Romokban hever a háború sújtotta Ukrajna

Egyre csak hatalmasodnak azok a terhek, amelyek 2022. február 24-én zúdultak rá Ukrajnára. Az elmúlt hónapokban milliók hagyták el az országot, akik pedig maradtak, megpróbálnak túlélni, ami egyre nagyobb kihívást jelent: különösen nehéz a helyzet a magyarok lakta Kárpátalján, amelynek energiaellátása a legrosszabb az országban.

Herszon, 2022. november 27. Helyi lakosok humanitárius segélyt kapnak önkéntesektõl a dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 26-án. Az orosz erõk az elmúlt napokban számos csapást mértek az ukrán fennhatóság alá november 11-én visszakerült város polgári infrastruktúrájára. Az áram és a vezetékes víz hiánya miatt sokan elhagyták Herszont. MTI/EPA/Roman Pilipej Fotó: Roman Pilipej

A háborús kiadások fedezésére utalt külföldi pénzeszközök ugyan hatalmasak, de így sem elegendők. A jegybank már tízmilliárd eurónyi hrivnyát nyomtatott ki valós fedezet nélkül, ez pedig azonnal tapasztalható az inflációs folyamatokban: Ukrajnában az árak az uniós átlag szintjén vannak, de nagyon sok termék jóval drágább, mint a szomszédos uniós tagállamokban.

A háborús győzelembe vetett hit egyelőre még sok mindent felülír, de a megélhetési nehézségekből fakadó szociális feszültség növekedése azért már érezhető – ezt táplálja az áramkimaradások okozta elégedetlenség is. Az október 10-én kezdődött orosz légitámadások alaposan megrongálták az energetikai rendszerek mintegy felét, az áramellátási kapacitások olyannyira beszűkültek, hogy hetek óta átlagosan csak napi hat órát van áram a háztartások többségében. Az orosz energiaterror különösen hátrányosan érinti a magyarok lakta Kárpátalját is.

Az itteni helyzetet csak súlyosbítja, hogy több százezer belső menekült érkezett a vidékre, és több ezer vállalkozás települt át Ukrajna legnyugatibb megyéjébe azért, mert itt nagyobb biztonságban, kiszámíthatóbban működhetnek a cégek. Ezzel szemben a régió energiaellátása az egyik legrosszabb az országban.

Arra még senki sem adott ésszerű magyarázatot, hogy miközben Kárpátalját csupán egyetlen rakétatalálat érte a háborúban, mégis miért ilyen drasztikus mértékű az áramellátó rendszer deficitje. A helyiek arra sem kaptak még választ, hogy bár az ukrajnai villamos hálózatot közvetlenül a harcok kirobbanása előtt sikerült integrálni az egységes európai rendszerbe és Kárpátalja négy EU-tagországgal is határos, mégis miért nem lehet onnan áramot importálni.

Viktor Mikita megyei kormányzó a kritikus helyzet javítására Kijevbe utazott, hogy az állami energiaellátó vezérigazgatójával tárgyaljon: csupán ígéretekkel tért haza, a helyzet jottányit sem javult azóta sem. Ráadásul Kárpátalján nincs távfűtés egyetlen településen sem, ami azt jelenti, hogy amikor nincs áram, akkor jellemzően se fűtés, se meleg víz sincs. Áramfejlesztőkre nem mindenkinek futja, azoknak az ára egyébként is megkétszereződött-megháromszorozódott a háborúban. A katasztrofális áramszünetek óta már félmilliónál is több generátort hoztak be külföldről, jelenleg ez a legkeresettebb árucikk errefelé.

Mindeközben az ukrán kormány sem tud sok jóval biztatni.

Amennyiben leállnának az infrastruktúra elleni orosz támadások, akkor is legalább fél évre lenne szükség az eddig keletkezett károk elhárítására, addig viszont biztosan végigkísérik a helyiek életét az áramszünetek. Gazdasági téren sem lehet sok jóra számítani: a béreket, nyugdíjakat befagyasztották, a gazdaság romokban. Javulást, újjáépítést csak a háború befejezése után lehet remélni. És hogy az mikor történik meg, azt ma még senki sem tudja.

Borítókép: Helyi lakosok humanitárius segélyt kapnak önkéntesektől a dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 26-án (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)