időjárás 3°C Adél 2023. január 29.
logo

Mi lesz az orosz–ukrán háborúból hazatért katonákkal?

Dócza Edith Krisztina
2022.12.02. 20:38 2022.12.02. 21:32
Mi lesz az orosz–ukrán háborúból hazatért katonákkal?

Sok ezer ukrán katona térhet vissza a frontról meggyötörve, tele lelki sebekkel. A leggyakoribb betegség a csatatérről hazatérő katonáknál a poszttraumás stressz szindróma, mely akár egész életükre megváltoztathatja az embereket: megkísérelhetnek öngyilkosságot, tudatmódosító szerekhez, illetve alkoholhoz nyúlhatnak, és családon belüli erőszakot is elkövethetnek. A kijevi vezetés arra törekszik, hogy a mentális egészségügyi rehabilitációval foglalkozó központokban a katonák is meggyógyulhassanak.

A következmények csak később jönnek. Zajt hallasz a füledben, hánysz, ingadozik a vérnyomásod, és a családtagjaidon, a gyerekeiden, a feleségeden vezeted le mindezt. Úgy érzed, figyelnek, droghoz és alkoholhoz nyúlsz, mígnem elveszíted önmagad

– beszélt tapasztalatairól a 28 éves Makszim Paszicsnyik volt ejtőernyős az Associated Press amerikai hírügynökségnek.

A fiatal férfi korábban Kelet-Ukrajnában harcolt az oroszbarát erők ellen, és részt vett a február 24-én kirobbant ukrajnai háborúban is. Egységét a Kijevtől mintegy 25 kilométerre fekvő hosztomeli repülőtérre vezényelték ki, azonban az oroszokkal való harcban olyan súlyos sérüléseket szerzett, hogy felmentették a további szolgálat alól. A repülőtér már másnap, február 25-én az orosz erők kezére került. Paszicsnyik november 12-én tért vissza először a helyszínre.

Külsőleg egy izmos veterán egészségesnek tűnik. Azonban a testi épség alatt a katonák belső szenvedése lapul

– magyarázta az egykori ejtőernyős.

A leszerelt katona hangsúlyozta: a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kezelése különösen fontos, mert a trauma következtében a katonák nemcsak saját életüket kockáztatják, de másokra is fegyvert fordíthatnak.

Más katonák pedig arról számoltak be, hogy miután elalszanak, álmukban visszatérnek a frontvonal borzalmaiba: a bombák becsapódását és a robbanásokat hallják, miközben az életükért futnak, és társaikat igyekeznek megmenteni. Sokak számára a rémálmok ijesztően valósághűek. A 45 éves Vitalij Miszkov is rémálmokkal küzd, mióta hazatért az orosz–ukrán háborúból: nyugtatókat szed, és rendszeresen látogatja a Kijev külvárosában létrehozott mentális egészségügyi rehabilitációval foglalkozó központot, mely a katonákon hivatott segíteni.

Egy frontvonalbeli parancsnok pedig rendszeres pánikrohamokról számolt be, miután három társa súlyosan megsérült egy rakéta becsapódása után.

Noha biztonsági okokból Kijev nem hozza nyilvánosságra a PTSD-ről és a katonák körében elkövetett öngyilkosságokról szóló pontos statisztikákat, tavaly Inna Drahancsuk veteránügyi miniszterhelyettes arról beszélt, 2014 óta legalább hétszáz veterán lett öngyilkos. Az ukrán közegészségügyi alapítvány pedig 2020-ban közzétett kutatásában arra mutatott rá, a leszerelt katonák mintegy 57 százalékának van szüksége pszichológiai segítségre. A 2014-es kelet-ukrajnai háború óta pedig már a családok is erőteljesen kampányolnak azért, hogy a frontról hazatért szeretteik pszichológiai segítséget kapjanak. Ám ez nem minden esetben egyszerű, ugyanis a távoli ukrán falvakban sok esetben nincsenek ilyen szakemberek – mutatott rá Julia Laputina veteránügyi miniszter. Hozzátette: Ukrajnának olyan rendszerre van szüksége, amely lehetővé teszi, hogy a legtávolabbi településeken is elérhető legyen a sürgősségi pszichológiai segítségnyújtás.

A korábbi harcok alapján végzett becslések szerint a február óta tartó háborúban részt vevő katonák mintegy húsz százalékánál alakulhat ki PTSD

– vélekedett Neil Greenberg brit pszichiáter, aki a brit haditengerészetnél szolgált 23 évig, többek közt Irakban és Afganisztánban is. Emellett az ukrán katonáknak tartott online oktatást arról, hogyan tudják kezelni a traumatikus eseményeket.

Az orvos ugyanakkor hozzátette, ellentétben az Afganisztánból hazatért amerikai és brit katonákkal, az ukránok a saját hazájukban, a saját hazájukért vívnak harcot, amelyhez a szilárd társadalmi támogatás is hozzájárul. – Mindez segíthet csökkenteni az ukrán veteránok mentális egészségében bekövetkező változásokat – magyarázta a pszichiáter. Greenberg szerint az, hogy Ukrajna nem áll rosszul a háborúban, szintén hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb katona szoruljon segítségre, ha egyszer befejeződnek a harcok.

Az ukránok azonban igyekeznek felkészülni arra, ha a háború végével tömegesen kellene ellátni a katonákat: Andrij Omelcsenko pszichológus eddig a tervezett kétezerből háromszáz önkéntest készített fel a segítségnyújtásra. A szakértő szerint amellett, hogy a harcok pszichológiai terhet rónak a katonákra, a közösségi média sincs jó hatással rájuk, ugyanis amíg ők a lövészárkokban bujkálnak, azt látják, hogy szeretteik és barátaik viszonylag normális életet élhetnek.

Borítókép: Ukrán katonák egy BM21 Grad típusú rakéta-sorozatvetővel lőnek orosz állásokat a frontvonalon, a Donyecki területen levő Bahmut közelében 2022. november 24-én (Fotó: MTI/AP/Libkos)

Háború Ukrajnában

Magyarország álláspontja világos a háború kezdete óta

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.