Súlyos problémát okoz Moszkvának a mikrocsiphiány

A nyugati szankciók hatását egyre jobban megérzi Oroszország, legalábbis egy friss amerikai hírszerzési jelentés szerint, ami azt állítja: Moszkva Észak-Koreáól kénytelen tüzérségi lövedékeket és rakétát vásárolni. Eközben a brüsszeli Politico arról írt, a mikrocsiphiány is egyre súlyosabb problémákat okoz Oroszországnak, a büntetőintézkedések miatt pedig nincs mód az üres készletek feltöltésére.

Oroszország több millió tüzérségi lövedéket és rakétát vásárol Észak-Koreától amerikai hírszerzési források szerint, ami szakértők szerint annak a jele, hogy a globális szankciók súlyosan korlátozták ellátási láncait, és arra kényszerítették Moszkvát, hogy pária államokhoz forduljon katonai utánpótlásért – írta meg elsőként az amerikai The New York Times. A liberális lap emlékeztetett, múlt héten Moszkva hírszerzési információk szerint megkapta az első szállítmányt a korábban megrendelt új iráni drónokból.

Ez is arra utal, hogy a nyugati szankciók által évek óta sújtott Észak-Korea és Irán igyekszik elmélyíteni kapcsolatait Oroszországgal az orosz−ukrán háború kitörése óta. 

Augusztus közepén például az észak-koreai média arról számolt be, Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, hogy a két ország „közös erőfeszítésekkel bővíteni fogja az átfogó és konstruktív kétoldalú kapcsolatokat”.

Washington mindenesetre kevés részletet közölt a frissen feloldott titkosszolgálati információkból az észak-koreai szállítmány pontos fegyverzetére, illetve annak időzítésére vonatkozóan, és egyelőre nincs mód a tranzakció független szakértők általi ellenőrzésére sem. Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő szerint Oroszország a rövid hatótávolságú rakétákon és tüzérségi lövedékeken túl várhatóan a jövőben további észak-koreai felszereléseket próbál majd vásárolni. 

A Kremlnek van oka aggodalomra, ha bármit is vásárolnia kell Észak-Koreától

 – fogalmazott ezzel kapcsolatban Mason Clark,  a Háborúkutató Intézet Oroszország-csoportjának vezetője.

Júliusban egyébként – Oroszországon és Szírián kívül – Észak-Korea lett az egyetlen ország, amely elismerte a szakadár luhanszki és donyecki köztársaságokat, és ezzel tovább igazodott Moszkvához az ukrajnai konfliktus kapcsán.

A mikrocsiphiány is nagy fejtörést okoz Moszkvának

A brüsszeli Politico közben arról írt, hogy egyre súlyosabb mikrocsiphiánnyal küzd Oroszország, illetve más területeken is komoly technológiai deficit fojtogatja. A lap szerint ugyanis az oroszok a háború február 24-i kezdete óta sokkal több rakétát lőttek ki (vagy veszítettek el a harcokban), mint amire eredetileg számítottak, ezért a katonák egyre inkább a primitív, a szovjet korszakból való „ősi lőszerkészletekre” kénytelenek támaszkodni, miközben a nyugati fegyverekkel felvértezett ukrán erők a lőszerraktárakra és a kulcsfontosságú infrastruktúrára, például hidakra mért célzott csapásokkal próbálják megfordítani a déli ellentámadás menetét.

Egy a Politico által látott – ám független forrásból nem ellenőrzött – orosz lista tanulsága szerint Moszkva három kategóriára osztja a hiánycikkeket a legkritikusabban beszerzendőktől a kevésbé fontos eszközökig. 

A legégetőbb szükséget jelző kategóriában szinte kizárólag amerikai cégek által gyártott mikrocsipeket találni, elvétve ugyan, de akad közöttük néhány japán, illetve német is.

Ezek egy része könnyedén beszerezhető bármelyik online forgalmazótól, más részük azonban hónapok óta hiánycikk az egész világot érintő mikrocsiphiány következtében. A lap szerint ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy Moszkva nem most ébredt rá erre a problémára, ahogyan nyilvánvalóan az ukrajnai invázió ötlete sem februárban fogant meg, így megalapozottan lehet feltételezni, hogy Oroszország az elmúlt évek során igyekezett minél nagyobb készleteket felhalmozni a mikrocsipekből. Úgy néz ki azonban, hogy még ez az előrelátás sem volt elég. 

Egyes beszámolók szerint akkora a hiány, hogy az oroszok háztartási készülékekből, például hűtőszekrényekből szedik ki a csipeket.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a háború olyan fordulóponthoz érkezett, ahol a technológiai előny döntőnek bizonyul. A Politicónak azt nyilatkozta továbbá, hogy Kijev információi szerint az oroszok már elhasználták fegyverarzenáljuk majdnem felét. Hozzátette, becsléseik szerint Oroszország mindössze „négy tucat” hiperszonikus rakétával rendelkezik. „Ezek azok, amelyek a mikrocsipeknek köszönhetően precíziós fegyvereknek minősülnek. De az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt ennek a csúcstechnológiás mikrocsipes berendezésnek a szállítása leállt, és nincs módjuk arra, hogy ezeket a készleteket feltöltsék” – magyarázta Smihal.

Borítókép: Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un 2019-ben. (Forrás: Mikhail Svetlov / Getty Images)