Szaúd-Arábia azonban a világ legnagyobb nyersolajexportőre, és úgy tűnik, ez elegendő indok ahhoz, hogy Boris Johnson – legalábbis egyelőre – zárójelbe tegye emberi jogi aggályait.
Noha a BBC szerint a brit miniszterelnök, mielőtt Rijádba indult volna, ígéretet tett arra, hogy szót emel az emberi jogok fontossága mellett, a brit sajtóban sokkal nagyobb hangsúlyt kapott Johnson azon érvelése, miszerint egy globális koalícióra van szükség „az új valóság kezelésére”, amellyel Oroszország ukrajnai inváziója szembesítette a világot. Az SPA szaúdi hírügynökség szerint egyébként Johnson és Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg találkozóján Abdulaziz bin Szalman szaúdi energiaügyi miniszter is részt vett, a közösen kiadott közleményük szerint pedig az Egyesült Királyság és Szaúd-Arábia egy szándéknyilatkozatot is aláírt egy stratégiai partnerségi tanács létrehozásáról. Az al-Dzsazíra pánarab hírügynökség megjegyezte:
Johnson egyike azon kevés vezető politikusnak, aki Rijádba látogatott Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró 2018-as kivégzése óta.
Hasonlóan nagyot fordult a világ az ukrajnai orosz inváziónak köszönhetően az évek óta páriaként kezelt Venezuelával is: Nicolás Maduro venezuelai elnök nemrég egy amerikai delegációt fogadott Caracasban annak ellenére, hogy az Egyesült Államok elvileg nem ismeri el őt legitim államfőnek. A Fehér Ház közlése szerint a tárgyalások főként energetikai kérdésekre összpontosítottak. Az ukrajnai háború ráadásul úgy tűnik, az Európai Uniót is közelebb hozza Venezuelához: noha a 27 tagállamból álló blokknak 2018 óta rendkívül feszült a viszonya a világ egyik legnagyobb olajtartalékával rendelkező dél-amerikai országgal, múlt héten Josep Borrell, az EU külügyi főképviselőe és Félix Plasencia venezuelai külügyminiszter a „békés párbeszéd” folytatásában állapodtak meg egy antalyai fórumon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!