Az Oroszország elleni szankciókkal lényegében saját magának okoz kárt az Európai Unió, mert a tél közeledtével a legtöbb helyen kérdéses, hogy meg tudják-e oldani az épületek fűtését. Ez nemcsak a lakosságot érinti, hanem a gyárakat, üzemeket és egyéb ipari épületeket.
Az emberektől azt kérték, hogy használjanak minél kevesebb energiát. Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az európai zöldmegállapodásért felelős biztos március 8-án, Brüsszelben kijelentette, hogy
az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk, és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban.
Közben egyre több országban fokozódik az aggodalom, mert az emberek attól tartanak, hogy ősszel, a tartós hideg beköszöntével ismét fűtés nélkül maradhatnak. A brit háztartások negyven százaléka jelezte, hogy ha nem történik javulás, akkor nem tudják majd fizetni a rezsiszámlákat. Máshol sem jobb a helyzet Európában: az elmúlt fűtési időszakban nem egyszer fordult elő kisebb-nagyobb kimaradás.
A V4NA hírügynökség szerint válaszul a kialakul helyzetre Brüsszel egy olyan törvényjavaslatot dolgozott ki, amellyel többek között 18 Celsius-fokban határoznák meg az épületek maximális belső hőmérsékletét. Ez a rendelkezés kísértetiesen hasonlítana a diktatúrákban alkalmazott intézkedésekhez. Amikor erről kérdezték a brüsszeli bürokratákat, a politikusok nem cáfolták, hogy energiadiktatúrát vezetnének be.
Van olyan uniós ország, amely nem várta meg a brüsszeli bürokraták javaslatát. Az olaszországi iskolákban és más középületekben májustól tilos 25 Celsius-fok alatti hőmérsékletre állítani a légkondicionálókat.
Mario Draghi miniszterelnök ironikus módon a légkondicionálást olyan példának nevezte, amit az olaszoknak esetleg fel kell áldozniuk az ukrajnai békéért cserébe. Sőt a középületek fűtése télen nem haladhatja meg a 19 fokot. A korlátozás jövő év március 31-ig lesz érvényben. A szabályokat megszegőket ötszáz és háromezer euró közötti pénzbírsággal sújthatják. Az intézkedés nem vonatkozik a kórházakra, de idővel magánlakásokra is kiterjeszthető lesz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!