Újabb gyanúsítottakat azonosítottak a német hatóságok a szerdán lefülelt szélsőjobboldali puccskísérlet ügyében. A gyanúsítottak száma így már 54-re nőtt, közülük legalább 25-en vannak őrizetben, de valószínűleg hálózatuk felgöngyölítése során további kapcsolatokat is feltárnak.
Az eddigi információk alapján a szervezkedés mögött az úgynevezett Reichsbürger (A Birodalom polgárai) csoport állt. A szervezet visszautasítja a fennálló német jogrendet és parlamentarizmust, ezért visszaállítanák az 1871-ben alapított Német Birodalmat.
Néhányan közülük azt is vallják, hogy a náci Németország által meghódított kelet-közép-európai területeket is vissza kellene kapniuk, illetve hogy valójában máig a II. világháborúban győztes hatalmak irányítják az országot.
Az egész országra kiterjedő és egyre aktívabb Reichsbürger a közelmúltban a titkosszolgálatok látókörébe került. Egy idei jelentés szerint összesen már 21 ezer tagot számlálhatnak, és folyamatosan gyarapodnak. Ugyanakkor nem egyetlen, központosított csoportról van szó, mint inkább egy ideológiailag lazán kapcsolódó szerveződésről.
A hatóságokat inkább az aggasztotta, hogy nagyjából öt százalékukat (tehát több mint ezer embert) szélsőjobboldaliként tartottak számon, a tagok közül legalább 500-nak fegyvere is volt, és köreikben egyre gyakoribbá váltak az olykor erőszakos bűncselekmények.
A letartóztatottak egyike a különleges alakulatoknál szolgált, többen pedig tartalékos katonák voltak, és egykori rendőr is akadt közöttük. Néhány éve egyébként már nagy botrányt okozott, hogy a német fegyveres alakulatoknál elterjedtek a szélsőjobboldali nézetek, a különleges alakulatok egy részét fel is oszlatták vagy át is szervezték emiatt.
A nyomozás szerint a csoport 2021 óta szervezkedett, tagjai lőgyakorlatokat is tartottak, és nem riadtak vissza az erőszak használatától.
Az MTI szerint azt tervezték, hogy a villamosenergia-ellátó hálózatra mért csapásokkal polgárháborús állapotokat idéznek elő, elfoglalják a berlini Reichstagot – a Bundestag székhelyét – és a szövetségi kormány leváltásával magukhoz ragadják a hatalmat.
Úgy tűnik, hogy a csoport vezetője egy bizonyos Heinrich Prinz Reuss, a Reuss hercegi család egyik tagja volt. A 71 esztendős XIII. Heinrich, vagy ahogy a családban becézték „Enrico” elsősorban ingatlanbefektetőként dolgozott. Már korábban meggyűlt a baja az állammal, amelyet be is perelt ősei műkincseinek, kulturális javainak és földjeinek elkobzásáért. A Deutsche Welle német közszolgálati csatorna információi szerint az örökösök több mint hárommillió euró kártérítést kaptak.
XIII. Heincrich politikai nézetei jól ismertek voltak, miután 2019-ben egy svájci fórumon ecsetelte, hogy a II. világháborút sosem zárta le jogszerű békeszerződés, a német császárt a nép akarata ellenére váltották le, így a jelenlegi Németországnak nincs létjogosultsága.
A több mint 700 éves múltra visszatekintő családja állítólag már 14 éve megszakította vele a kapcsolatot, és „összeesküvés-hívő, zavarodott idős bácsiként” jellemezték.
Szerepe az összeesküvésben még nem teljesen világos, de valószínűleg magát az ország fejeként – netán császáraként, bár erre az egykori apró thüringiai nemesi család sarjaként nem lett volna joga – képzelte el. Ezenkívül olykor birtoka adott helyet a találkozóknak, és pénzzel is támogatta a csoportot.
Szakértők abban egyetértenek, hogy a Reichsbürgernek aligha lett volna esélye sikeres puccsot végrehajtani.
Ehhez túlságosan stabil a német politikai rendszer, és a társadalmi támogatottsága sincs meg a császárság újjáélesztésének. Viszont mivel a szélsőségesek nem ismerik el a német jogrendet, nagyon is valós fenyegetést jelentettek, és elképzelhető lett volna például egy, a washingtoni képviselőházi ostromhoz hasonló forgatókönyv.
Borítókép: Házkutatást végző rendőrök Frankfurtban 2022. december 7-én, amikor a német rendőrség az ország 130 pontján rajtaütést hajtott végre A Birodalom polgárai (Reichsbürger) nevű szélsőjobboldali mozgalom ellen (Fotó: MTI/AP/DPA/Boris Roessler)
