Küzdelem a demokráciáért vagy küzdelem a bizottság figyelméért?

Elfogadta a Sargentini 2.0 jelentést az Európai Parlament múlt héten. De mi ennek a jelentősége? Ez vajon csak egy újabb pótcselekvés az EP részéről? Erről beszélgetett az Alapjogokért Központ és a Karc FM Az igazság órája című műsorában Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója és Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője, Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója és Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető.

Strasbourg, 2018. szeptember 11. Judith Sargentini holland zöldpárti képviselõ (j), a nevét viselõ Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger) Fotó: Patrick Seeger

Magyarország már nem demokrácia – erről határozott múlt héten az Európai Parlament. Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője úgy reagált: az elmúlt években már megszokhattuk, hogy az EP döntései erodálódtak a balliberális politikusok hatására, hiszen tavaly júniusban például arról határoztak, hogy a férfiak is szülhetnek. 

Ahogy fogalmazott: „a parlamenttől ugyanis azt várnák az európai uniós polgárok, hogy a koronavírus-válságban vagy éppen a most sajnos Európát veszélyeztető energetikai válságban az ő hétköznapi élethelyzetüket segítő, támogató javaslatokat tegyen le a parlament az asztalra. Ehelyett azonban ideológiai kérdésekkel foglalkozik, genderkérdéssel vagy éppen a jogállamiság kérdésével.”

A szakértő hozzátette, egyáltalán nem meglepő, hogy az EP megszavazta a Gwendoline Delbos-Corfield nevével fémjelzett jelentést, hiszen az elmúlt években minden ehhez hasonlót is megszavaztak, ahogy korábban a Sargentini-jelentést is.

 Ez egy politikai boszorkányüldözés gyakorlatilag. A tények, a magyarországi helyzet senkit nem érdekel.

Ugyan tavaly szeptember utolsó, október első napjaiban volt egy helyszíni látogatás hazánkban, de az is célirányos és prekoncepciózus volt Kovács szerint, ahol Soros György és a nyílt társadalom hálózatának embereivel konzultáltak az unió képviselői egy előre megírt véleményről. Azonban Kovács Attila szerint azt is fontos hangsúlyozni, hogy jogi következménye nincs a jelentésnek.

Ez a jelentés egy politikai nyomásgyakorlás, egy zsarolási eszköz a parlament részéről a bizottság irányába az uniós források vonatkozásában.

A gondolatmenetet Szikra Levente úgy egészítette ki, hogy az Európai Parlament ezen cselekedeteivel saját fontosságát is igyekszik hangsúlyozni, miközben az Európai Bizottság valós ügyekben hoz döntéseket.

Ilyen a Magyarországtól megvont források ügye is. Kovács Attila szerint a bizottság vasárnapi közlése után kijelenthető, hogy jogi, szakmai kérdésekben nem maradt kérdéses pont a kormány és az Európai Bizottság között. 

A szakértők szerint a megegyezés már karnyújtásnyira került, hiszen valószínűsíthető, hogy a magyar országgyűlés elfogadja azokat a törvényeket, amelyekkel választ ad a brüsszeli kritikákra. Ez azt is jelenti, hogy novemberben létrejöhet a megállapodás, 2023 első felében pedig megérkezhetnek a források.

Ettől függetlenül a bevándorlás, a genderkérdés még továbbra is konfliktusforrás Brüsszel és a nemzeti kormányok között, amelyekre hatással lehet a Soros-lobbi, azonban ezt a megállapodást kis eséllyel fúrhatja meg a Soros-hálózat.

A műsor második felében az olasz választásokkal foglalkoztak. Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója elmondta, az olasz szuverenitás szempontjából egy bő évtized után először lehet egy olyan kormánya az országnak, amelynek az összetételét valamelyik választási szövetség megígérte a választóknak. Erre a legnagyobb esélye a jobbközép választási szövetségnek van, Meloni, Berlusconi és Salvini pártjaival.

Amennyiben így  történik, akkor arra számíthatunk, hogy egy olyan kormány fogja kormányozni az országot, amelyik alapvetően az olasz érdekekből vezeti le a cselekvését, nagyon fontos lesz számára a bevándorlás megfékezése, és ami számunkra lényeges, hogy egy aktívabb dialógusra számíthatunk Közép-Európával.

Ezzel pedig a magyar külpolitika mozgástere is megnövekedne – véli a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója. Szikra Levente hozzátette, Georgia Meloni célja többek között az is, hogy az olasz alkotmányos rendszert is megerősítse, amellyel véget érhetne az a korszak, amikor egy-két évente új vezetése lesz Olaszországnak.

A szeptember 21-i adást itt hallgathatják meg:

Borítókép: Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő (j), a nevét viselő Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)