– Oroszország most jobban rászorul a békére, mint Ukrajna, ugyanis időre van szüksége, hogy rendbe tegye a haderejét – nyilatkozta Vahur Karus, az észt védelmi erők (EDF) parancsnoka az ERR közszolgálati televíziónak. A tábornok hozzátette, hogy a hideg tél miatt megnő a gépek üzemanyag-fogyasztása, és a katonák élelmiszer-szükséglete is, míg az infra- és hőkamerák hatékonyabbá válnak a célpontok felfedezésében.
Karus szerint mindez inkább Ukrajnának kedvez, hiszen a Nyugat által az utánpótlás-ellátása biztosított.
Ezzel szemben korábban már a Kreml is elismerte, hogy gondjaik akadtak a katonák felszerelésével és ellátásával, míg az ukrán védelmi miniszter jelentésében úgy fogalmazott, hogy Moszkvának egyes rakétákból már elfogyhatott a készleteinek a fele, másokból pedig a 80-90 százaléka.
Amerikai jelentések szerint ez részben azért lehet, mert Oroszország napi húszezer tüzérségi löveget lő ki, és nem tudja ilyen sebességgel gyártani és a frontra szállítani az utánpótlását.
Mindemellett a korábbi készletek egy része a karbantartás hiánya és az idő vasfoga miatt nem is működött, míg olyan esetek is előfordultak, hogy a bakancsokról, kabátokról, fegyverekről szóló készletjelentések a papíron és a valóságban jócskán eltértek egymástól.
Putyin elnöknek mára sokkal pontosabb képe van azokról a kihívásokról, amelyekkel az orosz invázió során a hadseregnek szembe kell néznie
– mondta egy hétvégi konferencián Avril Haines, az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzésének (DNI) az igazgatója.
Haines arra a korábbi híresztelésre utalt, miszerint az orosz elnök környezete nem közölte vele a rossz híreket, ugyanis féltek a retorzióktól. A DNI igazgatója szerint jelenleg „a konfliktus tempójának egyfajta lassulását látjuk”, és arra számít, hogy a hideg tél miatt mindkét fél átalakítja majd az utánpótlás rendszerét, felkészülve egy esetleges tavaszi ukrán ellentámadásra.
November végén az ukrán védelmi minisztérium még úgy fogalmazott, hogy „az ukrán erők télen is folytatják a harcot, mert bármilyen típusú szünet lehetővé teszi az orosz erők számára, hogy megerősítsék egységeiket és pozícióikat”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi videóüzenetében ennél kevésbé tűnt harciasnak.
Mindent meg kell tennünk, hogy kibírjuk ezt a telet, bármilyen nehéz is, és a következő három hónapot egy olyan időszakként kell felfognunk, amely közelebb visz minket a győzelemhez
– fogalmazott.
A washingtoni hadtudományi intézet (Institue for the Study of War, ISW) vasárnap megjelent elemzése szerint az „Egyesült Államok magas rangú kormánytisztviselői tévesen a tavaszt, és nem pedig a téli időszakot látják az ukrán ellentámadás optimális lehetőségének”.
Sőt, szerintük az ukrán erők a fagyos terepen jobban mozognának, mint azt az őszi saras időszakban tették.
Vahur Karus szerint is segíthet a tél az ukránoknak, akik jelenleg jobban felszereltek a hideg ellen. Szerinte, noha a korábbi esőzések és a laza talaj az elmúlt napokban megnehezítették a közlekedést, mindez a fagyott talajon már nem lesz probléma.
Karus szerint a lényegi kérdés az, hogy húsz centiméternél több, vagy kevesebb hó esik majd. Ha több, akkor az már komoly akadályt jelent a járműveknek, és az ukrán úthálózat környékére szorulhatnak a harcok, amely beszűkíti a felek lehetőségeit.
Az ISW szerint ha Ukrajna szövetségesei nem támogatják őt abban, hogy nagyszabású ellentámadást hajtson végre a télen – ahogy arra a DNI igazgatója utalt –, akkor tavaszig megrekedhet az ukrán ellentámadás lendülete.
Egy ilyen lépés értékes három-négy hónapot adna az orosz erőknek, hogy újjáalakuljanak és felkészüljenek a tavaszi harcokra.
Egyesek szerint az ukrán infrastruktúrát ért korábbi orosz bombázások – amelyek áram- és vízellátási, továbbá fűtési nehézséget okoznak a lakosságnak – is azt a célt szolgálták, hogy rászorítsák Ukrajnát a harcok téli befagyasztására.
Jelentősen csökkenhetett az orosz közvélemény támogatása a háború folytatására, derült ki a Kreml által készített belső közvélemény-kutatásból. A kiszivárgott felmérés szerint az oroszok 55 százaléka a béketárgyalásokat, míg 25 százalékuk a harcok folytatását támogatja. A független felméréseket végző Levada Center novemberi adatai szerint akkor 53 százalék támogatta a béketárgyalásokat, míg 41 százalék a harcok folytatását.
Orosz–ukrán háború
