A következmények csak később jönnek. Zajt hallasz a füledben, hánysz, ingadozik a vérnyomásod, és a családtagjaidon, a gyerekeiden, a feleségeden vezeted le mindezt. Úgy érzed, figyelnek, droghoz és alkoholhoz nyúlsz, mígnem elveszíted önmagad
– beszélt tapasztalatairól a 28 éves Makszim Paszicsnyik volt ejtőernyős az Associated Press amerikai hírügynökségnek.
A fiatal férfi korábban Kelet-Ukrajnában harcolt az oroszbarát erők ellen, és részt vett a február 24-én kirobbant ukrajnai háborúban is. Egységét a Kijevtől mintegy 25 kilométerre fekvő hosztomeli repülőtérre vezényelték ki, azonban az oroszokkal való harcban olyan súlyos sérüléseket szerzett, hogy felmentették a további szolgálat alól. A repülőtér már másnap, február 25-én az orosz erők kezére került. Paszicsnyik november 12-én tért vissza először a helyszínre.
Külsőleg egy izmos veterán egészségesnek tűnik. Azonban a testi épség alatt a katonák belső szenvedése lapul
– magyarázta az egykori ejtőernyős.
A leszerelt katona hangsúlyozta: a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kezelése különösen fontos, mert a trauma következtében a katonák nemcsak saját életüket kockáztatják, de másokra is fegyvert fordíthatnak.
Más katonák pedig arról számoltak be, hogy miután elalszanak, álmukban visszatérnek a frontvonal borzalmaiba: a bombák becsapódását és a robbanásokat hallják, miközben az életükért futnak, és társaikat igyekeznek megmenteni. Sokak számára a rémálmok ijesztően valósághűek. A 45 éves Vitalij Miszkov is rémálmokkal küzd, mióta hazatért az orosz–ukrán háborúból: nyugtatókat szed, és rendszeresen látogatja a Kijev külvárosában létrehozott mentális egészségügyi rehabilitációval foglalkozó központot, mely a katonákon hivatott segíteni.
Egy frontvonalbeli parancsnok pedig rendszeres pánikrohamokról számolt be, miután három társa súlyosan megsérült egy rakéta becsapódása után.
Noha biztonsági okokból Kijev nem hozza nyilvánosságra a PTSD-ről és a katonák körében elkövetett öngyilkosságokról szóló pontos statisztikákat, tavaly Inna Drahancsuk veteránügyi miniszterhelyettes arról beszélt, 2014 óta legalább hétszáz veterán lett öngyilkos. Az ukrán közegészségügyi alapítvány pedig 2020-ban közzétett kutatásában arra mutatott rá, a leszerelt katonák mintegy 57 százalékának van szüksége pszichológiai segítségre. A 2014-es kelet-ukrajnai háború óta pedig már a családok is erőteljesen kampányolnak azért, hogy a frontról hazatért szeretteik pszichológiai segítséget kapjanak. Ám ez nem minden esetben egyszerű, ugyanis a távoli ukrán falvakban sok esetben nincsenek ilyen szakemberek – mutatott rá Julia Laputina veteránügyi miniszter. Hozzátette: Ukrajnának olyan rendszerre van szüksége, amely lehetővé teszi, hogy a legtávolabbi településeken is elérhető legyen a sürgősségi pszichológiai segítségnyújtás.
A korábbi harcok alapján végzett becslések szerint a február óta tartó háborúban részt vevő katonák mintegy húsz százalékánál alakulhat ki PTSD
– vélekedett Neil Greenberg brit pszichiáter, aki a brit haditengerészetnél szolgált 23 évig, többek közt Irakban és Afganisztánban is. Emellett az ukrán katonáknak tartott online oktatást arról, hogyan tudják kezelni a traumatikus eseményeket.
