Didier Reynders uniós biztos szerint hamarosan az EU Bíróságára kerülhet a magyar gyermekvédelmi törvény miatti jogvita. A szabályozásról tartottak vitát az uniós parlament egyik szakbizottságában szerda délután Brüsszelben. A Fidesz képviseletében Hidvéghi Balázs emlékeztetett rá, hogy tagállami hatáskörben lévő ügyről van szó, ráadásul az április 3-i választások eredménye is egyértelművé tette, hogy a magyarok döntő többsége támogatja a kormány álláspontját a kérdésben.
Akadt olyan liberális képviselő, aki a szakbizottsági ülésen egyenesen illegitimnek nevezte a sorozatban negyedszerre újrázó Fidesz–KDNP-kormányt.
A magyarországi LMBTQ-személyek jogai, valamint az Európai Bizottság és a kormány a gyermekvédelmi törvény miatti jogvitája került terítékre az Európai Parlament állampolgári jogi (LIBE) szakbizottságában szerda délután. Az Európai Bizottság képviseletében Didier Reynders igazságügyi biztos szólalt fel az ülésen, s megerősítette az eddig ismert brüsszeli álláspontot, miszerint a bizottság diszkriminatívnak tartja a szabályozást. Emlékeztetett rá, hogy 2021 nyarán épp emiatt indítottak kötelezettségszegési eljárást. A folyamat jelenlegi állásáról szólva elmondta, hogy
az Európai Bizottság berkeiben jelenleg is elemzik a magyar kormánynak a bizottság aggályaira adott válaszát.
Jelezte ugyanakkor, hogy reményei szerint hamarosan az Európai Unió Bíróságára kerül az ügy: a biztos szerint az uniós bírói fórum a legmegfelelőbb a vita rendezésére, úgy ahogy az korábban például a civiltörvény ügyében történt. Reynders az április 3-i gyermekvédelmi népszavazásról szólva elmondta, hogy a bizottság tudomásul vette, hogy érvénytelen lett a referendum. Szavai szerint „a sikertelenség” ugyanakkor nem is lényeges, a bizottságnak ugyanis azt kell elemeznie, hogy a szóban forgó törvény diszkriminatív-e vagy sem.
Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő az ülésen azzal érvelt, hogy
a szóban forgó kérdések, a gyermekek védelme és az oktatás, tagállami kompetenciába tartoznak – még akkor is, ha ez a teremben ülők közül sokaknak nem tetszik.
Angol és francia nyelvű felszólalásában a politikus azt is kijelentette: Magyarországon – szexuális hovatartozástól függetlenül – mindenki szabadon élheti az életét. Mint arra a nagyobbik kormánypárt EP-képviselője rámutatott, a törvényt érő támadások egy régóta tartó, Magyarországgal szembeni ideológiai dzsihád részei. – Az LMBTQ-aktivistáknak nincs helyük a magyar iskolákban és óvodákban – ismertette a hazai álláspontot, emlékeztetve, hogy a kérdés a választási kampányban is hangsúlyos szerepet kapott, a választási eredmény alapján pedig az is egyértelmű, hogy a magyarok döntő többsége osztja a kormány álláspontját az ügyben.
Hidvéghi Balázs annak is hangot adott a LIBE-ben, hogy a magabiztos választási eredmény még inkább elfogadhatatlanná teszi, hogy Brüsszelből pénzügyi eszközökkel zsarolják az országot.
Utóbbi mondattal arra reflektált, hogy az Európai Bizottság hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokhoz kötő, úgynevezett kondicionalitásrendeletet aktiválja hazánkkal szemben. Emellett a magyar helyreállítási terv sem kapott még zöld jelzést az EB-től. Reynders biztos a szakbizottságban mindkét ügyet felemlegette a balliberális képviselők azon kérdéseire, hogy mit is tesz az Európai Bizottság Magyarország ellenében. Felszólalt többek között Cyrus Engerer, a gyermekvédelmi törvényről szóló EP-határozat egykori előadója, aki szerint az uniós parlament véleménye egyértelmű: „azonnal szankcionálni kell Orbánt”. A kormány egyik leghangosabb brüsszeli kritikusa, a Momentumot is soraikban tudó liberálisok képviselője, Sophie in ’t Veld pedig játszi könnyedséggel kijelentette: illegitimnek tekinti a sorozatban negyedszerre újrázó Orbán-kormányt. Mint fogalmazott, az EU-ban nincs szükség „efféle” kormányokra.
Borítókép: Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője (Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)
