Egy amerikai lap szerint hazugság, hogy az oroszokat nem provokálta a Nyugat

A The American Conservative című amerikai lap szerzője történelmi példákon keresztül mutatta be, hogy mi előzte meg az orosz–ukrán háború kitörését – szemlézte cikkében a 888.

Magyar Nemzet
Forrás: 888.HU2022. 11. 21. 21:24
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországi Történelmi Társaság és az Oroszországi Hadtörténeti Társaság képviselőivel folytatott tanácskozáson Moszkvában 2022. november 4-én, a népi egység napján. Az orosz vezetés 2005-ben nyilvánította november 4-ét a népi egység napjává, amely a lengyel-litván megszállók 1612-es kiűzésének évfordulója. A megszállók elleni népfelkelést Kuzma Minyin és Pozsarszkij herceg vezette. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Jevgenyij Bjatov
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A The American Conservative hasábjain cikk azzal kezdődik, hogy az ukrajnai háború kezdetétől fogva a média, a politikusok és az összes ellenőrzött nem kormányzati szervezet Amerikában és Nyugat-Európában egyöntetűen azt állította, hogy az orosz katonai akció Kelet-Ukrajnában indokolatlan és igazságtalan – olyan agresszió, amelyet nem lehet hagyni.

Ezzel a propagandacsapással csak egy probléma volt: teljesen valótlan. A mély állam – a kormányzati elit, a hírszerző közösség és a katonai intézményrendszer – évtizedeken át fenyegette és provokálta Oroszországot azzal, hogy a NATO-t a határukig bővítették.

A cikk szerzője szerint lehet utálni Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, de az alapvető kérdés ugyanaz marad: az oroszok a NATO-t a határaikon agressziónak és a nemzetbiztonságukat fenyegető veszélynek tekintik, és ezt már évtizedek óta tudni lehet.

O’Neill emlékeztet, a 90-es évek elején James Baker amerikai külügyminiszter azt ígérte, hogy a NATO nem fog kelet felé, az orosz határ felé terjeszkedni.

Ez az ígéret központi szerepet játszott abban, hogy lehetővé váljon a szovjet katonai hadosztályok kivonása Kelet-Németországból az ország egyesítésének elősegítése érdekében. Ez a kötelezettségvállalás biztosította a Szovjetunióban a hatalom felbomlásához szükséges biztonságot is. Ilyen garancia nélkül a Szovjetunió felbomlásával szembeni ellenállás heves és szinte biztosan erőszakos lett volna.

A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy az oroszok nem felejtették el a II. világháború borzalmait és jól emlékeznek arra a sok más invázióra is, amelyek megszámlálhatatlanul sok honfitársuknak okoztak halált, bánatot és megtörést.

Mivel az amerikaiak soha nem éltek át idegen inváziót, fogalmuk sincs erről a borzalomról.

– fogalmaz.

 

O’Neill szerint miközben a posztszovjet Oroszország súlyos gazdasági válságba került, amelyről a Nyugaton a legtöbben nem tudtak, az amerikai és az európai elit összeállított egy tervet, hogy a NATO-t egészen Oroszország határaiig kiterjesszék.

Ez a cinikus lépés nyíltan figyelmen kívül hagyta és megszegte a Nyugat ígéretét.

– értékeli O’Neill.

George O’Neill, Jr. ír Szerbia NATO bombázásáról is.

Emlékeztet, Szerbia az első világháború óta Oroszország szövetségese. Oroszországban ezt úgy tekintették, mint egy figyelmeztetést, hogy a NATO azt tesz, amit akar, és hogy bárki, aki szembeszáll vele, ugyanilyen bánásmódra számíthat. Ez a kiszámított sértés közvetlenül egy nacionalista vezető felemelkedéséhez vezetett Oroszországban: Vlagyimir Putyint választották elnökké 2000-ben.

A szerző szerint Washingtonban egyetlen komoly ember sem mondhatja, hogy nem figyelmeztették őket a NATO bővítésével kapcsolatos hatásokra.

Megjegyzi, William Burns, a CIA jelenlegi igazgatója több mint harminc éven át testközelből figyelte az orosz és NATO-politikát. Oroszország a NATO-bővítéssel és különösen Ukrajnával szembeni ellenszenvének intenzitását Burns – akkoriban az Egyesült Államok oroszországi nagykövete – egy 2008-as jelentésében hangsúlyozta, amelyet Condoleezza Rice Bush II. külügyminiszterhez intézett:

Az orosz elit (nem csak Putyin) számára az ukrán NATO-csatlakozás a legsúlyosabb vörös vonal.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: Vlagyimir Putyin (Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Jevgenyij Bjatov)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.