez és az ipar működéséhez is szükséges energiával jelenleg más módon nem biztosítható.

Úgy tűnik, ebben a kérdésben egyetértés uralkodik a német kormányban, hiszen még Robert Habeck alkancellár, a Zöldek klímaügyi minisztere is úgy nyilatkozott a minap, hogy társadalmi békére van szükség, és jelenleg az energiaellátás biztosítása fontosabb feladat, mint a klímaváltozás elleni küzdelem.

A kormányzatban vannak arra törekvések, hogy csökkentsék Németország orosz energiától való függését, azonban egy olyan országban, ahol az évente felhasznált földgáz ötvenöt százaléka és az olaj negyven százaléka Oroszországból érkezik, ez nem egyszerű feladat.

– Az orosz gázt nem lehet egyik napról a másikra pótolni, hiszen rengeteg munkahely függ tőle, az energiaárak pedig így is nagyon magasak. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 gázvezetéken továbbra is normál ütemben érkezik a gáz, és nem tartom reálisnak, hogy az ukrajnai háború árnyékában a szállítási szerződéseket bármely fél felmondaná – mondta a Magyar Nemzetnek Chloe Jardine, az Argus Media brit kockázatelemző vállalat német energetikai szakértője. A német kormány a tavaly elkészült, de még üzembe nem helyezett Északi Áramlat 2 vezeték engedélyezési eljárását az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt felfüggesztette, kritikus hangok szerint azért, hogy ez ne az európai uniós szankciócsomag része legyen, hanem a németek dönthessenek róla később.

A szakértő hozzátette, hogy a gáz alternatívái, mint a cseppfolyós gáz (LNG) importjára való átállás vagy a szénerőművek működésének meghosszabbítására vonatkozó engedélyeztetés bonyolult és drága folyamat. LNG befogadására képes terminállal egyelőre nem rendelkezik Németország. Olaf Scholz a napokban két létesítmény megépítését is bejelentette, ám a beruházások kivitelezési ideje legalább két-három év. A szénerőművekről Chloe Jardine elmondta, azok nem feltétlenül szolgálják az orosz energiától való függetlenedést, hiszen a működésükhöz szükséges szén mintegy ötven százaléka Oroszországból érkezik.

Németországban nagyon felerősödött a szénlobbi, és elképzelhető, hogy az energiaellátást a szénerőművek további működtetésével fogja a német kormányzat biztosítani

– nyilatkozta lapunknak Birgit Wetzel német energetikai szakértő. Szerinte máshonnan importált, többféle szén összekeverésével biztosítható lenne a szénerőművek működése az orosz szén nélkül is, azonban ezek hatásfokát kérdésesnek tartja.

Németország eközben felgyorsította a megújuló energiára való átállás folyamatát, és új célként azt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes áramellátást megújuló alapú forrásból biztosítsa. Chloe Jardine jelezte, az arány jelenleg negyvenegy százalék. Az új vállalást sokan a földtől elrugaszkodottnak tartják, de valóban felgyorsulhat a német energiaszektor karbonsemlegesítésének folyamata. Birgit Wetzel úgy látja, hogy Németország a megújuló energiaforrásokból is importra fog szorulni, melyet elsősorban Dániából elégíthet ki. Abban mindkét szakértő egyetért, hogy

a még működő három atomerőmű év végéig tartó működési engedélye nem lesz meghosszabbítható, tekintettel arra, hogy az üzemeltetők már a leállításra készültek fel, így például üzemanyag-utánpótlás sincsen, de más technikai akadályok is felmerülnek.

Az elhamarkodott kormányzati lépések elkerülése már csak azért is kulcsfontosságú, mert az energiaárak elszabadultak, sohasem voltak olyan magasak Németországban, mint tavaly. A háztartások egész éves gázfelhasználásukért átlagosan 1704 eurót fizettek ki (ez 350 forintos euróval számolva is csaknem hatszázezer forint), ami 542 eurós emelkedést jelent a 2020-as évhez képest. Emellett az áram lakossági tarifája is rekordra ért tavaly, a kilowattóránkénti 33,9 eurócentes ára pedig szakértők szerint tovább emelkedhet.

Borítókép: Ismét a szénerőműveire támaszkodna a nyugati állam, de e téren is inog az ellátása (Fotó: Europress/AFP)