Erősödő ortodox hangok Romániában

A romániai társadalomban mindig volt egy erős keveredése a „látványvallásosságnak” és a miszticizmus felé fordulásnak – mondta lapunknak Pászkán Zsolt Románia-szakértő, akit a keleti szomszédunknál széles körben elterjedt babonákról kérdeztünk. Az elemző arról is beszélt, hogy az ortodox egyház tradicionalista szárnya a „progresszív”, „woke”, „genderizmus” képviselőiben talált új ellenfélre.

Teodosie konstancai ortodox érsek. Forrás: Facebook

Romániában a népszerű babona szerint a bankkártyák a sátán eszközei. Ezt többek között arra alapozzák, hogy a románul a kártya „card”, ami visszafelé olvasva „drac”, ami ördögöt jelent. Illetve úgy hiszik, a bankkártyák a sátán jeleit, köztük a fenevad számát, a 666-ot hordozzák.

Teodosie konstancai ortodox érsek egy rádiós beszélgetés során igyekezett megnyugtatni a hívőket. „A Szentírásban, a Jelenések könyvében is le van írva a 666-os szám” – magyarázta. Hozzátette, a gonosz nem a számban, hanem a jelképben van, ez nem egy ránk nyomott pecsét, nem ültetnek belénk csipet.

A számok, a vonalkódok vagy egyéb jelek egy utalványon vagy az élelmiszerek címkéjén önmagukban nem káros dolgok

– mondta az érsek.

Mennyire szokványos Romániában az ilyen jellegű érseki kijelentés? – kérdeztük Pászkán Zsoltot, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzőjét. Mint elmondta, Teodosie egy kötetlen beszélgetésben mondott véleményt ebben az amúgy elég régi vitában. Közel tíz évvel ezelőtt az újonnan bevezetett, immár csipet tartalmazó egészségügyi kártyák kapcsán merült fel ugyanez a kérdés, és mindenféle összeesküvés-elméletek kezdtek terjedni.

A Románia-szakértő arra emlékeztetett, hogy Teodosie érsek a Román Ortodox Egyház  „keményvonalas”, erőteljesen hagyományőrző szárnyához tartozik.

Ez az egyházon belüli irányzat nemcsak hitbéli, hanem társadalmi, világnézeti ügyekben is legalábbis fenntartásokkal, bizalmatlansággal viszonyul a „kívülről”, elsősorban nyugatról érkező vallási és társadalmi hatásokkal szemben

 – mondta Pászkán Zsolt. 

A nagybányai származású elemző arra emlékeztetett, hogy a romániai társadalomban mindig volt egy erős keveredése a sokszor csak a társadalmi elvárásoknak való megfelelésből fakadó „látványvallásosság” és az olykor pogány jelleget öltő miszticizmus felé fordulásnak.

A két világháború között utóbbira még politikai mozgalom, a Legionárius Mozgalom is épült. A szakértő szerint az előítéletek ellenére ez nemcsak a „tanulatlan, fogatlan, falusi” lakosságra jellemző, hanem a társadalom minden rétegében vannak ennek követői, gyakorlói.

Azt is megkérdeztük Pászkán Zsolttól, hogy a román politika napjainkban használja-e ezt a népi fogékonyságot a terjedő, esetleg tudatosan terjesztett hiedelmekre? Kiemelte: Romániában a közvélemény-kutatások által jelzett bizalmi rangsorban még mindig előkelő helyen álló ortodox egyház. – A tradicionalista szárny az új vallás, a „progresszív”, „woke”, „genderizmus” szektáiból álló, meglehetősen jelentős pénzügyi, intézményi, média, hálózati támogatással rendelkező „fősodor-narratíva” romániai megjelenésével új ellenfelet kapott. Míg a romániai politikai szereplők egy része a több évtizedes szolgalelkűség után még csak most gyakorolja az önálló gondolkodásnak látszó cselekvési módot, az ortodox egyháznak erre évszázados gyakorlata van. Csak annyit kell tennie, hogy előtérbe helyezi azokat, így például Teodosiét, akik most már kevésbé görcsösen, a politikusoknál nagyobb átütő erővel képviselhetik majd a tradicionalista irányzatot – fogalmazott az elemző.

Pászkán szerint a kérdés az, hogy ez az irányzat milyen politikai hátteret, alapot épít fel magának, megmarad a Románok Egyesüléséért Szövetség által jelenleg képviselt „hulladékpolitizálás” szintjén, vagy egy új politikai párt alakul az utóbbi években háttérbe szorult politikusokból, véleményformálókból.

A szakértő úgy látja, akár maga a Román Ortodox Egyház is egy ilyen mozgalom élére állhat, mint Románia egyik legnagyobb logisztikai hálózatú és homályos pénzügyi hátterű, százszázalékosan román tulajdonú vállalata. 

Borítókép: Teodosie konstancai érsek (Forrás: Facebook)