Sorra megy neki az európai kormányoknak Volodomir Zelenszkij ukrán elnök. A háború sújtotta ország államfője a napokban többször is bírálta a magyar vezetést, amiért hazánk nem enged át fegyverszállítmányt az ország területén és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Zelenszkij ellenezte azt is, hogy Magyarország továbbra is kőolajat és gázt vásárol Oroszországtól, a héten pedig a dán parlamenti képviselőkhöz szólva egyenesen azt követelte, Európa lépjen fel a magyar kormány ellen.
– Mindenki nagyon jól tudja, hogy az Európai Unióban ki ellenzi az emberiességet és a józan észt, és ki nem tesz semmit az ukrajnai béke megteremtéséért. Ennek véget kell vetni, Európa nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait
– rohant ki az ukrán elnök. Hangsúlyozta, „Oroszországnak nem lehetnek nyúlványai az Európai Unióban, amelyek belülről bomlasztják a szervezetet”.
Fotó: Mads Claus Rasmussen
Célkeresztben: Németország
Zelenszkij a német szociáldemokrata vezetéssel sem elégedett: Olaf Scholz szövetségi kancellárnak azt rótta fel, hogy Berlinnek fontosabb a gazdaság, mint az ukrajnai emberek élete, álláspontja szerint Németország Oroszországból származó energiaimportjával támogatja Moszkva háborúját.
– Hihetetlen számú munkahelyről van szó. Ha egyik napról a másikra nullára csökkentenénk az importot, az azt jelentené, hogy egyes iparágaknak le kellene állítaniuk tevékenységüket
– reagált Zelenszkij bírálataira a német kancellár az ARD német közszolgálati tévé műsorában. Hozzátette: „ez az ügy nem csak arról szól, hogy télen vastagabb pulóvert húzunk”.
„Arról beszélünk, hogy nem lehet tovább fűteni a lakásokat, kórházakat, a szociális intézményeket, az iskolákat, továbbá az ipari cégeknek sem lesz energiaellátásuk. Munkahelyek százezrei kerülnének veszélybe” – sorolta Scholz a Die Zeit német hetilapnak korábban adott interjújában, milyen következményei lennének az orosz energiafüggőség azonnali megszüntetésének. A német kancellár elutasítja az azonnali bojkottot, amely láthatóan hatalmas gazdasági válságot okozna szinte egész Európában. Példaként Olaszországot is megemlítette, amely szintén nagymértékben függ az orosz gáztól. A német kancellár ugyanakkor rámutatott az elmúlt napokban, „Oroszország jelenleg semmit sem tehet a számláin tárolt pénzzel a szankciók miatt”. Scholz ismertette a német vezetés terveit is, melyek szerint rövid idő alatt meg tudják szüntetni Németország orosz energiaimporttól való függőségét: a szén esetében ez már idén megtörténhet, továbbá igyekeznek olyan műszaki infrastruktúrát kialakítani, amellyel más szállítóktól is importálhatnak gázt.
Németországban elővigyázatosságból szerdán kihirdették a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb, úgynevezett korai előrejelzési szintjét, mert nem lehet tudni, hogy milyen szabályokat vezet be az Ukrajna ellen támadó háborút folytató orosz vezetés a földgázszállítások elszámolásáról.
Következik: Belgium
Zelenszkij csütörtökön a belga parlament előtt fog felszólalni, amelynek tagjai szintén az ukrán államfő heves bírálataira számíthatnak. A parlamenti képviselők arra készülnek, hogy Zelenszkij az oroszoktól való gyémántvásárlást fogja ellenezni, noha ez koránt sem jár akkora bevétellel Moszkva számára, mint a földgáz és a kőolaj eladása. Oroszország egyébként a világ legnagyobb gyémántexportőre, tavaly mintegy 1,8 milliárd euró értékben gazdagították az antwerpeni gyémántipart. A legnagyobb orosz gyémántkitermelő az Alrosa vállalat, amelynek vezérigazgatója, Szergej Szergejevics Ivanov már az Egyesült Államok szankciós listáján is szerepel. A vállalat közleménye szerint tavaly összesen négymilliárd dollárral gazdagodtak a nyersgyémántok értékesítésétől.
– Belgium ez idáig nem akadályozta meg és nem fogja megakadályozni a gyémántkereskedelemre vonatkozó szankciókat, ha azokat az Európai Bizottság be akarja építeni a szankciócsomagba
– ismertette a nyugat-európai ország álláspontját Alexander De Croo belga miniszterelnök.
Hozzátette, hogy a gyémántbehozatalra vonatkozó intézkedések nem felelnének meg az uniós szankciók egyik alapelvének, miszerint nem okozhatnak több kárt az Európai Uniónak, mint Oroszországnak.
Borítókép: Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott és a Facebook közösségi oldalon megjelentetett képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél Kijevben 2022. március 15-én. (Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal)
