A brit királyi család alkotmányos rendszerre gyakorolt hatásával foglalkozó Vernon Bogdanor, a londoni King’s College egyetem kutatója a The New York Times-nak a király várható államfői szerepfelfogásáról úgy nyilatkozott:
A stílus nagyon más lesz. Kimondottan tevékeny király lesz, és valószínűleg felségjogainak gyakorlásában a határokig el fog menni; azokat viszont sosem lépi majd át.
III. Károly az utóbbi években, ha nem is látványosan, de folyamatosan készült arra, hogy anyja örökébe lépjen mint brit államfő. Ennek megfelelően több területet is kijelölt magának, melyekben rendszeresen megnyilvánult – ilyen a klímaváltozás és a környezetvédelem, valamint a jótékonykodás –, de egyes protokollfeladatokat is nagy lendülettel vett át a királynőtől, például a lovaggá ütések gyakorlását vagy a külföldi hivatalos utak többségét.
Saját véleményének kinyilvánítására ugyan alkotmányos korlátok miatt nem lesz lehetősége, de egyes politikai kérdésekben várhatóan éreztetni fogja gondolatait.
Károly és a brit belpolitika
Károly az utóbbi évtizedben aktív tagja volt a királyi családnak, ami a közügyekkel kapcsolatos tájékozódást illeti. A Reuters hírügynökség felidézi: 2010 és 2013 között harminchat hivatalos találkozót szervezett brit miniszterekkel. 2015-ben egy bírósági ítélet alapján negyven, saját maga által írt, illetve neki vagy személyzetének címzett levelet kellett nyilvánossá tenni. Ezzel azt szemléltették volna, hogy Károly, megszegve az alkotmányos korlátokat, befolyásra törekszik egyes közpolitikákban, de végül nem lett negatív visszhangja a leveleknek, mert azok többnyire nagyon konkrét és csekély dolgokról szóltak. Érdekesség, hogy ezeket a brit közéletben „feketepók-iratokként” emlegetik Károly fekete tintával hozzáadott, kézírásos megjegyzéseinek külalakja miatt.
Az új kormánnyal ápolt viszonyáról egyelőre nem derült ki sok, de Liz Truss tegnapi beszédéből egyértelmű, hogy a miniszterelnök harmonikus kapcsolatra törekszik III. Károllyal, mivel egyik első közszereplőként egységet és támogatást kérve mondta ki: „Isten óvja a királyt!”
Az egyik legfontosabb belpolitikai ügy jelenleg a lakhatási válság, melynek megoldására Károly már májusban ígéretet tett. Június végén gazdálkodókat is meglátogatott, hogy meghallgassa őket helyzetükről. Akkor egy, a királyi családhoz közel álló forrás a Wales Online hírportálnak úgy nyilatkozott,
Károly és a királyi család nagyon tudatos a lakhatási válsággal kapcsolatban – a wales-i herceg hangsúlyos figyelemmel követi a kérdést.
Az 1990-es évek óta időről időre előkerül a királyi család egyre növekvő kiadásainak problémája. Sokan, akik a monarchia megszűnése mellett érvelnek, gyakorta idézik a kérdéskört. Károly többször hangsúlyozta, hogy szeretné a költekezést csökkenteni, „áramvonalasítani az udvart”. A monarchia megítélése egyébként jónak mondható. A The New York Times által idézett felmérés alapján a brit polgárok 43 százaléka szerint Nagy-Britanniának ártana, ha megszűnne a monarchia, és mindössze 19 százalékuk mondja azt, hogy jó lenne, ha nem lenne többé alkotmányos monarchia.
A kisebbségekkel és bevándorlókkal kapcsolatosan is ismertek állásfoglalásai. Több ízben szólított fel nyilvánosan vallási toleranciára, az iszlámgyűlölet ellen is felszólalt. Utóbbi fontos volt a kedélyek lehűtéséhez a muszlim szélsőségesek által Londonban 2005-ben elkövetett terrortámadások után.
Károly és a brit külkapcsolatok
A brexit kapcsán a The New York Times felidézi: Károly tudatosan kerülte a kilépéssel kapcsolatos megnyilvánulást, de a 2020-ban a német törvényhozásban tartott beszéde árulkodó lehet. Ebben a brit és német együttműködés lehetőség szerinti változatlan fenntartását kérte, hangsúlyozva,
valójában egyetlen ország sem sziget.
A Nemzetközösséggel kapcsolatban – melybe frankofón országok is beléptek az utóbbi időben, a hagyományos brit érdekszférához és kultúrkörhöz tartozók viszont távoztak belőle – Károly 2022. júniusi, a Nemzetközösségi Játékokon elhangzott nyitóbeszéde szemléletes. Akkor még hercegként érzékelhető volt: nem készül arra, hogy a beindult folyamatokat fékezze. Elmondta, minden tagállam alkotmányos berendezkedésének kialakítása, legyen bár köztársaság vagy monarchia, a saját döntési joga.
Számára kimondottan fontos a jótékonykodás, a Prince’s Trust nevű szervezetével közel egymillió hátrányos helyzetű fiatalt segített már világszerte, és szót emelt a fenntartható várostervezés, valamint a környezetvédelem mellett, már évtizedekkel ezelőtt.
Károly magánélete: ellenszenvből az elfogadásba
Károly magánéletével kapcsolatban természetesen megkerülhetetlen Diana hercegnével kötött, majd felbontott házassága, illetve Camilla Parker-Bowlesszal kötött második házassága. Diana visszaemlékezéseiből ráadásul egyértelműen kiderül, hogy Camilla miatt ment tönkre kapcsolatuk. Emiatt Károlyra rengetegen tekintettek ellenszenvvel, rendkívül népszerűtlen volt. Egy időben az is felmerült, hogy a monarchia reputációja érdekében lemond az utódlásról, és II. Erzsébetet Vilmos herceg követi majd a trónon.
Károly 2005-ben vette végül feleségül Camillát, akivel a következő években kimondottan visszafogottan mutatkozott. II. Erzsébet két évvel a házasságkötést követően kezdett látványos, a családhoz tartozást hangsúlyozó gesztusokat tenni Camilla felé, például átadta neki a Királyi Családi Rendet, amelyet a királyi család női tagjainak adományozott. II. Erzsébet platinajubileumi üzenetében elmondta, őszinte kívánsága az, hogy Camilla majd Károly mellett hivatalosan is királynéi címet viseljen.
Károly tehát hosszú évek alatt rendezte házasságának megítélését mind a királyi családdal, mind pedig a közvéleménnyel. Harry herceggel fennálló kapcsolata azonban egybehangzó értékelések szerint közel menthetetlen. Harry ráadásul jelenleg könyvet ír életéről, ami tovább mélyítheti a szakadékot közte és apja között.
A magyar kapcsolat
II. Erzsébethez hasonlóan Károly herceg is szeretettel gondol a magyarokra, kimondottan büszke a származására. Erdélyi birtokaira utoljára tavasszal látogatott el. Elmondta azt is: „Erdély szeretete a véremben van.”
Borítókép: Károly walesi herceg, brit trónörökös látogatást tesz a Nemzeti Botanikus Kertben az írországi Enniskerryben 2019. május 21-én (Fotó: MTI/EPA/Pool/Chris Jackson)
