Kijev szerint a háború a „Kreml beteges ambíciója”

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közölte, sem a NATO, sem Ukrajna nem akarta megtámadni Oroszországot.

Harkiv, 2022. április 26. Orosz támadásban megrongálódott lakóépület a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. április 25-én. MTI/AP/Felipe Dana Fotó: Felipe Dana

Heves bírálattal illette, „beteges, birodalmi ambícióval” vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt hétfőn, a második világháborús győzelem napján Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja.

A NATO-tagállamok nem akarták megtámadni Oroszországot. Ukrajna nem tervezte a Krím megtámadását. Orosz katonák halnak meg, nem saját országukat védve, hanem azért, mert egy másik országot próbálnak elfoglalni. Ennek a háborúnak nem voltak racionális okai, pusztán a Kreml beteges, birodalmi ambíciói

– írta hétfőn a Twitteren a tisztségviselő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a győzelem napi videóüzenetében, szintén hétfőn, azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi orosz–ukrán háború „nem két hadsereg háborúja, hanem két világnézeté”. Kiemelte: „azok a barbárok, akik lebombázták a Szkovoroda-múzeumot, azt képzelik, hogy rakétáik megsemmisíthetik filozófiánkat”. Hrihorij Szkovoroda ukrán költő és filozófus volt a XVIII. században. A kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő múzeumot múlt szombaton találta el orosz rakéta. „Gyermekeink szabadságáért harcolunk, ami azt jelenti, hogy győzni fogunk. Soha nem felejtjük el, mit tettek őseink a második világháborúban, amelyben több mint nyolcmillió ukrán vesztette életét. Hamarosan két győzelem napja lesz Ukrajnában, de valakinek egy sem. Akkor győztünk, most is győzni fogunk. Látni fog még a Hrescsatik (Kijev főutcája) győzelmi díszszemlét” – hangoztatta az államfő. Zelenszkij leszögezte, hogy a második világháborúban elért győzelmet senki sem vitathatja el Ukrajnától, amely a Hitler-ellenes koalíció részeként a nácizmus ellen harcolt.

„Mi az előnyünk az ellenséggel szemben? Az, hogy egy könyvvel okosabbak vagyunk. Ez pedig egy tankönyv Ukrajna történelméről. Nem ismernénk a gyászt, ha minden ellenségünk olvasna és levonná a helyes következtetéseket. Február 24-én Oroszország offenzívát indított. Különféle háborúkat éltünk át, de mindegyiknek ugyanaz volt a vége. Földünk tele lett szórva golyókkal és lövedékekkel, de egyetlen ellenség sem tudott gyökeret verni e földön. Nincsenek bilincsek, amelyek megköthetik szabad lelkünket” – fogalmazott az ukrán elnök.

Később a Telegram üzenetküldő alkalmazáson Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna kitöltötte az Európai Unió tagjelölti státusának megszerzésére vonatkozó kérdőív második részét.

Hozzátette, hogy a kitöltött részt megmutatta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amikor hétfőn videókapcsolaton keresztül megbeszélést folytattak. Közben hétfőn Ukrajnába látogatott Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára, aki felkereste a Kijev melletti Irpiny és Borogyanka településeket, ahol nagy számú kivégzett civil holttestét találták meg az ukrán hatóságok, miután a területet visszavették az orosz erőktől.

Megrendített engem az orosz agresszió által okozott értelmetlen pusztítás, az ukrán nép ellenálló képessége pedig csodálattal töltött el. Mi, az Európa Tanácsban, támogatjuk Ukrajnát

– írta a Twitteren Marija Pejcinovic Buric.

Az ukrán főügyészség közben közölte, hogy a Kijev megyei Makariv településnél újabb három holttestet találtak, az áldozatokat fejlövéssel végezték ki a területet megszálló orosz katonák. Mindeközben Ukrajna több, újonnan elfoglalt településén a dél-ukrajnai Herszon, illetve a keleti országrészhez tartozó Zaporizzsja megyében az orosz fegyveres erők felvonulásokat szerveztek szovjet vörös zászlókkal – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. Sajtójelentések szerint a megyeszékhely Herszon városába az Oroszország által 2014-ben önkényesen bekebelezett Krím félszigetről hoztak felvonulókat.

Hasonló rendezvényeket tartottak a Herszon megyei Szkadovszkban és a zaporizzsjai régióban lévő Enerhodar városában.

Az Ukrajinszka Pravda idézte Petro Andrjuscsenkót, a mariupoli polgármester tanácsadóját, aki azt állította, hogy a dél-donyecki városban orosz katonák vitettek végig a szerinte az elfoglalt Novoazovszk és Donyeck városokból odaszállított, javarészt orosz emberekkel és idős mariupoli lakosokkal egy 300 méter hosszú György-szalagot. A barna-fekete csíkos szalag, amelyet II. Katalin orosz cárnő alapított érdemrendként a XVIII. században, Ukrajnában tiltott önkényuralmi jelképnek számít. A Telegramon Andrjuscsenko azt írta, hogy a György-szalagot a város egyik központi, az orosz ágyúzásokkal csaknem teljesen rommá lőtt utcáján vitték végig, miközben az orosz hadsereg újraindította a településen még ukrán katonák által védett Azovsztal üzem elleni rohamot. Andrjuscsenko hozzáfűzte, hogy a központi téren tartott megemlékezésre ingyenkonyhával és élelmiszercsomagok ígéretével csábították az embereket.

Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója arról számolt be, hogy az orosz hadsereg a Liszicsanszk és Bahmut közti autópálya elfoglalásával próbálja „elvágni” a luhanszki régiót Ukrajnától, a haditechnikájukat már átszállították a Sziverszkij Donec folyón. Hozzátette, hogy súlyos harcok folynak Rubizsne és Bilohorivka településeknél. Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere pedig a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz erők tűz alá vették a várost.

Borítókép: Orosz támadásban megrongálódott lakóépület a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. április 25-én (Fotó: MTI/AP/Felipe Dana)