Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Kaczynski: Lengyelország nyitott lenne amerikai atomfegyverek állomásoztatására · Litvánia leállította az orosz gázimportot · Ukrán főtárgyaló: küszöbön állhat Zelenszkij és Putyin csúcstalálkozója.

Nova Baszan, 2022. április 2. Egy megsemmisült orosz páncélozott harci jármû roncsa a Kijev megyében fekvõ és az ukrán hadsereg által visszafoglalt Nova Baszanban 2022. április elsején. MTI/EPA Fotó: -

Kaczynski: Lengyelország nyitott lenne amerikai atomfegyverek állomásoztatására

Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak nyilatkozva nyitottnak mutatkozott arra, hogy amerikai atomfegyvereket állomásoztassanak Lengyelország területén.

Nem zárkóznánk el, amennyiben az amerikaiak atomfegyverek lengyelországi telepítésére kérnének minket. Ez ugyanis jelentősen növelné az elrettentést Moszkvával szemben

– mondta a lengyel politikus. 

Hangsúlyozta, hogy jelenleg még nem merült fel a kérdés, de ez hamarosan megváltozhat. 

Mint mondta, a kezdeményezésnek az Egyesült Államoktól kell érkeznie. Úgy vélte, alapvetően értelme volna a nukleáris szerepvállalást kiterjeszteni a NATO keleti szárnyára.

Kaczynski kiemelte, hogy Ukrajna megtámadása és Oroszország fokozódó agresszivitása miatt Lengyelország üdvözölné az Egyesült Államok európai katonai kontingensének a növelését a jelenlegi 100 ezerről 150 ezer főre. 

Meglátása szerint 75 ezer amerikai katonát a NATO keleti szárnyán, vagyis az Oroszországgal közös határok mentén kellene tartósan állomásoztatni, kétharmadukat Lengyelország és a balti államok területén.

A nukleáris hatalom Egyesült Államok katonái jelentik a legnagyobb elrettentést, hogy Oroszország ne támadjon meg NATO-tagállamokat, és ők nyújtják nekünk a legnagyobb biztonságot

– mondta Kaczynski, aki szerint a NATO-nak nagyobb szerepet kellene vállalnia az ukrajnai háborúban.

Először is egy békemisszióra lenne szükség. Ez persze csak Ukrajna beleegyezésével lehetséges. Másodszor pedig a NATO-tagoknak végre el kell kezdeniük leszállítani azokat a fegyvereket, amelyeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan kért

– közölte a lengyel kormányfőhelyettes.

Lengyelországban jelenleg 2,4 millió ukrán menekült él.

Litvánia leállította az orosz gázimportot

Litvánia leállította az orosz gázimportot – jelentette be szombaton a vilniusi energiaügyi minisztérium.
A tájékoztatás szerint a balti EU-tagállam április elseje óta nem használ Oroszországból importált gázt.

Ezt a litván gázszolgáltató vállalat is megerősítette. A cég adatai szerint április 2-án már nem érkezett gáz a Belaruszon keresztül haladó vezetékrendszeren.

Mi vagyunk a Gazprom uniós vevői közül az elsők, akik függetlenítettük magunkat az orosz gázszállításoktól

– hangsúlyozta Dainius Kreivys energiaügyi miniszter az orosz gázipari óriásvállalatra utalva. 

Hozzátette, hogy a balti ország gázigényeit mostantól a Klaipeda kikötőjében található gázterminálon keresztül fedezik.

A klaipedai tengeri gázterminált 2015-ben helyezték üzembe, hogy az ország diverzifikálhassa a gázimportját.

A litván hatóságok közlése szerint havonta három nagyobb cseppfolyósítottgáz-szállítmányt várnak. A litván energiaügyi minisztérium közölte azt is, hogy az import leállítása nem érinti az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávé felé irányuló gáztranzitot Litvánia területén keresztül. A litván parlament márciusban felszólította a vilniusi vezetést, hogy az ukrajnai orosz hadművelet miatt a lehető leghamarabb állítsa le az energiahordozók behozatalát Oroszországból. A törvényhozás által közölt adatok szerint Litvánia évente több mint hárommilliárd euró értékben vásárol olajat, gázt és áramot Oroszországtól.

Ukrán katonák vizsgálják egy megsemmisült orosz páncélozott harci jármű roncsát a Kijev megyében fekvő és az ukrán hadsereg által visszafoglalt Nova Baszanban 2022. április elsején Fotó: MTI/EPA

 

Ukrán főtárgyaló: küszöbön állhat Zelenszkij és Putyin csúcstalálkozója

– Küszöbön állhat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő csúcstalálkozója – mondta szombaton David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség vezetője.

Az ukrán televíziónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a tárgyalódelegációk pénteki videókonferenciáján az orosz fél megerősítette: a héten Isztambulban folytatott megbeszéléseken kidolgozott megállapodástervezetek készek arra, hogy a két elnök közvetlenül megvitassa őket.

Arahamija, akit az Interfax Ukrajina hírügynökség idézett, arról is beszámolt, hogy az orosz fél a Krím félszigetet érintő kérdéseket leszámítva – legalábbis szóban – elfogadta az ukrán álláspontokat.

Jelenlegi feladatunk abban áll, hogy véglegesítsük a dokumentumokat, és rendezzük a még nyitott kérdéseket, lehetővé téve az államfők csúcstalálkozóját

– mondta Arahamija, aki szerint minderre nagy valószínűséggel Törökországban, Isztambul, esetleg Ankara városában kerülhet sor.

A nap folyamán Vlagyimir Putyin kazah hivatali partnerét, Kaszim-Zsomart Tokajevet tájékoztatta az orosz–ukrán béketárgyalások menetéről. 

A kazah elnöki hivatal szerint a két államfő a telefonbeszélgetés során egyetértett abban, hogy egy megállapodásban rögzíteni kell Ukrajna semleges, független, atomfegyverektől mentes státuszát.

Zelenszkij, aki az utóbbi hetekben ismét közvetlen tárgyalásokat követelt az orosz elnökkel, szombat esti videóüzenetében azt állította, hogy az orosz csapatok célja megszállni Ukrajna keleti és déli részét. Mindemellett arra panaszkodott, hogy a nyugati partnerei nem biztosítottak Ukrajnának elegendő rakétaelhárító rendszert.

Az ukrán elnök kiemelte az ostromlott Mariupol védőinek helytállását is, amivel – mint fogalmazott – időt nyernek más városok számára.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szombaton este közölte, hogy a Mariupolban rekedt civil lakosság kimenekítése folyamatban van a változó biztonsági helyzet dacára. 

Ugyanakkor nem sokkal korábban az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az ICRC képtelen volt bárminemű segítséget nyújtani a Mariupolban rekedt civilek és külföldiek evakuálásának előkészítéséhez. 

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője felidézte, hogy az ICRC cselekedetei miatt a humanitárius konvojok csak késve tudtak útra kelni, és így időben már nem érhették el sem pénteken, sem szombaton Mariupolt a humanitárius folyosón keresztül. 

Mint mondta, az ICRC dolgozói útközben előre be nem tervezett megállókat tettek, egyes járművek elszakadtak a konvojtól, és csak később csatlakoztak. 

Hozzátette: egyetlen mentségként az hozható fel, hogy a városban lévő „ukrán nacionalisták” megsértették a tűzszünetet, és tüzet nyitottak a humanitárius folyosóra.

Az ukrán vezérkar szombat esti Facebook-üzenetében közölte, hogy az orosz légi- és rakétacsapások intenzitása alábbhagyott. Hozzátette, hogy az orosz erők Ukrajna északi térségein keresztül vonulnak vissza, utakat és településeket aknázva alá.

Borítókép: Egy megsemmisült orosz páncélozott harci jármű roncsa a Kijev megyében fekvő és az ukrán hadsereg által visszafoglalt Nova Baszanban 2022. április elsején (Fotó: MTI/EPA)