időjárás 35°C Ulrik 2022. július 4.
logo

Egyszer már rendezték Budapesten Ukrajna helyzetét

Harangozó Éva
2022.02.27. 06:54
Egyszer már rendezték Budapesten Ukrajna helyzetét

Péntek este Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közzétett videójában jelentette be: Az orosz és az ukrán fél számára is felajánlotta a béketárgyalások helyszínéül Budapestet. A tárcavezető elmondta azt is, hogy felajánlásától egyik fél sem zárkózott el.

Nem ez lenne az első eset, hogy a magyar főváros fontos geopolitikai esemény helyszíne lenne: 1994. december 5-én itt írták alá a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi szerződést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) itt megtartott konferenciáján. A dokumentum – amelyet eredetileg három atomnagyhatalom, Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság írt alá – kimondja, hogy

 Kijev leszereli atomfegyvereit, cserébe az aláíró nagyhatalmak  szavatolják Ukrajna területi épségét és szuverenitását.

A memorandum mellett később Kína és Franciaország is támogató nyilatkozattal állt ki. Az egyezség alapján így akkor Ukrajna a következő két évben leszerelte a világon a harmadik legnagyobbnak számító – szovjet örökségű – nukleáris arzenálját.

2014-ben a Krím elcsatolásával Oroszország ezt a megállapodást már alapvetően felrúgta. Washington már akkor figyelmeztetett, hogy az orosz beavatkozás a budapesti memorandum megszegésének minősül, és egyértelműen sérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Kijev szerint a mostani orosz behatolás szintén ebbe a kategóriába tartozik. 

2014 óta Ukrajna háromszor próbálta összehívni a budapesti memorandumot aláíró államainak egyeztetését. Mindháromszor sikertelenül. Utoljára teszem ezt. Konzultációkat fogok kezdeményezni a budapesti memorandum keretei között

– jelentette be pár nappal ezelőtt az ukrán államfő. Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott: Ha a budapesti memorandumról szóló egyeztetések nem jönnek létre vagy nem hozzák meg a kívánt eredményt, akkor Ukrajna úgy ítéli meg, hogy az nem működik, és az összes 1994-es döntést megkérdőjelezik.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és az orosz vezetés ezt úgy értelmezte, hogy szerinte Ukrajna ismét szert tenne atomfegyverre. Mint mondta, „ehhez megvan a felszerelése, technológiája, szakemberei, akik révén komolyabb képességre tehet szert, mint Észak-Korea vagy Irán”.

Borítókép: Budapest, 1994. december 5. Borisz Jelcin orosz elnök, Bill Clinton amerikai elnök, Leonyid Kucsma ukrán államfő és John Major brit kormányfő (b–j) december 5-én Budapesten, az EBEÉ-csúcsértekezlet idején aláírják az okmányokat, amellyel Ukrajna csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez (Fotó: MTI/Kegyes András)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.