Putyin „háborús ködbe” burkolta az orosz lakosságot

Noha a valós tartalmakkal egy időben elképesztő mennyiségű álhír és a szándékos megtévesztés céljával létehozott dezinformációs tartalom is felkerült a világhálóra, a szakértők abban egyetértenek, hogy most először fordul elő a történelemben, hogy a közösségi hálózatok élőben közvetítenek egy háborút. Az orosz lakosság többsége ebből azonban szinte semmit nem tapasztal, a Kreml érdekkörébe tartozó média ugyanis azt az utasítást kapta, hogy kerülje a „támadás”, az „invázió” és a „háború” szavakat, a Facebookhoz és a Twitterhez hasonló, a Nyugaton rendkívül népszerű közösségi hálózatok pedig csak nagyon korlátozottan érik el az oroszokat.

A profi stábok által forgatott felvételeket felváltotta a civil újságírás, azaz a helyszínen lévő szemtanúk okostelefonjaik által rögzített felvételei, ez pedig nemcsak valóságosabb és kézzelfoghatóbb, de minden korábbinál gyorsabb és hitelesebb képet fest egy katonai konfliktusról egy olyan világban, ahol az emberek többsége már egyáltalán nem bízik a tömegkommunikáció ideológiailag vezérelt hagyományos csatornáiban. 

Megrendült a bizalom a hagyományos médiában. A Gallup közvéleménykutató legutóbbi felmérése szerint a tömegmédiában nem bízó amerikai állampolgárok aránya 2020-ban rekordot döntött: a válaszadók mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy „nagyon” megbízik a tömegmédiában, miközben 60 százalékuk azt felelte, hogy kevésbé vagy egyáltalán nem bízik meg az olyan hagyományos médiumokban, mint a televízió, a rádió vagy a nyomtatott sajtó.  Az Edelman Trust Barometer 2021-es jelentése is hasonló következtetésre jut: eszerint az amerikaiak 56 százaléka egyetért azzal az állítással, miszerint az újságírók és riporterek szándékosan félrevezetik az embereket azzal, hogy olyan dolgokat mondanak, amelyekről tudják, hogy hamisak, és 58 százalékuk úgy gondolja, hogy a legtöbb hírszervezet egyre inkább az ideológia közvetítésével foglalkozik, mintsem a nyilvánosság tájékoztatásával.

Összekeveredik a valós a valótlannal

A közösségi hálózatok ezen fokú intenzitása azonban egy újfajta „háborús ködöt” hoz létre, amelyben a valós információ és a dezinformáció folyamatosan összefonódik, csaknem ugyanakkora mértékben megteremtve egy adott helyzet tisztázásának vagy épp összezavarásának lehetőségét. Az Oroszország narratíváját közvetítő közösségimédia-fiókok ugyanis a háború kitörésének első pillanatától azon dolgoznak, hogy

 régi videófelvételeket és képeket a saját narratívájuk szerint kontextualizálva, hamis leírásokkal újracsomagolva elárasszák a közösségi hálózatokat, 

és mivel jellemzően szándékosan ugyanazokat a hashtageket használják, mint a helyszínen lévő ukrán szemtanúk, lehetetlen kiigazodni egy-egy tartalom hitelességét illetően.

Korlátozzák a Nyugaton népszerű közösségi hálózatokat

Még rosszabb a helyzet Oroszországban, ahol számos jel utal arra, hogy a lakosság jelentős részének még mindig fogalma nincs arról, hogy milyen léptékű háborút kezdeményezett Oroszország a szomszédos Ukrajnában. Az orosz vezetés ugyanis az ország jelentős részében korlátozta a Nyugaton népszerű közösségi hálózatokhoz való hozzáférést, a BBC brit közszolgálati televízió ezzel kapcsolatos információját pedig a Twitter is megerősítette. A mikroblog közleményben közölte: 

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a Twitter bizonyos oroszországi emberek számára korlátozott, de dolgozunk azon, hogy szolgáltatásainkat biztonságossá és hozzáférhetővé tegyük”. 

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) pénteken azt is bejelentette, hogy részlegesen korlátozza a Meta amerikai nagyvállalat által működtetett Facebook közösségi portált, azzal vádolva a Metát, hogy cenzúrázza az orosz híreket és megsérti az orosz állampolgárok emberi jogait. A Roszkomnadzor azt kifogásolta, hogy az amerikai óriáscég korlátozta a portálon az orosz védelmi minisztérium televíziója, a Zvezda, a RIA Novosztyi állami hírügynökség, valamint a Lenta.ru és a Gazeta.ru hírportálok hivatalos oldalait.

Kiadták az utasítást: az orosz média kerüli a „háború” kifejezést

A brit The Guardian hírportál moszkvai tudósítója közben arról számolt be, hogy a Kreml láthatóan aggódik amiatt, hogy az orosz állampolgárok közt felháborodást keltenének a Kijevet célzó rakétákat bemutató képsorok, 

emiatt minden erővel igyekeznek elzárni a nyilvánosságot ettől a kellemetlen igazságtól.

Az orosz állami érdekeltségű média így tehát azt az utasítást kapta, hogy jelentéseikhez csak hivatalos kormányzati forrásokat használjanak, és kerüljenek bizonyos szavakat a művelet leírására. A Meduza című ellenzéki orosz hírportál szerint 

tiltólistára került például a „támadás”, az „invázió” és a „háború” szavak használata is. 

A televízió képernyőjén keresztül tájékozódni kívánó orosz állampolgárokat a helyszíni beszámolók szerint ezen a hétvégén is éppen olyan műsorkínálat várta, mint máskor: beszélgetős műsorok, régi filmek és egy, a hétvégi házak felújítását bemutató műsor. A szombat délutáni vitaműsorokat felvonultató szakértők lekicsinyelték vagy egyenesen tagadták, hogy invázió történt volna Ukrajnában. 

Az oroszoknak megvan a saját közösségi hálózatuk

A The Guardian tudósítója szerint az orosz televízió nézői mindössze azt gondolhatják, hogy országuk csak egy kisebb hadműveletben vesz részt Délkelet-Ukrajnában, miközben az ukrán kormány egy nagyobb háború kitörését igyekszik kiprovokálni. „Az orosz híreket nézve azt kell mondanom, hogy ha csak azt figyeltem volna, akkor teljesen más lenne a képem a világról” – fogalmazott ezzel kapcsolatban a brit lapnak Tatyana Stanovaya, az R.Politik elemzőintézet alapítója.

Oroszországban egyébként a legnépszerűbb közösségi hálózat a Youtube, amelyet a Statista kutatóintézet szerint 2020-ban az orosz lakosság több mint 85 százaléka használta rendszeresen. A videómegosztót azonban nem a Nyugaton is népszerű Facebook, Twitter vagy az Instagram követi, hanem a Facebookhoz rendkívül hasonló, de orosz alapítású VK (korábban: Vkontakte). A Facebookot az orosz lakosság mindössze 38 százaléka használta rendszeresen 2020-ban, a Twittert pedig csupán 18,6 százalékuk.

Borítókép: életkép egy orosz bevásárlóközpontból (Forrás: Alexander Nemenov/AFP/Getty Images)