A kongresszus elítélte, Orbán megvédte: mi történik Steve Bannonnal?

Kik és miért ítélték börtönre Donald Trump volt főtanácsadóját, Steve Bannont, aki mellett most kiállt Orbán Viktor?

„A politika néha nagyon piszkossá tud válni. Sajnálattal figyelem a politikai boszorkányüldözést egy igazi amerikai hazafival és jó baráttal, Steve Bannonnal szemben. Harcolj, Steve! Az igazság győzni fog!” – posztolta ki a Twitterre Orbán Viktor kormányfő annak kapcsán, hogy négy hónap börtönre ítélték Steve Bannont – a kongresszus megsértéséért.

Nézzük először röviden, aztán hosszabban, miről van szó!

Az amerikai kongresszus megsértésének vádjáról a képviselőház szavaz,

ha például valaki nem hajlandó idézéssel sem megjelenni egy kongresszusi bizottság előtt.

A kongresszus megsértéséért számtalan eljárás indult 1795 óta, például Henry Kissinger sem jelent meg egy konresszusi idézésre, de az ügyét végül ejtették – olvasható a Mandiner cikkében.

A képviselőháznak jelenleg demokrata többsége van. Bannont, Donald Trump volt főtanácsadóját a 2021. január 6-i capitoliumi tüntetéseket vizsgáló bizottság idézte be. A kilencfős bizottság demokrata kezdeményezésre jött létre és demokrata többségű, benne két republikánussal, akik Trump-utálatukról ismertek.

A megjelenést nemcsak Bannon, hanem Trump több volt közeli embere is megtagadta, a képviselőház az ő esetükben is megszavazta a kongresszus megsértésének bűnét. A január 6-i bizottság célja, hogy a választások eredményének és a békés hatalomátadásnak a megtagadását varrja Trump nyakába a Capitoliumnál tavaly év elején történtek miatt. Bannont tehát azért ítélték el, mert nem hajlandó asszisztálni egy egyoldalú politikai bizottság nyilvánvalóan pártpolitikailag motivált vizsgálatához.

Ugyanakkor fellebbezni fog, tehát az ügynek nincs vége. Más Trump-közeli emberek ellen, akik úgyszintén megtagadták a megjelenést, nem indult meg az eljárás, de például Bannon ellen igen.

Az egész tehát egy politikai bosszúhadjárat Trump és emberei, többek közt Bannon ellen.

Bannon a politikában: Trump stratégája

Steve Bannont azóta ismeri a nyugati nyilvánosság, hogy Donald Trump kampányguruja, majd egy ideig főtanácsadója volt – és emiatt e nyilvánosság „hivatalos” része jól meg is utálta.

A demokrata párti munkásszülők gyermekeként katolikus iskolába járt Bannon 1980-ig, 27 éves koráig saját bevallása szerint apolitikus volt. Ekkoriban a haditengerészetnél szolgált, segítve a Pentagont is, és az keserítette el, hogy Jimmy Carter hogyan „cseszte el a dolgokat”. Emiatt Reagan-pártivá vált. Évtizedekkel később George W. Bushról is azt gondolta, hogy „elcseszte a dolgokat”. De mielőtt Donald Trump stratégája lett, azelőtt dolgozott bankárként, producerként, médiavállalkozóként is,

szóval főleg üzletember volt. Igaz, producerként számos politikai vonatkozású filmet készített már 2004-től kezdve.

Emellett egyik alapítója volt a jobboldali Breitbartnak, illetve a kormányzati átláthatóságot vizsgáló Government Accountability Institute-nak (GAI); emellett alelnökként szolgált a Cambridge Analyticánál. 2017-ben pedig megalapította a The Movement mozgalmat, ami európai jobboldali csoportosulásokat segít.

Bannon politikai pályája viszonylag rövid volt. 2016 augusztusában nevezték ki Trump kampányfőnökének, és ekkor otthagyta a Breitbartot, a GAI-t és a Cambridge Analyticát is. Trump győzelme után az elnök tanácsadója és főstratégája lett. Az együttműködés nem tartott sokáig, 2017 augusztus közepén Bannon távozott a Fehér Házból. Azóta a jobboldali hátország építésén dolgozik.

A baloldali lejáratókampány már 2016-ban megkezdődött ellene. Jellemzően minden olyasmivel megvádolták, amivel a sikeres, a baloldallal nem együttműködő, nem balra tolódó jobboldaliakat szokták: hogy szélsőjobboldali, idegengyűlölő, szexista, rasszista, nacionalista, a fehér felsőbbrendűség híve, iszlamofób és antiszemita. Az antiszemitizmus vádjával szemben számos konzervatív zsidó személyiség megvédte. A „fehér nacionalizmus” vádját is visszautasította, mondván, hogy ő „gazdasági nacionalista” (ami valójában annyit tesz, hogy protekcionistább a republikánus főáramnál). Donald Trump is megvédte a vádak ellen egy New York Times-interjúban, mondván, ha rasszista és alt-rightos lenne, nem alkalmazná. 

Mindenféle eljárás indul Bannon ellen

Nyilvánvaló volt, hogy a Hillary Clintont biztos győztesnek tekintő demokraták és hátországuk számára Trump győzelme traumatikus sérülést okozott, hiszen úgy gondolták, ezzel kisiklott a történelem menete, a demokráciát meghekkelték, és mindennek egyik fő felelőse Steve Bannon volt, aki sikeresen mozgósított Trump mellett, mobilizálva addig nem szavazó munkástömegeket is.

A baloldal és a kigolyózott, sértett republikánus főáram mindezek miatt rendkívüli módon gyűlölte Trumpot és Bannont is. 

Rögtön meg is kezdődött a bizottságosdi és nyomozósdi: a demokraták kitalálták, hogy bizonyára az oroszok segítették titokban Trump kampányát. Ezt éveken át olyan jól kommunikálták, hogy ma mindenki készpénznek veszi, pedig a sokba kerülő és időigényes vizsgálódás lényegében nem talált erre semmi bizonyítékot. 2018-ban októberében viszont a Szenátusi Titkosszolgálati Bizottság (Senate Intelligence Committe) kezdett kutakodni Bannon kampányban játszott szerepe után, aziránt érdeklődve, hogy volt-e bármilyen kapcsolata az oroszokkal, és mi volt a szerepe a Cambridge Analyticánál? (A Cambridge Analyticáról később az is kiderült, hogy Barack Obama kampányát is segítette épp olyan módszerekkel, amilyenekkel Trump miatt vádolják, de ez valamiért jó pontnak számít, a demokrácia megmentésének.)

A Robert Mueller vezette nyomozás nem jutott semmire, de sokakat, így Bannont is bemártotta. 2020 augusztusában a Szenátusi Titkosszolgálati Bizottság annyit tudott mondani, hogy szerinte Bannon és mások félrevezették őt, de igazából ezt nem tudta bizonyítani.

Rögtön ekkor, 2020 augusztusában pénzmosással és banki csalással gyanúsították meg, pontosabban azzal, hogy az amerikai–mexikói határon építendő fal költségeihez az amerikaiaktól hozzájárulást kérő, 2018-ban indított We Build the Wall-kezdeményezés bevételeinek egy részét nem a kijelölt célra használta (Bannon a kezdeményezés – mely egy adómentességet élvező szervezet – egyik vezetője volt). 2021. január 20-án, elnöksége utolsó napján Trump – akárcsak sok más volt szövetségesének és munkatársának – elnöki kegyelmet adott Bannonnak; az eljárás ekkor még folyt, tehát nem volt ítélet, így nem egy elítéltnek kegyelmezett meg az elnök.

Az elnöki kegyelmeket sokan kritizálták, nem volt addig szokás széles körben biztosítani ilyesmit. Ezzel együtt az elnöki kegyelem jogszerű eszköz, Trump esetében pedig érthető a szélesebb körű alkalmazása, hiszen munkatársait és szövetségeseit elképesztő mértékben támadták csak azért, mert Trumpnak dolgoztak, és sok esetben az ellenük indított jogi eljárások politikailag motiváltak voltak (ami amúgy sem idegen az amerikai közélettől sem). Magyarán

Trump egy jogi köntösbe öltöztetett politikai bosszúhadjárattól igyekezett megvédeni azokat, akik valaha vele dolgoztak – Bannont például annak ellenére, hogy ekkor már jó ideje nem dolgoztak együtt, és a hírek szerint egyébként a viszonyuk is megromlott.

Hopp, egy Soros-ügyész!

Az elnöki kegyelem viszont csak szövetségi eljárásokra, vádakra vonatkozik, tagállami szintűekre nem. 2022 augusztusában New York állam és Manhattan kerület ügyésze vádolta meg ugyanabban az ügyben, amiben kegyelmet kapott. Bannon szerint az egész mögött Soros György áll, de szeptemberben megadta magát a hatóságoknak. 

Mint közleményében írta: szerinte nem véletlen, hogy épp a félidős választások előtt indítottak ellene újra eljárást, hiszen ez ismert forgatókönyv. „Az SDNY (New York Állam Déli Körzete] pontosan ugyanezt tette 2020 augusztusában, hogy megpróbáljon kiiktatni a választási kampányból. Akkor nem működött, most sem fog működni. Ez nem más, mint az igazságszolgáltatási rendszer pártpolitikai fegyverként való használata.” Hozzátette: „Először engem kell megölniük.” 

Bannon állításának az az alapja, hogy Alvin Bragg ügyészt tényleg úgy választották meg a posztra, hogy

a Color of Change PAC szélsőbaloldali szervezeten keresztül egymillió dollárt kapott a kampányára Soros György alapítványától.

Mint korábban írtuk, Soros Amerika-szerte elképzelhetetlen összegekkel támogatott kerületi ügyészeket olyan kampányokban, amelyeket jellemzően kis pénzekből szoktak lebonyolítani, ezzel liberális szemléletű ügyészeket segítve a hatalomra – erről ő maga is beszélt. A közvélemény azóta több ilyen „Soros-ügyész” ellen fordult, mert regnálásuk alatt nőtt a bűnözés.

Alvin Bragg is olyasmiket csinál, mint Soros által támogatott társai: a „kisebb áthágások” elkövetői ellen nem indít eljárást, és általában véve is liberálisabban értelmezi a büntetőjogot. Ez az eljárás azonban még jó ideig folytatódni fog. Bannont egy másik ügyben ítélték most négy hónapra.

Így sértette meg a kongresszust Bannon

A Capitolium 2021. január 6-i ostromát régóta vizsgálja egy képviselőházi bizottság, mely demokrata többségű, és mindenáron igyekszik Trumpra és háttérembereire rábizonyítani, hogy tudatos demokráciaellenes államcsínyt akartak elkövetni. A kilenctagú bizottságnak csak két republikánus tagja van, a Trump-ellenességéről ismert Liz Cheney (aki már demokrata jelöltet támogat, és elvesztette az előválasztást trumpista párttársa ellen) és Adam Kinzinger – a részvételért elítélte őket a Republikánus Párt vezetősége. A bizottság szerint a január 6-i tüntetés („ostrom”) „az első és egyedüli erőfeszítés volt egy amerikai elnök részéről, hogy felülírjon egy választást, és megakadályozza a hatalom békés átadását.”

A január 6-i események és hátterük feltárása nehéz kérdés, és a bizottság feladata is ez (eddig ezer embert hallgatott meg és egymillió oldalnyi dokumentumot nézett át). Világos képet erről nem tudunk alkotni, de elég egyértelmű, hogy a bizottság „utazik” Trumpra és embereire, és a demokraták – valamint a Trump-ellenes republikánusok – politikai bosszújának eszköze. Ezért aztán a bizottság által beidézett emberek közül voltak, akik együttműködtek, és voltak, akik nem.

Akik nem voltak hajlandók idézésre sem megjelenni, azok szembenézhetnek a bírósággal, amiért „megsértették a kongresszust”, ami egy büntetési tétel és törvényszegés Amerikában.

Bannon mellett – akit 2021 szeptemberében idéztek be – megtagadta a megjelenést Trump másik három közeli embere és tanácsadója, Peter Navarro, Mark Meadows és Dan Scavino. Utóbbi kettő esetében a demokrata többségű képviselőház a vád mellett szavazott (a „kongresszus megsértésének” vádjáról ugyanis szavaznak), de az igazságügyi minisztérium azt nyilatkozta, nem indít ellenük eljárást a kongresszus megsértése miatt. Nem úgy Bannon és Navarro esetében. 

Többük, így Bannon ellen is kétrendbeli eljárás indult, mivel sem megjelenni nem volt hajlandó, sem dokumentumokat átadni. Később aztán Bannon mégis beleegyezett a megjelenésbe, de ezt nem vették figyelembe. Bannon az eljárás során nem volt hajlandó sem vallomást tenni, sem a saját oldalán tanúkat felsorakoztatni, ami mutatja, mit gondol az egészről. Bűnösnek júliusban találták Bannont, de most, október 21-én ítélték négy hónapra, habár nyilvánvalóan fellebbezni fog, tehát az eljárásnak még nincs vége.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Steve Bannon, Donald Trump volt amerikai elnök egykori főtanácsadója (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)