Kinek a háborúja? (4. rész) – Energetikai tömegverekedés

Ukrajna kisajátítaná az orosz gázszállítást, közben veszélybe kerül az európai atomerőművek biztonságos működtetése.

Szentpétervár, 2022. április 28. A Gazprom orosz gázipari holding logója szentpétervári épületén 2022. április 27-én. A Gazprom ezen a napon leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidõn belül. MTI/EPA/Anatolij Malcev Fotó: Anatolij Malcev

És láss csodát, Ukrajna mindjárt 180 fokos fordulatot tett: már fontosnak tartja az orosz földgáz európai tranzitját - a saját vezetékein keresztül. Nahát! Miután hónapok óta lobbizott Brüsszelnél az orosz energiahordozó-import tilalmáért, hirtelenjében arról kezdte győzködni nyugati szövetségeseit, hogy az Oroszországból érkező földgázszállítmányokat helyezzék át az Ukrajnán keresztül futó vezetékekre. Mint azt a Magyar Nemzet hétfőn megírta, az ukrán Naftogaz gázipari cég vezetői Washingtonban lobbiztak azért, hogy a Fehér Ház győzze meg az Európai Uniót arról, hogy az Oroszországból közvetlenül Németországba és rajta keresztül Európába gázt szállító Északi Áramlat 1 vezetéken futó gázszállítások Ukrajnán át érkezzenek a kontinensre. Ezzel a földgázkészletük feltöltése mellett növelni tudnák befolyásukat az oroszokkal szembeni konfliktusban.

Ukrajnának nem érdeke, hogy leállítsa az orosz gázszállítást, hiszen saját ellátása is ezzel történik

– mondta Tóth Máté energiajogász. A másik irányból, Magyarországból és Szlovákiából mi látjuk el fizikailag Ukrajnát. Ami az árképzést és a stratégiai helyzetét a háborúban illeti, az ukránoknak az az érdekük, hogy minél nagyobb földgázmennyiség a területükön keresztül jöjjön, két okból. Egyrészt a tranzitbevétel így náluk lenne, erre jöttek rá most, hogy nem leállítani, hanem növelni kellene a mennyiséget, hiszen ez lényeges bevételt jelentene az orosz földgáz után, másrészt pedig a kezükben lenne olyan értelemben a földgázszállítás, hogy tudják zsarolni az európai energiaellátást, hiszen a vezetékek biztonsága fontos, és a fizikai ellátás gerince innentől Ukrajna lenne. Tóth Máté hozzátette: a kizárólag Ukrajnán keresztül történő szállítás, illetve a szankciópolitika miatt felrúgott földgázszerződések súlyos jogi problémákat vetnek fel. A Gazprom németországi tározóit például kisajátította a német állam, miután a cég bejelentette, hogy kivonul az országból az őt ért atrocitások miatt. Az eljárás sérti a nemzetközi jogot és veszélyezteti az ellátásbiztonságot is, hiszen zsarolhatóvá teszi a kontinenst.

Egyre inkább láthatóvá válik, hogy az Oroszország elleni szankciópolitika vesztese Európa lesz, Ukrajna pedig – amerikai hátszéllel – példátlan hatalmi helyzetbe kerülhet az energiaellátás területén.

Amiről senki nem beszél: az európai atomerőművek ellátásának veszélyes kiszervezése

Csendben és alattomban folyik a nukleáris váltóátállítás. Amerikai és cseh politikai nyomásra nemrég az amerikai Westinghouse és a francia Framatome hosszú távú szerződést kötött a cseh ČEZ vállalattal a Temelíni Atomerőmű (orosz VVER–1000 típusú blokkok) nukleáris üzemanyag-kazettáinak szállításáról.A szerződés értelmében a VVER–1000 típusú üzemanyag-kazetták szállítása 2024-ben kezdődik, és az üzemanyag gyártó vállalatok 15 évig biztosítják az ellátást. Magyarul az eddigi olcsó és biztonságos orosz üzemanyag helyett – politikai nyomásra – nyugati üzemanyagot fognak majd berakni az orosz típusú blokkokba.

Igen ám, de a francia-német Framatome vállalatnak van előélete: ez a cég okozta a paksi atomerőmű valaha volt legsúlyosabb üzemzavarát, amelyet a Csernobil és Fukusima közötti legkomolyabb atombalesetnek tartanak.

Magyarország a francia-német Framatome-ot bízta meg 2003-ban, a Medgyessy-kormány idején a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjában lévő fütőelemek tisztításával, ám a tisztítótartály tervezési hiba miatt megrongálódott. 2003. április 11-én éjszaka az erőmű kettes blokkján a rosszul megtervezett tisztítótartályban összetört 30 fűtőelem-kazetta, radioaktív anyaggal telített gázok kerültek a levegőbe: a kibocsátási szint meghaladta a napi és a havi engedélyezett szintet is. A blokkot, amely Magyarország villamosenergia szükségletének 10 százalékát adta, le kellett állítani, az üzemelés kiesése napi ötvenmillió forintos bevételkiesést okozott.

A 7-es skála szerint 3-as, azaz már súlyosnak minősülő üzemzavar után több mint egy évig nem működött a 2-es blokk, csak 2004-ben indult újra. A tisztítótartályt és a fűtőelemeket a Framatome szakemberei nem tudták helyreállítani, helyettük az orosz TVEL végezte a kettes blokk javítását, ami nem volt veszélytelen. Az orosz cég 4 millió 550 ezer dollárért - egymilliárd forintért - vállalta a munkát, és az új fűtőelemek vásárlása is növelte a költségeket. Három és fél éven át tartott maga a helyreállítási munkák előkészítése, az összetört fűtőelemeket csak 2014-ben szállították el, akkor Oroszországba vitték ezeket.

Ami pedig a másik beszállítót, az amerikai Westinghouse-t illeti: a vállalat korábban már megpróbált piacot nyerni, ezért üzemanyagot fejlesztett ki az orosz technológiát használó blokkokhoz, amelyet cseh, szlovák, magyar és bolgár, majd utóbb az ukrán erőművekben igyekezett elhelyezni. A csehek kipróbálták, de az üzemelés során tömegesen fordultak elő műszaki rendellenességek, ezért inkább maradtak a jól bevált orosz szállítónál. Magyarország, Szlovákia és Bulgária a cseh kollégák tapasztalata után már nem is kísérletezett vele. Ukrajna a kipróbálás után előbb – szintén műszaki problémák miatt – lemondott az amerikai fűtőanyagról, utóbb viszont – politikai okokból – az üzemelő blokkjainak közel felében mégiscsak az amerikai gyártmányú üzemanyag használata mellett döntött.

Vagyis az orosz nukleáris üzemanyagot nem lehet napról napra pótolni. A nukleáris biztonság szempontjából megfelelő, gazdaságosan használható üzemanyag gyártásához több évtizedes fejlesztés és gyártási tapasztalat kell. Az Oroszországgal szembeni szankciókra hivatkozva azonban az USA és Brüsszel is politikai kérdésként kezdi kezelni az atomenergiát, ami Európára nézve már nemcsak az energiabiztonságot sodorja válságba, hanem közvetlen életveszélyt jelent.

A szerző a HírTV Háború Ukrajnában c. műsor felelős szerkesztője, a cikk az adásokban elhangzottak alapján íródott.

Borítókép: A Gazprom orosz gázipari holding logója szentpétervári épületén 2022. április 27-én. A Gazprom ezen a napon leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül. (Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev)