Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel folytatott telefonos beszélgetése során Volodimir Zelenszkij ukrán államfő belegyezett, hogy az ukrán és orosz delegációk tárgyalóasztalhoz üljenek − közölte vasárnap az Interfax-Ukraine hírügynökség. A hír eloszlatta az elmúlt napok kételyeit azzal kapcsolatosan, hogy milyen helyszínen valósulhatnak meg az egyeztetések.
− Varsó, Pozsony, Budapest, Isztambul, Baku. Mindegyiket javasoltuk. Bármely más város megfelelne nekünk, amíg nem lőnek ránk rakétákat a területükről
− mondta a mai nap folyamán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszul az orosz felajánlásra, miszerint Minszkben ülhetnének le egyeztetni a felek. A tegnapi fejleményeket megelőzően péntek este Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felajánlotta, hogy Budapest szívesen adna helyszínt a tárgyalásoknak. Amennyiben ez a forgatókönyv valósult volna meg, akkor a magyar főváros már másodjára válhatott volna egy Ukrajna sorsát jelentősen meghatározó megállapodás aláírásának helyszínévé, hiszen 1994. december 5-én itt köttetett meg a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi szerződés, amely kimondja, hogy Kijev leszereli atomfegyvereit, cserébe az aláíró nagyhatalmak szavatolják Ukrajna területi épségét és szuverenitását.
Kemény követelések
A tárgyalóasztalnál egyelőre nem Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij néznek egymással szembe. Azt, hogy mik lehetnek az orosz elnök főbb követelései a békéért cserébe még nem tudjuk, azonban szakértők abban egyetértenek, hogy a jelenlegi, az orosz kommunikáció során neonácinak és fasisztának bélyegzett kijevi kormányzatnak valószínűleg mennie kell az ország éléről.
Az orosz elnök Ukrajna „nácimentesítését” tűzte ki az invázió fő céljának, ez a narratíva folyamatosan előkerül az orosz tisztviselők nyilatkozataiban.
Ehhez szorosan kapcsolódó indok a két kelet-ukrajnai, többségben orosz ajkúak által lakott szakadár köztársaság „felszabadítása” az elnyomó és ellenük − Moszkva kommunikációja szerint − népirtást folytató kijevi adminisztráció alól. Az a feltételezés tehát, miszerint Oroszország Ukrajna egészét el akarná foglalni nem valószínű.
Szakértők úgy látják, Putyin célja az ukrán vezetés elmozdítása és egy oroszbarát kormányzat hatalomba helyezése lehet.
Amennyiben megállapodnának a felek, akkor a kijevi kormány lemondását követően választásokat rendezhetnének Ukrajnában, azonban ezeken a Moszkva által támogatott politikai erőknek kellene győzniük. Amíg ezek nem teljesülnek, nem valószínű, hogy az orosz katonák elhagyják az országot. Az oroszbarát kormány hatalomra juttatásával Oroszország megakadályozhatná az ország NATO- és Európai Unió-csatlakozását, amely Moszkva Nyugat felé közölt biztonságigényei közül az egyik legfontosabb. Az esetleges békeszerződés ezenfelül valószínűleg tartalmazna olyan kikötéseket, melyek abban az esetben sem teszik lehetővé Ukrajna nyugati szövetségi rendszerbe történő integrálását, ha a jövőben nem oroszbarát kormányok fogják irányítani az országot. Ugyanakkor többen azon a véleményen vannak, hogy Putyin nem áll meg a kormány leváltásánál: a különböző ukrán állami intézmények, vállalatok vezetőit is hozzá lojális emberekkel töltené fel.
Ezáltal Ukrajna teljes függőségbe kerülne, ami lehetővé tenné, hogy a jövőben háborús eszközök nélkül váljon zsarolhatóvá az ország.
Ezenkívül kicsikarhatnák még például a Krím félsziget elcsatolásának, vagy a két szakadár terület függetlenségének elismerését.
Az, hogy ezek a lehetséges feltételek mennyire lennének elfogadhatóak Ukrajna, illetve az ukrán elnök számára, erősen kérdéses. Ez annak is függvénye lehet, hogy hogyan alakulnak a harcok az elkövetkezendő időszakban. Amennyiben a háború elhúzódik, az orosz veszteségek tovább emelkednek, akkor lehet esély rá, hogy Kijev akár kedvezőbb tárgyalási feltételeket is kialkudjon.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírja a két önhatalmúlag kikiáltott délkelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségének elismeréséről szóló dokumentumot a moszkvai Kremlben 2022. február 21-én. (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej Nyikolszkij)
