Veszélybe kerülhetnek Oroszország Indiába és Kínába irányuló tengeri olajszállításai, amelyek azután futottak fel, hogy Moszkva néhány hete nem küldhet olajat Európába vízi úton, csak vezetéken. Az így kieső exportot Ázsiába irányították át jelentős diszkontáron – de most ez is veszélybe került,
mivel Brüsszelben azt ötölték ki, hogy az európai biztosítótársaságok – hat hónap türelmi idő után – 2022 végétől már nem köthetnek biztosítás orosz olajat harmadik országba szállító tankhajókra, a bankok pedig nem finanszírozhatják a fuvart.
Az intézkedéstől az EU azt várja, hogy az oroszok végképp „bele fognak fulladni saját olajukba”, hiszen biztosítás nélkül vagy alulbiztosítottan egyetlen nagyobb kikötő sem fogadja a szállítóhajókat, és a tankerek nem haladhatnak át a fontos, kontinensközti átjárókon sem, például a Szuezi-csatornán vagy a Boszporuszon. – A lépés különösen megnehezíti Oroszország nyers- és finomítottolaj-termékeinek exportját a világ többi részére, mivel az európai biztosítók fontos szereplői a globális tengeri teherfuvarozási szolgáltatási piacnak – áll az Európai Bizottság közleményében.
Tovább ronthat Moszkva helyzetén, hogy várhatóan Nagy-Britannia is csatlakozik a szankcióhoz; a Lloyd’s pedig már évszázadok óta meghatározó résztvevője a globális tengerhajózási biztosítási piacnak.
Az EU olajembargója nyomán az Északnyugat-Európába irányuló orosz export a januári napi 1,08 millió hordó után májusra 325 ezerre zuhant. A veszteség nagy részét azonban az ázsiai rendelések ellensúlyozták: India és Kína májusban napi több mint 938 ezer hordóval importált a nyersanyagból a januári 171 ezer hordó után.
Az orosz export tehát gyorsan nő, csak éppen az iránya változott meg.
A legújabb brüsszeli intézkedés ezt a „problémát” igyekszik megoldani, ráadásul a kockázatmegosztást vállaló viszontbiztosítók jó része is európai székhelyű. Szakértők szerint a biztosítási embargó, legalábbis kezdetben, megszoríthatja Moszkvát, viszont hosszabb távon számolni kell az olyan negatív világpiaci hatásokkal, mint az energiaárak és az infláció további emelkedése – pedig ezek már most is rendesen sújtják a gazdaságokat,
így az intézkedést Európa és az Egyesült Államok is meg fogja szenvedni.
A szállításban érdekelt felek mindazonáltal máris az új szankció megkerülésén gondolkodnak. Az oroszok állami garanciát kínálnának a hagyományos biztosítás helyett, ugyanis az Orosz Nemzeti Viszontbiztosítási Társaság már most is az orosz hajók elsődleges viszontbiztosítója. – Ez a probléma megoldható – hangoztatta Dmitrij Medvegyev, az Orosz Nemzetbiztonsági Tanács alelnöke. – A kérdést állami garanciákkal le lehet zárni a harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodás keretében – tette hozzá. A másik kérdést viszont már szakértők teszik fel: adott esetben képes lesz-e Oroszország vaskos kártérítést fizetni, miközben súlyos szankciók alatt nyög? Egy tankhajó biztosítása ugyanis összetett dolog – magyarázza a Politico brüsszeli hírportál.
Legalább három részből áll: a rakomány (olaj) és a hajó(test) biztosításából, s ezekhez járul még a felelősségbiztosítás előre nem látható esemény bekövetkezése: ütközés, olajszivárgás stb. esetén. Ezeket a csomagokat többnyire a hajótulajdonosok közös érdekeit képviselő, leginkább az Egyesült Királyságban és Európában székelő szakmai szervezetek szervezik és nyújtják, s a nagy hajózási társaságok nem biztos, hogy otthagyják a kiterjedt, nemzetközi érdekszövetségeket a sokkal kisebb mennyiségekkel operáló orosz vagy kínai klubokért a szankciók megkerülése érdekében – nem beszélve, hogy ez presztízsveszteséggel is járna.
Azonban, mint mindenhol, itt is akadhat kibúvó. A származás elrejtésével és az útvonal összezavarásával a hajóüzemeltető cégeknek már megvannak a bejáratott módszereik a szankciók kijátszására:
például másik hajóba fejtik át az olajat vagy átcímkézik, származási helynek Oroszország helyett Kazahsztánt jelölik meg.
Más technikát alkalmaznak a venezuelai és iráni olaj szállítására: az ezekből a szankció sújtotta országokból származó nyersanyagot egy körülbelül kétszáz hajóból álló „szellemflotta” utaztatja a világ körül elkerülve a hatóságok radarjait, s rendszerint lazább felügyeletű kikötőkben állnak meg. Szakértők mindenesetre abban egyetértenek:
a biztosítási tilalom vissza fogja ugyan vágni Moszkva bevételeit, ám az ostor Európán és az USA-n fog csattanni, amikor szembesülnek majd a égbe szökő energiaárakkal.
Borítókép: Orosz olajszállító (Fotó: Vitaly Timkiv/Sputnik/via AFP)
Orosz–ukrán háború 
