Kettős mércéről beszélnek a Nyugat-Balkánon Ukrajna uniós tagjelöltsége kapcsán

A horvát elnök szerint durva cinizmus és horvát politikai tragédia, hogy Szarajevó ezúttal is lemaradt a tagjelöltségről. A boszniai elnökség szerb tagja pedig egyenesen azt mondta: értelmetlen Bosznia-Hercegovina európai útjáról beszélni.

Zágráb, 2021. november 25. Zoran Milanovic horvát elnök (j) fogadja francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront Zágrábban 2021. november 25-én. Horvátország 12 használt Rafale vadászbombázó repülőgépet vásárol Franciaországtól. MTI/AP/Darko Vojinovic Fotó: Darko Vojinovic Forrás: MTI/AP

Abszolút kavarodás volt az egész csúcs. Arra kellett volna az egészet felhasználni, hogy nyomjuk meg a bővítést, és legyünk megértőbbek mindenki irányában, de mégsem ez történt. A Nyugat-Balkán esetében teljesen más döntések születtek

– szögezte le Kovács.

A Nyugat-Balkán országai ezúttal sem tudtak konkrét lépéseket tenni az EU-ba vezető útjukon. Az albánok és az északmacedónok nem kezdhették meg a csatlakozási tárgyalásokat, Szerbia esetében pedig nem nyílt újabb klaszter. A térség államainak vezetői Brüsszelben tartottak sajtótájékoztatót, ahol teljes támogatásukról biztosították egymást. Mint arról a V4NA is beszámolt, az albán kormányfő Brüsszelben azt mondta:

Történelmi nap, de negatív kontextusban. Gyalázatos és szégyenteljes az unió viselkedése. Ez nem más, mint egy bővítéssel való hitegetés.

A horvát elnök árulást kiált

A horvát államfő is éles kritikát fogalmazott meg az Európai Tanács döntésével kapcsolatban. Zoran Milanovics szerint az, hogy Ukrajna az EU tagjelölt országa lett, Bosznia pedig nem, durva cinizmus és horvát politikai tragédia. Az államfő bírálta Andrej Plenkovics horvát miniszterelnököt és Gordan Grlics-Radman külügyminisztert, amiért azt nyilatkozták, hogy Bosznia és Hercegovina egy nem működőképes állam.

Ez árulás. Ez egy horvát politikai tragédia. Ezt még nem sorolhatjuk a hazaárulás kategóriájába, de ez árulás. Hideg, cinikus és szadista árulás, amelyben a szenvedő embereknek cinikusan elmagyarázzák, hogy valójában ők azok, akik segítenek

– mondta Milanovics.

Dodik: Az európai út értelmetlenné válik Bosznia-Hercegovina számára

Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja kijelentette, hogy a múlt heti brüsszeli csúcs után Bosznia-Hercegovina európai útja teljesen értelmetlen, és úgy ítélte meg, hogy újra kell definiálni és valós időkeretekbe kell állítani azt. A politikus aláhúzta: a közelmúltban Boszniában is vér folyt, ugyanúgy, mint Ukrajnában, de mégsem tettek kivételt a balkáni országgal.

Azt hiszik, hogy mi itt kisebb értékű emberek vagyunk, azt gondolják, hogy folyamatosan nyomást kell gyakorolni ránk. Az itteni háború és a 94 000 ember szenvedése nem volt elég nekik. Meghozták a döntésüket, és történelminek tartják azt

– mondta Dodik az RTRS csatornának. A szerb politikus szerint csak nehezen értelmezhető, hogy miért kapott tagjelölti státust Ukrajna és Moldova. Ukrajnában ugyanis egyelőre nem tudni, hogyan végződik a konfliktus, mi lesz a háború vége.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcsot megelőzően tárgyalásra hívta a bosznia-hercegovinai államalkotó nemzetek vezetőit, hogy nagyobb esélyt adjon az ország uniós tagjelöltségének. Ott több kérdésről is egyeztettek a szerbek, a bosnyákok és a horvátok, de egyelőre mindhiába, hiszen végül nem díjazták az erőfeszítéseiket a döntéshozók. Dodik ugyanakkor köszönetet mondott Magyarországnak, Szlovéniának, Horvátországnak, Ausztriának és Lengyelországnak, amiért ezen országok támogatták a tagjelöltségüket.

Vucsics: Akkor is tagjelölt lehet valaki, ha nem tesz érte semmit

Jól látható volt Brüsszelben, hogy ha az EU geopolitikai érdekeiről van szó, akkor tagjelölti státust kaphat egy ország akkor is, ha nem tett érte semmit. Ezt mondta a szerb elnök az uniós csúcsot követően. Alekszandar Vucsics szerint Szerbia EU-s csatlakozásának időpontja a politikai és a geopolitikai helyzettől függ. Aláhúzta: ezt a feltevést bizonyítja az is, hogy akkor is tagjelöltséget kap valaki, ha ezért nem tesz semmit, közben pedig Észak-Macedónia és Albánia nem kezdhették meg a csatlakozási tárgyalásaikat, Bosznia pedig nem lett tagjelölt, akkor sem, ha jóval többet tettek a céljukért. Hozzátette:

Folytatnunk kell az európai utunkat, de a saját erőnkre kell támaszkodnunk. Bebizonyítottuk, hogy a saját munkánknak köszönhetően fenn tudunk maradni, s maradhatunk az unióba vezető úton, mindezt úgy, hogy tovább ápoljuk tradicionális barátságainkat, s úgy megváltoztatjuk az országot, hogy azt szinte fel se lehessen ismerni.

Szerbia uniós csatlakozásának folyamata több mint egy évtizede húzódik – az ország még 2009 decemberében nyújtotta be kérelmét, 2012-ben kapta meg a tagjelölti státust – olvasható a V4NA hírügynökség cikkében.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: Zoran Milanovics horvát elnök fogadja francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront Zágrábban 2021. november 25-én (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovics)