Maradásra ösztönzik a migránsokat az új németországi törvények

Az ellenzék aggódik, hogy a harmadik országbelieknek kedvező politika nyomán felerősödik az illegális migráció.

Friedland, 2016. április 4. Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettõl a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérõket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépõket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekrõl visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner) Fotó: Swen Pförtner

Enyhít bevándorlási politikáján a német szövetségi kormány: Berlin új státust vezet be azok számára, akik már legalább öt éve Németországban élnek, de nem kaptak menedékjogot, azonban háború vagy a letartóztatás veszélye miatt hazájukba sem térhetnek vissza. Az intézkedés körülbelül 242 ezer bevándorlóból 136 ezret érint, akik idén januárban már ötödik éve tartózkodnak az országban, és a kormány szerint sikerült integrálódniuk a társadalomba. Ők először egyéves tartózkodási engedélyt kérhetnek, ez idő alatt bizonyítaniuk kell, hogy valóban beilleszkedtek: megtanultak németül és sikerült olyan munkát vállalniuk, amelyből meg tudnak élni.

Azt akarjuk, hogy a társadalomba integrálódott emberek is lehetőséget kapjanak országunkban

– ismertette Nancy Faeser német belügyminiszter az intézkedések célját.

Német lapok arról számoltak be, hogy azok, akik bizonyítottan hamis információkat adtak meg a hatóságoknak személyazonosságukkal kapcsolatban, nem élhetnek a lehetőséggel. Továbbá következetesebb fellépést is ígért a kormány a bűncselekményeket elkövetőkkel szemben: várhatóan gyakrabban fogják alkalmazni a kitoloncolást, valamint a hatóságoknak három hónap helyett fél évük lesz arra, hogy a hiányzó dokumentumokat beszerezzék, és megszervezzék a repülőjáratokat.

A jövőben könnyebb lesz visszavonni a bűnözők tartózkodási jogát. Megkönnyítjük az őrizetbe vétel elrendelését, ezzel megakadályozva, hogy az érintettek bujkáljanak, mielőtt kitoloncolnák őket

– fogalmazott a belügyminiszter.

Fotó: MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas

Németország hatalmas mértékű munkaerőhiánnyal küzd, a problémán a bejelentett módosításokkal enyhíteni kívánnak. Korábban a harmadik országból származók családegyesítési folyamata előtt nagy akadályt jelentett a nyelvtudás hiánya. Az intézkedések értelmében azonban nem rá lesz szükség, hogy a később érkező családtagok tudjanak németül. Faeser elmondta, számos ágazatban nagy hiány van szakképzett munkaerőből, a bevándorlási politika enyhítése azonban orvosolhatja ezt.

A baloldali politikusok többsége és a civil szervezetek örömmel fogadták a hírt, noha az aktivisták keveslik az intézkedések mértékét.

Karl Kopp, a Pro Asylnak, Németország legnagyobb, bevándorlást támogató civil szervezetének vezető munkatársa szerint előfordulhat, hogy egy bevándorló a gazdasági helyzet miatt nem talál munkát. Hozzátette: olyan törvényt is be kellene vezetni, amely megakadályozza azok kitoloncolását, akik az új rendszer alapján tartózkodási engedélyre jogosultak.

Az ellenzéki politikusok azonban a Németországba irányuló migráció felerősödésének veszélyére hívták fel a figyelmet.

A kormány mindezzel hatalmas ösztönzőket teremt a Németországba irányuló illegális bevándorláshoz. Ráadásul a koalíció ezzel a kezdeményezéssel aláássa a menekültügyi törvényeket

– vélekedett Alexander Throm, a jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Noha a világjárvány következtében az elmúlt két évben lelassult a migráció, tavaly már 1,3 millióan érkeztek a nyugat-európai országba. A Szövetségi Statisztikai Hivatal pedig úgy becsülte, az ukrajnai háború kitörése és az egyre nagyobb gazdasági válság miatt még többen érkezhetnek Németországba.

Borítókép: Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én (Fotó: MTI/EPA/Swen Pförtner)