Országszerte virtuális tanórákat tartottak csütörtökön Oroszországban a moszkvai oktatási minisztérium bejelentése szerint, mégpedig azzal a céllal, hogy felvilágosítsák a diákokat, miért szükségszerű küldetés az Ukrajnában végrehajtott „felszabadító misszió” – írta meg szerdán a Meduza című, elsősorban orosz nyelven, de angolul is publikáló független orosz oknyomozó portál. A lap szerint a rendhagyó tanórára moszkvai idő szerint csütörtökön 12 órakor került sor, a tárca közleménye pedig arra is kitér, hogy az órán a diákoknak azt is megtanítják, hogy hogyan válasszák el a hazugságot az igazságtól abban a hatalmas információáradatban, amelyben fotók és videók öntik el az internetet.
A nézők értesülhetnek a mai események hátteréről: arról, hogy a NATO milyen veszélyt jelent hazánkra, és hogy Oroszország miért lépett fel a donyecki és luhanszki népköztársaságok polgári lakosságának védelme érdekében
– áll a minisztérium sajtóközleményében. A Meduza azt írta, hogy a közvetítés bejelentése előtt a szövetségi kormány tanítási irányelveket is kiosztott az iskolák számára országszerte, amelyben elmagyarázta, hogy Oroszország kelet-ukrajnai „művelete” miért nem háború. A képzési anyagok azt állítják, hogy az orosz fegyveres erők nem hajtanak végre légi vagy tüzérségi csapásokat Ukrajna városaira, és a polgári lakosság nincs veszélyben. Egy oroszországi tanári szakszervezethez közel álló, a neve elhallgatását kérő forrás a Meduzának arról számolt be, hogy
Moszkva arra kérte az oktatókat, haladéktalanul és sürgősen építsék be az új irányelveket tantervükbe.
A Meduzával is megosztott tananyagok tanúsága szerint az oktatási minisztérium arra kéri a tanárokat, hogy mutassák be Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az inváziót bejelentő beszédét a diákoknak, és adjanak nekik az alapján olyan feladatokat, mint például: „Fogalmazzák meg a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok védelme érdekében indított különleges katonai művelet megkezdésének fő okát!”
Az oktatási minisztérium emellett QR-kódokat is terjeszt országszerte, amelyek „megbízható információs forrásokhoz” irányítják az orosz állampolgárokat. Ide tartoznak a Kreml, a védelmi minisztérium és különböző állami hírügynökségek weboldalai, amelyek hozzáférését egyébként a Nyugaton is népszerű közösségi hálózatok, mint például a Facebook és a Twitter múlt hét óta jelentősen korlátozza. Mint arról lapunk is beszámolt korábban, az amerikai techóriások által üzemeltetett felületeknél Oroszországban jóval nagyobb népszerűségnek örvend a Facebookhoz rendkívül hasonló, de orosz alapítású VK (korábban: Vkontakte). A Facebookot az orosz lakosság mindössze 38 százaléka használta rendszeresen 2020-ban, a Twittert pedig csupán 18,6 százalékuk;
egyebek mellett ez is az oka annak, hogy a háborúról, illetve az orosz agresszióra válaszul adott nyugati válaszlépések egy részéről az orosz lakosság többségének továbbra sincs tudomása.
Több nemzetközi hírügynökség oroszországi tudósítója is beszámolt továbbá arról, hogy az orosz állami televíziócsatornák milyen narratíva szerint tálalják az ukrajnai háborút az orosz lakosságnak. Ezek szerint számos csatorna úgy tesz, mintha nem is lenne háború, azaz népszerű sorozatokat és szórakoztató műsorokat sugároznak, amennyiben pedig mégis szó esne az egész világot megrázó súlyos katonai összecsapásról, abban azt igyekeznek hangsúlyozni, hogy az ukránok tömegével teszik le a fegyvereiket az orosz „békefenntartók” előtt.
Borítókép: Vlagyimir Putyin kézben tartja a lakosság számára közvetített narratívát is (Forrás: AFP/Getty/Denis Sinyakov)
Orosz–ukrán háború
