időjárás -4°C Aranka 2023. február 8.
logo

A hollandok nem látnák szívesen a nyugat-balkáni államokat az unióban

Dócza Edith Krisztina
2022.12.01. 05:54 2022.12.01. 08:41
A hollandok nem látnák szívesen a nyugat-balkáni államokat az unióban

Továbbra is szkeptikusak a hollandok az Európai Unió (EU) nyugat-balkáni országokkal való bővítésével kapcsolatban, ám egy friss jelentés szerint jelentősen javult az álláspontjuk az elmúlt évekhez képest. A Balkán európai jelenlétével foglalkozó szakpolitikai tanácsadó csoport (BiEPAG) és a berlini székhelyű D|part agytröszt nemrégiben megjelent közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 45 százaléka vélekedett pozitívan a blokk bővítéséről, 55 százalékuk azonban nem találja jó ötletnek, vagy bizonytalan a kérdésben.

Milena Stefanovics, az Európai Balkán Alap (EFB) programmenedzsere ugyanakkor úgy látja, az eredmények még mindig pozitívabbak, mint korábban. A szakértő szerint az adatok javulásának hátterében az állhat, hogy a hollandok elfogadóbbá váltak az ukrajnai háború miatt és a bővítési folyamatot Európa biztonsága szempontjából is fontosnak látják. Hozzátette, sokan úgy gondolják, ha az EU-ban több ország lenne, az geopolitikai szempontból erősebb blokkot jelentene.

A felmérés kitért arra is, a válaszadók szerint milyen hatással lenne életükre, ha az EU-hoz csatlakoznának a nyugat-balkáni államok: 45 százalékuk azt mondta, negatív vagy semleges hatással lenne. A legtöbben a jogállamiság kapcsán fejezték ki aggodalmaikat és sokan aggódnak a holland adófizetők pénzének felhasználása miatt is.

Ezek a problémák orvosolhatók lennének, ha az emberek többet tudnának az EU működéséről. A bővítéssel kapcsolatos aggodalmak ugyanis gyakran az EU általános működésével kapcsolatos aggodalmakat tükrözik

– magyarázta Jan Eichhorn, a berlini D|part politikai részvétellel foglalkozó agytröszt kutatási igazgatója.

A szakértő szerint a lakosság körében úgy lehet támogatókat szerezni a bővítéshez, hogy bevonják őket az uniós intézmények munkájába, megismertetik velük feladataikat. Ezekre a hiányosságokra a felmérés is rámutatott: noha a válaszadók határozottan kiálltak amellett, hogy az uniós kritériumokat még a csatlakozás előfeltételeként el kell fogadni, többségük nagyon keveset tudott róluk.

Érdekesség, hogy Krum Zrakov bolgár igazságügyi miniszter éppen arról beszélt kedden, hogy nem Ausztria, hanem Hollandia jelenti az „utolsó akadályt” Bulgária schengeni csatlakozásában – közölte az MTI.

Az elmúlt hónapokban meg tudtuk szerezni az Európai Bizottság, az Európai Parlament (…), a cseh EU-elnökség és az összes tagállam támogatását Hollandia kivételével

– mondta a tárcavezető.

A holland parlament október végén Bulgária és Románia schengeni övezethez csatlakozása ellen foglalt állást. Zarkov reményét fejezte ki, hogy Hollandia „helyes álláspontra fog helyezkedni”, hiszen semmilyen gyakorlati és ténybeli érv nem szól Szófia schengeni csatlakozása ellen.

Bulgária éppen hogy áldozatot hoz az európai partnerek biztonságáért, és schengeni csatlakozása javítja, nem rontja a biztonsági helyzetet

–  hangsúlyozta a szocialista politikus.

Beszédes adatokat közölt még tavasszal az EU bővítése kapcsán a legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov is.

Felmérésükben rámutattak, a négy legnagyobb uniós országban – Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban – 2018-hoz képest megkétszereződött Ukrajna uniós csatlakozásának társadalmi támogatottsága. Noha a posztszovjet ország akkor még nem kapta meg a tagjelölti státust, a spanyolok 60 százaléka már kiállt Ukrajna uniós tagsága mellett. Ehhez képest a nyugat-balkáni országok támogatottsága jelentősen csökkent: a legkevesebb támogatást Koszovó esetében mérték, mindössze 30 százalékot, utána következik Szerbia 31 százalékkal.

A patthelyzet legkézenfekvőbb magyarázata az, hogy az EU nem kötelezte el magát a Nyugat-Balkán mellett. A régió határozottan szerepel az unió napirendjén, de soha nem volt kiemelt napirendi pont. A 2010-es évek elején és közepén az euróövezet válsága, a 2014–2015-ös ukrajnai válság, a 2015–2016-os menekülthullám, a koronavírus-járvány és a legutóbbi ukrajnai orosz agresszió. Mindig van egy másik prioritás, amely Európai úgynevezett belső udvarát lejjebb helyezi az EU teendőinek listáján

– vélekedett Dimitar Becsev, a brit Oxfordi Egyetem tanára, a Carnegie Europe agytröszt vendégkutatója tanulmányában arról, miért tolódik folyamatosan a térség országainak EU-hoz való csatlakozása.

Borítókép: az Európai Unió zászlói lengenek egy épület előtt Brüsszel európai negyedében 2022. augusztus 5-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.