Írország egyesítését készítik elő

Az elmúlt száz évben először kerülhetnek többségbe Belfastban a katolikusok.

Belfast, 2022. május 4. A Sinn Féin, a legnagyobb britellenes írországi katolikus párt jelöltjének választási plakátja Belfastban 2022. május 3-án, két nappal az egyesült királyságbeli helyhatósági és helyi parlamenti választások elõtt. Észak-Írországban a felmérések hónapok óta következetesen azt valószínûsítik, hogy az ír sziget egy évszázaddal ezelõtti megosztása óta most elõször az újraegyesítésért küzdõ Sinn Féin párté lehet a legnagyobb létszámú frakció az új belfasti parlamentben, a Stormontban. MTI/AP/Peter Morrison Fotó: Peter Morrison

Először kerülhet többségbe katolikus párt az észak-írországi parlamentben azóta, hogy 1921-ben kettéosztották az Ír-szigetet, s megalakult a brit koronához tartozó Észak-Írország. A felmérések szerint a mai parlamenti választásokon a Sinn Féin (Mi magunk) a szavazatok mintegy 26-27 százalékát fogja megszerezni, az eddigi vezető kormányerő, a protestáns Demokratikus Unionista Párt pedig 19-20 százalékos eredményre számíthat. Az Írország egyesülését támogató, a brit korona fennhatóságát elutasító nacionalista, katolikus pártok a szavazatok nagyjából 38-40 százalékára esélyesek, a Londonhoz hű, lojalista, protestáns alakulatok hasonló arányt tudhatnak maguk mögött.

Ezek az arányok visszatükrözik Észak-Írország vallási megosztottságát is: a 2011-es népszámlás során az emberek 41,6 százaléka vallotta magát protestánsnak, 40,8 százalék katolikusnak.

Az arányok azonban egyre inkább a katolikusok javára tolódnak el, és mára már többségbe is kerülhettek.

Ezt minden bizonnyal a 2021-es népszámlás adatai fogják alátámasztani, amelynek eredményeit idén júniusban teszik közzé.

A Sinn Féin győzelme egyrészt azt jelentené, hogy a párt lenne a vezető ereje a belfasti kormánynak, amelynek – az észak-írországi polgárháborút lezáró 1998-as nagypénteki egyezmény értelmében – hatalommegosztáson kell alapulnia: a legnagyobb protestáns és katolikus pártoknak kell alkotniuk.

A katolikusok győzelmét azonban az tenné különlegessé, hogy népszavazást kezdeményezhetnének az Ír Köztársasággal való egyesülésről,

ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy a lakosság többsége pártolja az egyesítést – ezt ugyancsak a békemegállapodás teszi lehetővé. Ebben az esetben a népszavazást London részéről a brit kormány északírügyi minisztere kezdeményezhetné saját belátása szerint, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kellene tartani. A Sinn Féin a napokban fel is szólította a brit és az ír kormányt, hogy a választások után határozzák meg a referendum időpontját.

Ám míg az Ír Köztársaságban élők egyértelmű többsége – egy decemberi felmérés szerint 62 százalékuk – támogatná a sziget egyesítését, addig az Észak-Írországban végzett különböző közvélemény-kutatások szerint – minimális különbséggel ugyan, de – inkább a status quo fennmaradását pártolják a lakosok. Ez a hozzáállás talán arra is visszavezethető, hogy az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése után Észak-Írország gyakorlatilag az EU vámuniójának a részese maradt: az Ír Köztársaságba továbbra is szabad az átjárás, ahogy az áruk szabad mozgása is biztosított. A Sky News helyszíni tudósítása szerint az embereket nem is a népszavazás lehetősége foglalkoztatja leginkább, hanem az energiaárak drasztikus emelkedése.

Konzervatív erőpróba. Az észak-írországi választásokkal egy időben helyhatósági választásokat is tartanak Angliában, Skóciában és Walesben. Ez lesz a legnagyobb politikai erőpróba az országban a 2019-es országos parlamenti választás óta. A voksolás egyik legnagyobb tétje az, hogy a konzervatívok Angliában hogyan teljesítenek. Boris Johnson miniszterelnök és a Konzervatív Párt népszerűségét ugyanis alaposan kikezdte a közkeletűen partygate-nek nevezett botrány: az év elején kiderült, hogy a kormányfő hivatalában a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, társasági összejövetelt is tartottak Johnson részvételével. A Scotland Yard e partik miatt áprilisban pénzbírságot rótt ki Boris Johnsonra és feleségére, Carrie Johnsonra, valamint Rishi Sunak pénzügyminiszterre. A botrány a felmérésekben is visszatükröződik: ezek szerint az ellenzéki Munkáspárt a szavazatok 47 százalékát fogja megszerezni Angliában, a konzervatívok csupán 34 százalékot.

Borítókép: A Sinn Féin jelöltjének választási plakátja Belfastban 2022. május 3-án. MTI/AP/Peter Morrison