Sepsiszentgyörgyön mintegy kétszázan, a nagy durranásként beharangozott kézdivásárhelyi rendezvényen legfeljebb háromszázan ünnepelték csütörtökön az Erdély Romániához való csatolását kikiáltó gyulafehérvári nagygyűlés 104. évfordulóját, amelyet 1990 óta a keleti szomszéd nemzeti ünnepként tart számon.
A háromszéki megyeszékhely immár évek óta a román szélsőségesek kedvenc december elsejei felvonulási terepe, amely eddig minden provokációs kísérlet ellenére sem torkollt botrányba.
Az Új Jobboldal elnevezésű szervezet Románia különböző részeiből érkező „harcosai” éveken át zajosan vonultak fel Sepsiszentgyörgy főutcáján, igencsak sértve a 72 százalékban magyar helybeliek méltóságát, komfortérzetét. A csendőrség formális jelenléte nem riasztotta el őket a magyarellenes szlogenek harsogásától, az elöljáróság megismétlődő kérése pedig süket fülekre talált.
A Nemzet Útja Egyesület – az Uz-völgyi katonatemető meggyalázásának fő animátora – idén Kézdivásárhelyre szólította ünnepelni híveit. Mihail Tarnoveanu egyesületi elnöknek a szervezet közösségi oldalán közzétett felhívása többek között így igyekezett mozgósítani:
Az erdélyi, moldvai és havasalföldi románok december elsején ott fognak össze, ahol Romániának a legnehezebb: Kézdivásárhelyen! Testvérek, az ország szíve, Kovászna a románok szabadságáért kiált!
Oda mennek, fogalmaztak, ahol 2015. december elsején „házi készítésű bombákkal akartak megölni minket” – lásd a „székely terroristák”, Beke István és Szőcs Zoltán kálváriáját –, abban a térségben készülnek összegyűlni, ahol „nemzeti identitásunkat a legádázabb támadás érte”. Az elnök adománygyűjtést is meghirdetett annak érdekében, hogy megoldják a brassói, kovásznai és bákói résztvevők szállítását, biztosítsák a felvonuláshoz szükséges zászlókat, a professzionális hangosítást, hiszen rendezvényük ideje alatt a himnusz mellett hazafias dalok és beszédek hangzanak majd el, vetítette elő.
Az ünnep előestéjén Ráduly István, Kovászna megye kormánybiztosa sajtótájékoztatón szögezte le: akik arra készülnek, hogy részt vegyenek a rendezvényen, békességgel jöjjenek, s azért tegyék, mert valóban ünnepelni akarnak, nem pedig kitűnni valami rendkívüli tettel, ami azonnal témát szolgáltat a médiának.
Ugyanakkor felszólította a rendfenntartó szerveket, hogy mindennemű probléma, rendbontás esetén azonnal és határozottan lépjenek fel.
A fokozott készülődéshez képest az elmúlt évek legcsendesebb megemlékezése zajlott a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szoborcsoportnál, illetve a kézdivásárhelyi Gábor Áron-szobort övező parkban.
Az ünnepség hivatalos része mindkét helyszínen rövid és visszafogott volt, a helyi románság képviselői némi túlzással még az egyesülés hórája közben is látványosan elhúzódtak a hatalmas lobogókat lengető mozgalmároktól. Ezúttal a várost behálózó felvonulások is elmaradtak.
A bukaresti központi rendezvény keretében tartott katonai parádén nemcsak az 1500 katonát és 120 járművet felvonultató román hadsereg mutatott be néhányat a legújabb védelmi, illetve harci eszközökből, az országban állomásozó külföldi NATO-hadtestek is képviseltették magukat, így az ünnepi katonai felvonulás kisebb erődemonstrációnak is beillett, bár a kedvezőtlen időjárás miatt a légierő bemutatója a bámészkodók nagy csalódására elmaradt.
Borítókép: A román rendőrség tagjai a nemzeti lobogóval a bukaresti nemzeti ünnepségen. (Fotó: AFP/Daniel MIHAILESCU)
