Országszerte virtuális tanórákat tartottak csütörtökön Oroszországban a moszkvai oktatási minisztérium bejelentése szerint, mégpedig azzal a céllal, hogy felvilágosítsák a diákokat, miért szükségszerű küldetés az Ukrajnában végrehajtott „felszabadító misszió” – írta meg szerdán a Meduza című, elsősorban orosz nyelven, de angolul is publikáló független orosz oknyomozó portál. A lap szerint a rendhagyó tanórára moszkvai idő szerint csütörtökön 12 órakor került sor, a tárca közleménye pedig arra is kitér, hogy az órán a diákoknak azt is megtanítják, hogy hogyan válasszák el a hazugságot az igazságtól abban a hatalmas információáradatban, amelyben fotók és videók öntik el az internetet.
A nézők értesülhetnek a mai események hátteréről: arról, hogy a NATO milyen veszélyt jelent hazánkra, és hogy Oroszország miért lépett fel a donyecki és luhanszki népköztársaságok polgári lakosságának védelme érdekében
– áll a minisztérium sajtóközleményében. A Meduza azt írta, hogy a közvetítés bejelentése előtt a szövetségi kormány tanítási irányelveket is kiosztott az iskolák számára országszerte, amelyben elmagyarázta, hogy Oroszország kelet-ukrajnai „művelete” miért nem háború. A képzési anyagok azt állítják, hogy az orosz fegyveres erők nem hajtanak végre légi vagy tüzérségi csapásokat Ukrajna városaira, és a polgári lakosság nincs veszélyben. Egy oroszországi tanári szakszervezethez közel álló, a neve elhallgatását kérő forrás a Meduzának arról számolt be, hogy
Moszkva arra kérte az oktatókat, haladéktalanul és sürgősen építsék be az új irányelveket tantervükbe.
A Meduzával is megosztott tananyagok tanúsága szerint az oktatási minisztérium arra kéri a tanárokat, hogy mutassák be Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az inváziót bejelentő beszédét a diákoknak, és adjanak nekik az alapján olyan feladatokat, mint például: „Fogalmazzák meg a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok védelme érdekében indított különleges katonai művelet megkezdésének fő okát!”
Az oktatási minisztérium emellett QR-kódokat is terjeszt országszerte, amelyek „megbízható információs forrásokhoz” irányítják az orosz állampolgárokat. Ide tartoznak a Kreml, a védelmi minisztérium és különböző állami hírügynökségek weboldalai, amelyek hozzáférését egyébként a Nyugaton is népszerű közösségi hálózatok, mint például a Facebook és a Twitter múlt hét óta jelentősen korlátozza. Mint arról lapunk is beszámolt korábban, az amerikai techóriások által üzemeltetett felületeknél Oroszországban jóval nagyobb népszerűségnek örvend a Facebookhoz rendkívül hasonló, de orosz alapítású VK (korábban: Vkontakte). A Facebookot az orosz lakosság mindössze 38 százaléka használta rendszeresen 2020-ban, a Twittert pedig csupán 18,6 százalékuk;
