Az orosz csapatok ez idáig kisebb, de stratégiailag fontos településeket foglaltak el, köztük Melitopolt és Herszont, utóbbi amellett, hogy kikötőváros a Földközi-tengeren, élelmiszer- és fegyverraktárai is vannak. Spöttle szerint a háború végével a kelet-ukrajnai szakadár területek, valamint az Azovi-tenger mentén elfoglalt régiók orosz kézen maradhatnak.
„A háború második-harmadik napja környékén az európai közvélemény megfordult, Ukrajna mellé állt” – fogalmazott Nógrádi. Hozzátette, hogy olyan háborúról van szó, amelyben „mindkét fél pofátlanul hazudik”, ennek a következménye az, hogy az oroszországi lakosság mintegy 30 százaléka ellenzi a háborút. A Nézőpont Intézet munkatársa elmondta, a háborúellenes hangulat kialakításában nagy szerepet játszik az ukrán média is, amely amellett hogy közzéteszi, a katonák hány orosz katonát öltek meg, hány páncélos járművet lőttek szét, orosz hadifoglyokról is tesz közzé megszégyenítő felvételeket. Az ilyen jellegű képsorok pedig azt eredményezik, hogy az orosz lakosság is követelni fogja a háború befejezését.
– Ma a Nyugat követeli Putyin eltávolítását, ő azonban magától nem fog távozni
–vélekedett Nógrádi.
Spöttle szerint ha Oroszország Putyin nélkül maradna, óriási hatalmi vákuum keletkezne, ami újabb problémákat okozna az országban élő kisebbségek miatt, akik autonómiát akarnának, valamint a terrorszervezetek feléledésére is nagy esély lenne. A 2010-es népszámlálási adatok szerint (utoljára tavaly ősszel tartottak népszámlálást Oroszországban, ennek eredményeit idén tavasszal hozzák nyilvánosságra) az akkori közel 143 milliós lakosság körülbelül 20 százaléka tartozott valamelyik etnikai kisebbséghez. A legtöbben a tatárok, az ukránok, a baskírok, a csuvasok és a csecsenek voltak, mellettük pedig a terrorszervezetek feléledésére is sor kerülhet, amelyeket a jelenlegi orosz vezetés kordában tud tartani.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!