Nehéz évet hagy maga mögött Svédország

A 2022-es év különösen emlékezetes marad a svédek életében, az elmúlt évtizedek egyik esztendejében sem történtek ennyire sűrítve jelentős események, illetve csúcsosodtak ki folyamatok, mint 2022-ben. Egyszerre volt energiaválság, rekordinfláció, ingatlanpiaci zuhanórepülés, minden rekordot megdöntő bűnözéshullám, kétszáz éves függetlenség feladása a NATO-csatlakozási kérelemmel, majd a felvételi folyamat megakadása, végezetül jobboldali győzelem a parlamenti választáson.

Riga, 2022. december 19. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az észak-európai államokat tömörítõ Közös Expedíciós Haderõ (JEF) nevû védelmi együttmûködési szervezet állam- és kormányfõi találkozóján Rigában 2022. december 19-én. MTI/EPA/Valda Kalnina Fotó: Valda Kalnina

A háború kitörése az egész uniót sújtó energiaválságot is csak tovább mélyítette: nemcsak drága lett az áram – csak novemberben 17 százalékot drágult –, de az előző kormányzat atomerőmű-bezárásai már 2021-ben is ellátási nehézségeket okoztak, ami tavaly egészen odáig fajult, hogy az állami hálózati cég többször bejelentette, előfordulhatnak hosszabb szolgáltatási szünetek, mert egyszerűen nem lesz elég áram. A miniszterelnök december közepén, amikor a nagy hidegek beköszöntöttek, kénytelen volt arra kérni a svédeket, spóroljanak az árammal, mert az ellátás helyzete kritikussá vált. Közben az ingatlanárak országosan mintegy 12 százalékot zuhantak, de volt olyan része is az országnak, ahol elérte a 20-at, például Göteborgban. Jövőre pedig tovább mélyülő gazdasági visszaesést prognosztizálnak az elemzők.

A választási kampányban a Mérsékelt Párt, illetve még markánsabban a Svéd Demokraták legfontosabb üzenete a bandabűnözés visszaszorítása és a migráció korlátozása volt.

Egy állami felmérés szerint a svédek 27 százaléka fél este kimenni az utcára, de ez az arány sokkal magasabb az úgynevezett sebezhető negyedekben, itt az emberek fele, 49 százaléka érzi veszélyesnek este a közterületeket. 

Tavaly már augusztusra annyi embert lőttek le Svédországban, mint 2021 egészében. Karácsony első és szilveszter napja sem telt el véres leszámolás nélkül, mindkét nap agyonlőttek egy-egy fiatalt Stockholmban, feltehetően bandatagot, ráadásul a két ünnep között az egyik robbantás érte a másikat. Összesen 63-an haltak meg tavaly lövöldözés következtében, ami a valaha volt legmagasabb szám.

Ebben a nem igazán irigylésre méltó helyzetben vette át Stockholm január elsejével az uniós elnökséget, amelynek fő témáiként a biztonságpolitikát, a klímakérdést, az Európai Unió versenyképességét, valamint a jogállamisági kérdéseket jelölte meg Ulf Kristersson. Ugyan a migrációról nem beszélt, de feltételezhető, hogy az erős belpolitikai téma nem maradhat ki az uniós agendából sem.

Emlékezetes évek. A tavalyi év mellett voltak természetesen kiugró évek az amúgy békés jólétben éldegélő társadalom életében, mint például az 1973-as, amikor az előző király, VI. Gusztáv Adolf egy nappal az országgyűlési választások előtt halt meg, miközben Stockholmban napok óta túszdráma zajlott egy bankban (amiről a szindróma is elneveztetett), vagy amikor közel 40 év után, 1976-ban először alakult jobboldali kormány. A 90-es évek elején pénzügyi, illetve ingatlanválság is sújtotta az országot. Természetesen sokkolta a társadalmat Olof Palme miniszterelnök 1986-os meggyilkolása is. 

Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Rigában 2022. december 19-én (Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina)