– Ha Oroszország nem győz, Vlagyimir Putyin elnöknek politikailag vége van – vélekedett Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Prokon Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány közös rendezvényén, amelyen Georg Spöttlével, a Nézőpont Intézet elemzőjével az ukrajnai háború eddigi történéseiről és lehetséges kimeneteléről beszélgettek. A szakértők egyetértettek abban, hogy a mostani helyzet politikailag az ukránoknak kedvez, ugyanis egyelőre úgy tűnik, elegendő támogatást kapnak a Nyugattól ahhoz, hogy ne fogadják el az orosz győzelmet. Spöttle elmondta, Putyin is lépéskényszerbe került, ugyanis ha a háborút nem is tudja megnyerni, arcvesztés nélkül kell kijönnie az offenzívából, legalább a területi igények érvényesítése szempontjából, amely a Krím félsziget orosz területként való elismerését, valamint a kelet-ukrajnai szakadár területek Oroszországhoz való csatolását jelentené.
– Moszkva számára Ukrajna pufferzóna, céljuk, hogy ne legyenek közvetlen szomszédságukban NATO-fegyverek
– magyarázta a Nézőpont Intézet munkatársa. Hozzátette, Oroszország el akarja érni, hogy a Volodomir Zelenszkij vezette Nyugat-barát kormány eltűnjön és helyét olyan oroszbarát vezetés vegye át, amely garantálja, hogy Ukrajna sem a NATO-hoz, sem az Európai Unióhoz nem fog csatlakozni.
Nógrádi úgy fogalmazott, ha nyugati csapatok jelennének meg Ukrajnában, az harmadik világháborúhoz vezetne. Hangsúlyozta, a diplomáciai csatornákat nyitva kell hagyni Oroszország felé, erre példaként Emmanuel Macron francia köztársasági elnököt említette, aki rendszeresen beszél Putyinnal. Hozzátette, hogy Németország is hasonló politikát folytat, hiszen a szövetségi kormány nem szólította fel az Oroszországban tartózkodó német állampolgárokat, hogy hagyják el az országot.
Az ukrajnai háború első néhány napjában mindenki villámháborúra számított, még az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is úgy becsülte, legfeljebb négy nap alatt véget érnek a harcok, Nógrádi szerint két nap alatt nyernie kellett volna Oroszországnak – ebben az esetben Putyinra nemzeti hősként tekintettek volna. Az orosz invázió azonban már nyolc napja tart és a szakértők is elhúzódó háborúra számítanak.
Az orosz csapatok ez idáig kisebb, de stratégiailag fontos településeket foglaltak el, köztük Melitopolt és Herszont, utóbbi amellett, hogy kikötőváros a Földközi-tengeren, élelmiszer- és fegyverraktárai is vannak. Spöttle szerint a háború végével a kelet-ukrajnai szakadár területek, valamint az Azovi-tenger mentén elfoglalt régiók orosz kézen maradhatnak.
„A háború második-harmadik napja környékén az európai közvélemény megfordult, Ukrajna mellé állt” – fogalmazott Nógrádi. Hozzátette, hogy olyan háborúról van szó, amelyben „mindkét fél pofátlanul hazudik”, ennek a következménye az, hogy az oroszországi lakosság mintegy 30 százaléka ellenzi a háborút. A Nézőpont Intézet munkatársa elmondta, a háborúellenes hangulat kialakításában nagy szerepet játszik az ukrán média is, amely amellett hogy közzéteszi, a katonák hány orosz katonát öltek meg, hány páncélos járművet lőttek szét, orosz hadifoglyokról is tesz közzé megszégyenítő felvételeket. Az ilyen jellegű képsorok pedig azt eredményezik, hogy az orosz lakosság is követelni fogja a háború befejezését.
– Ma a Nyugat követeli Putyin eltávolítását, ő azonban magától nem fog távozni
–vélekedett Nógrádi.
Spöttle szerint ha Oroszország Putyin nélkül maradna, óriási hatalmi vákuum keletkezne, ami újabb problémákat okozna az országban élő kisebbségek miatt, akik autonómiát akarnának, valamint a terrorszervezetek feléledésére is nagy esély lenne. A 2010-es népszámlálási adatok szerint (utoljára tavaly ősszel tartottak népszámlálást Oroszországban, ennek eredményeit idén tavasszal hozzák nyilvánosságra) az akkori közel 143 milliós lakosság körülbelül 20 százaléka tartozott valamelyik etnikai kisebbséghez. A legtöbben a tatárok, az ukránok, a baskírok, a csuvasok és a csecsenek voltak, mellettük pedig a terrorszervezetek feléledésére is sor kerülhet, amelyeket a jelenlegi orosz vezetés kordában tud tartani.
– A kínai stratégia lényege Szibéria visszaszerzése egy Putyin utáni, meggyengült Oroszországtól
– vázolta fel Nógrádi, hogy Putyin elnökségének vége a világrendre is hatással lenne, amely már egyébként is jelentős átalakuláson megy keresztül.
A szakértő elmonda, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország gyakorlatilag élet-halál harcot vívnak, Európa szerepe pedig leértékelődik. Álláspontja szerint Washington szerepe szintén csökken évről évre, Peking viszont gőzerővel tör előre, és még kérdéses, hogy az új világrendet el fogja-e fogadni, hiszen annak kialakításában nem vett részt.
Borítókép: A pusztítás nyomai egy orosz légicsapást követően Harkivban 2022. március 3-án. (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Kozlov)
