Nevezhető-e a szankciós politika kereskedelmi háborúnak?

Az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában, Az igazság órájának e heti adásában G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, valamint Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője voltak Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető beszélgetőtársai, akik az európai szankciós politikákról és a szuverenitásincidensekkel tarkított 2022-es magyar választási kampányról fejtették ki nézeteiket.

Moszkva, 2022. június 28. Az Orosz Központi Bank moszkvai székháza 2022. június 28-án. Az orosz elnöki szóvivõ elõzõ napi közlése szerint Oroszország teljesítette esedékes kötvénytörlesztési kötelezettségeit, az átutalások az Ukrajna ellen indított háború okán elrendelt szankciók miatt nem érkeznek meg a kedvezményezettekhez. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov Fotó: Jurij Kocsetkov

Az orosz–ukrán háború aktualitásáról Horváth József elmondta, az elmúlt hét során az ukrán hadsereg jelentős sikereket ért el, de egyelőre még nem lehet eldönteni, hogy az ukránok által elért sikerek csupán taktikai vagy stratégiai jelentőségűek-e, hiszen a következő hetek és hónapok fogják eldönteni, van-e még tartaléka az ukrán haderőnek.

G. Fodor szerint Oroszország számított arra, hogy egy olyan beavatkozás esetén, mint amit Ukrajnában végrehajtottak, európai részről szankciós politika lesz a válasz, és ez megmagyarázza, „miért nem tört össze gazdaságilag Oroszország”. Másfelől a Nyugat válaszkényszerben volt, hogy egy általa ideológiai kérdésként is értelmezett harcra, nevezetesen hogy az agresszor megtámadja a szuverenitását védő áldozatot, reagáljon, és erre a bevett válasz a szankció.

Szerintem eredetileg ez egy politikai válasz, de nyilvánvalóan túlnő önmagán, és ma már ott tartunk, hogy iszonyú helyzetben van Európa, és a szankciós politika visszafelé sül el

– fogalmazott.

Hortay a műsor elején elmondta, a gazdasági-kereskedelmi háború különböző mértékben érinti a NATO és az unió tagállamait, de a legmérgesebb kereskedelmi konfliktus Németország és Oroszország között folyik – az Egyesült Államokat leszámítva –, és ennek története egy évvel ezelőttig, az Északi Áramlat II engedélyeztetése körüli vitáig nyúlik vissza, amely jelentős mértékben hozzájárult a tavaly ősszel kibontakozott energiaválsághoz is.

Emiatt nagyon súlyossá vált a helyzet, az európai gázárak rendkívül magas árakon stabilizálódtak az elmúlt két és fél hónapban – mondta Hortay Olivér. Közben sorra jönnek a sajtóhírek, hogy Németországot nagyon komoly kihívások elé állíthatja a kibontakozó gázhiány, hiszen a gáz a német gazdaság teljes vérkeringésében közvetlenül vagy közvetett módon, de jelen van, ezért a hiányát mindenki meg fogja érezni – hangsúlyozta a Századvég szakértője. Az európai uniós szankciók pedig nem hozták azt az eredményt, amit vártak tőlük, mert bebizonyosodott, hogy rövid távon az orosz energia nem pótolható az európai piacokon, és ezt a mennyiségi problémát csak a kereskedelmi szankciók enyhítésével lehetne orvosolni.

G. Fodor Gábor szerint hiába lenne racionális a szankciók lazítása és feloldása, a 22-es csapdájában vergődik Európa. Egyfelől egy ideologikus jó–rossz tengelyen értelmezi a kérdést, ahol Európa elitje büntetné a rosszat, másrészt a politikai elitek még nem detektálták, de lassan szembe kell nézniük az emberek elégedetlenségével, és érdemes lenne az emberek oldalára állni azokban a kérdésekben, melyekről az emberek azt gondolják, nekik fontosak. G. Fodor itt felidézte, hogy „a német külügyminiszter azt mondta, mindegy, mit gondolnak a választói, ő az ukrajnaiakat fogja képviselni”. Nem hiszem, hogy ebből ki lehet bújni arcvesztés nélkül – fogalmazott a stratégiai igazgató.

A magyarországi baloldal kampányfinanszírozásáról ugyanő kijelentette, „a baloldal játssza az aki ott sem volt játékot”, utalva arra, hogy miközben a baloldal mindig a morált és a legalitást kéri számon a jobboldalon, most a saját súlyos ügyükben nincsen semmi mondanivalójuk.

Muszáj, hogy legyen következménye ennek a dolognak, legalább a nyilvánosság előtt, ahol elmondhatjuk, hogy ezek az emberek és ezek az erők idegen érdekek szolgálatában állnak, nem a magyar választópolgárok érdekeit követik, és ez bizony szuverenitássérelmet jelent

– fogalmazott G. Fodor.

„Biztonsági oldalról azt gondolom, most már jobban értik a hallgatók, hogy miért ragaszkodott az emberek elvárásaival szemben álló logikához az ellenzék, hogy ez a háború a mi háborúnk” – mondta az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Horváth József felhívta a figyelmet arra, hogy ennyi erővel a balliberális ellenzéket finanszírozhatta volna egy ’idegen zászlós’ hadművelet során egy szervezett bűnözői csoport vagy éppen egy szélsőséges iszlám szervezet által létrehozott alapítvány is, teljes fedésben.

A szeptember 14-i adást itt hallgathatják meg:

Borítókép: Az Orosz Központi Bank moszkvai székháza 2022. június 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)