Kovács: Kettős mércét alkalmazott az EU
– Az Európai Tanács a múlt héten döntött arról, hogy Ukrajna és Moldova uniós tagjelölti státust kap, továbbá Grúziának is ez jár, ha bizonyos feltételeket teljesít. A Nyugat-Balkán országai viszont ezúttal sem tudtak haladni az uniós útjukon. Észak-Macedónia és Albánia nem kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat a bolgár vétó miatt, míg Szerbia nem nyithatott újabb klasztert, pedig az ország készen állna erre – mondta a szerb parlament integrációs bizottságának elnöke.
Kovács Elvira a szabadkai Pannon TV-nek kiemelte: egyértelműen geopolitikai döntés született Brüsszelben. A bizottsági elnök szerint ez azt bizonyítja, hogy igenis lehet kettős mércét alkalmazni. Eddig ugyanis az EU – főleg ha a Nyugat-Balkánról volt szó – a tagjelöltek vagy a potenciális tagjelöltek esetében sokkal szigorúbb volt – hangsúlyozta a bizottság vezetője.
Kovács szerint Brüsszel egy politikai üzenetet akart küldeni Ukrajna támogatásáról. A keleti partnerség országai ezt próbálták kihasználni, hogy csomagban kezeljék őket – jegyezte meg.
Számomra értelmetlen, hogy ha már ezt így meglépték, akkor a szegény grúzokat miért hagyták ki ebből a történetből? Ők az elmúlt időszakban valamit fel is mutattak az unió általi elvártak teljesítéséből
– hangsúlyozta az interjúban a politikus.
Grúzia kapcsán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte: az Európai Bizottság elismeri a csatlakozás perspektíváját, és Tbiliszinek kész tagjelöltségi státust adni, amint más prioritások megoldódnak –- olvasható a V4NA hírügynökség cikkében.
A Balkán ismét a háttérbe szorult
A Nyugat-Balkán esetében is kivételeket lehetett volna tenni, és ha már politikai alapon történt a döntéshozás Ukrajna tagjelöltségével kapcsolatban, akkor ezen térség országainak integrációját is fel lehetett volna gyorsítani, de legalább tagjelöltséget adni Boszniának is – húzta alá a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnöke. Szarajevó esetében az EU továbbra is fenntartotta a feltételként szabott 14 pont teljesítését.